Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

léktől. Ezután egy kelet-nyugati és egy észak-déli irányú kutatóárokkal (I—II. sz. kutatóárok) átmetszettük a templomot és környékét. Az árokkal a középkori szinteket, a szentély falait, a külső terepszintet és a templom körül feltételezhető temető körítőfalát akartuk megkeresni (5. ábra). Az I. sz. kutatóárok nyugati részén, a templom nyugati fala előtt mintegy 40 cm-es lemélyítés után a bolygatatlan szikla jelentkezett (6. ábra). Erre alapozták a nyugati falat. Körítőfal nyomát nem találtuk. A 5. ábra. Ásatási alaprajz. Abb. 5.: Grundriß der Ausgrabungen. templom belsejében 10-cm-es újkori törmelékréteg alatt megtaláltuk a középkori padlószintet. A kőpadlóból 20 cm-es habarccsal kevert köves törmelék maradt, ami alatt 10 cm-es döngölt agyag szolgáltatta az alapot. Ez alatt átlagban 40 cm-es köves, szürke színű középkori törmelékréteg van, amelyben sem a templom belsejében, sem azon kívül nem találtunk sem sírboltot, sem emberi csontot. A templomhajó nyugati falának belső oldalán mintegy 20 cm szélességben megmaradt a középkori vakolat. A templom keleti részéről eltávolítottuk a vastag törmelékréteget, és a középkori szintig lehordtuk a földet. A hajó és a szentély találkozásánál az északi oldalon egy mellékoltár alapjait találtuk. Az előtte levő kőlépcsőn vakolatnyomokat lehetett megfigyelni. Az oltár mellett 1 m-es szélességben megmaradt a hajó kőburkolata, amelyet leöntöttek habarccsal, és így tették egyenletessé a járófelületet. (7. ábra) A szentély szintje 20 cm-rel magasabb volt a hajó szintjénél. A kőburkolata majdnem épségben megmaradt, alatta itt is megvan a 10 cnves agyagdöngölés. A bolygatatlan réteg fölötti szürke köves törmelékrétegben XIII. századi edénytöredékeket találtunk, ami ezt a kívül-belül végighúzódó egyöntetű törmelékréteget biztonsággal keltezi a XIII. századba. A szentély keleti falától 80 cm-re megtaláltuk a főoltár 110 cm széles alapozását. A szentély belsejét átkutattuk a bolygatatlan talajig, de sehol sem találtunk temetkezési nyomot, de még szórványos csontot sem. A II. sz. kutatóárokkal (8. ábra) észak-déli irányban átmetszettük a templomhajót, és a déli ajtó vonalában a templom körüli telket, egészen a szomszédos házig. A hajó északi falának belső oldalán itt is megtaláltuk a kaviccsal kevert, erősen meszes középkori vakolatot. A templom belseje a középkorban fehérre volt meszelve. Ebben az árokban is megtaláltuk a templomhajó feltört kőpadlóját és alatta az agyagdöngölést. 'szentély szintje Jelmagyarázat bedőlt kőfalak törmeléke |*.*»'°«* | habarcsos törmelék Y^y/S/

X barna föld miliu

m P"«tulási törmelék l—^

H trágya kcvea törmelék, kőburkolat r .••••• '•:i

l maradványai agyagterit és fr^^

l szürke középkori törmelék | | bolygatatlan sárga köves agyag [ftK

j sárga homok 6. ábra. Az I. sz. kutatóárok északi oldalának metszete. Abb. 6.: Schnitt der nördlichen Seite des 1. Forschungsgrabens. 96