Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

MITHAY SÁNDOR: Miháldy István régészeti gyűjtőtevékenysége

1 Miháldy István régészeti gyűjtőtevékenysége MITHAY SÁNDOR Mindig tiszteletreméltó volt az, ha valaki szorgalma és tudása révén az ismeretlenségből kiemelkedett. Még nagyobb mértékben áll ez a tétel arra, aki nem is saját szakmája területén tűnt ki. Olyan módon hat működése az utókorra, hogy száz év távlatából is a megemlékezésre méltó lesz. A régészeti leleteket szorgalmasan gyűjtő és ásatásokat is végző Miháldy István, volt bakonyszentlászlói espere9-plébános, papi pályája mellett belemélyedt tudományunkba. Pontos munkájával igazi mintaképe lehet utódainak. Miháldy 1833. december 16-án születettt a Somogy megyei Buzsákon nemesi családból. Apja Mihályfalvi Miháldy Ferenc, anyja Vajda Júlia volt.

1 Bizonyára az egyházmegyéje szerinti székhelyen, Veszprémben tanult, és papi tanulmányait is itt fejezte be. 1857-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben a pápai járás Csót nevű községében találjuk, mint segédlelkészt. Majd 1861 októberétől Pápateszéren működött. 1864-ben került az akkori „Bakony -magyar és német Szent Lászlóra". A két község csak 1892-ben egyesült Bakonyszentlászló néven.

2 1865. április 29-től itt volt plébános, 1886-tól pedig esperes. Győri tudósítás szerint a nép valóságos atyja volt.

3 Régészeti tevékenysége révén emelkedett ki a kis falu homályából. Sokat gyűjtött és ásatott. Gondosan végzett ásatásairól és megfigyeléseiről pontosan szerkesztett dolgozatokat és rajzokat tett közzé. Győrött halt meg 1901. május 31-én.

4 A Győri Hírlap szerint az elhalt jeles pomológus volt. Maradandó nevet azonban a régészeti tevékenysége adott neki. Archaeológiai levelében maga is megemlíti, hogy „csaknem gyermekkora óta szenvedéllyel hajhászta és kedvelte a régiségeket". Ügy érezte, nagy szerénységgel, hogy „a régészet terén egy lépést tett". Bizonyára Rómer Flóris nagyarányú szervezkedése és lelkesedése erősen hatott rá.

5 Egyik levelében Miháldyt rendkívül szorgalmas gyűjtőnek tartotta. Bizonyára a „Bakony" című könyv serkentőleg irányította a gyűjtés felé, hiszen falujából ekkor még nem is ismeretes régészeti lelet. 1867-től gyűjtött és ásatott élete végéig. Ami a gyér adatok alapján rekonstruálható, azt szeretnénk időrendben felsorolni. Első ásatása 1869ben Bakonyszentlászló határában a Sándormajori Csikóvárban volt. Archaeológiai levelében az itt gyűjtött római leleteket sorolta fel, és azokat a Nemzeti 1. ábra Miháldy István fényképe Abb. 1. Das Porträt von István Miháldy. Múzeumnak ajándékozta. Ugyanebben az évben megtekintette Bakonyszentkirály határában a Zöröghegyen a mások által feltárt halmokat és terepbejárása során újabb halmokat is talált.

7 Valószínűen 1870-ben tárt fel római sírt Sándormajor közelében, a Cuhától 20 ölnyire. Talán ugyanebben az évben lakóhelyének határában a „mészárszéki sziklás hegyen" dolgozott, itt falat talált. Erről említi Rómer, hogy Miháldy nem készített ásatási rajzot. Úgy látszik, hogy ettől kezdve dolgozik olyan lelkiismeretesen, és nem feledkezik meg a pontos felmérésekről sem. 1871-ben a faluja határában lévő Kesellőhegyen középkori lelőhelyet fedezett fel. További régészeti „Buvárlatairól" két hosszabb dolgozatban számolt be a Győri Közlöny 1876. évfolyamában.

8 Következő ásatásaiban Sárkány Miklós bakonybéli apát volt segítségére.

9 Az apát Mórichida - Kisárpá7 •