Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

Hogy mióta alkalmaznak bádogot, rezet a pásztorok a csontkürtök meghosszabbításaként, azt nem tudjuk pontosan megmondani. 1815-ben jár a Bakonyban R. Bright híres angol orvos-utazó, 1 2 de ő csak 4 láb hosszú fakürtől számol be. Hermann Ottó viszont 1899-ben említi már, hogy vannak, akik „legújabban" bádogból készítik kürtjeiket. 1 3 így tehát a bádognak a kürtkészítésben való alkalmazását a múlt század végére tehetjük. A nagyvázsonyi Treuer János pásztor azért állt át a bádogkürtre, mert ezt szerinte egy kicsit könnyebb megszó­laltatni. A zirci pásztor is a bádogkürt mellett dönt: „A csontkürtté n'é'm vesződtem. Én. . . csinátattam égy ilyen bágyogkürtöt cinbágyogbú. A is jó vót. Vót ugy, hogy magábú csinát a bádogos rája csapot. Oan tőcséralakot" (Zirc, Lénárt). Készítése, méretei Bádogkürtöt könnyen tudott bármelyik lakatos készíteni. A kürtök hossza általában 1000 mm körül szokott lenni, s a legtöbbször kúp alakúak. A nagyvázsonyi eltér ettől: kúp és hengerpalást összetételéből keletkezett. A fúvókát rendszerint fából faragják a pásztorok. Ezek külső felszíne változatosabb, tagoltabb, mint a kürtöké. Eddig négy bádogkürtöt mértem fel magam, kettőt pedig az Országos Néprajzi Múzeum őriz területünkről. (40-41. ábra) 120 i 380 1. bádogkürt. A legnagyobb méretű az eddig találtak közül, alakja is szokatlan. 1969-ben Nagyvázsonyban Treuer János birtokában volt. 1971-ben már nem volt nála, elajándé­kozta egy pásztor rokonának. 2. bádogkürt. Ügyes mesterember készítette, a fúvóka befogadó helyéhez sárgarézgyűrűt forrasztott, /1/ kitölcsé­resedő részét pedig a bádogból magából 3 mm-re kidomboro­dó, két párhuzamosan futó bordával erősítette meg. /3/ Akasztókat is forrasztott rá készítője. \2\ E kürt is Treuer Jánosé volt Nagyvázsonyban, ő a Zirc közelében levő Óbánya pusztán kanászkodó Raduka Istvántól vette meg korábban, e sorok írója viszont Treuer Jánostól vásárolta meg 1971 októberében. A hangszer fúvókája zsebkéssel: bicskával fara­gott belső keresztmetszete kónikusan szűkülő, majd bővülő járaton vezeti át a rezgésbe hozott levegőt a kürtbe. (42. ábra) A-7A Hi5 3:49.3 4- H5 5H8.6 6 >15,7 TV* 612,9 9-20 40-56 MM 42. ábra. A nagyvázsonyi II. kürt fúvókája. Fig. 42. Mouthpiece of the no. 2 horn of Nagyvázsony. E bádogkürtön a következő felhangok szólalnak meg: 85. 33 T 1 iL A 200 6?0 93S -ma 40. ábra. A nagyvázsonyi bágodkürtök (1-2.). Fig. 40. Tin horns from Nagyvázsony. (1-2) * + 97 1CM.6 * i 024 %0 X52 0 0 0 19 « 21 sn 9*3 41. ábra. A nagyvázsonyi és a tósokberéndi bádogkürtök (3-4). Fig. 41. Tin horns from Nagyvázsony and Tósokberénd. (3-4). 3. bádogkürt. Mindössze 5 mm-rel hosszabb az előző kürtnél, de kevésbé kimunkált. A bővebbik, tölcséresedő vége előtt egy bádogborda erősíti, pereme kissé hajlik. Fúvókája bicskával faragott, papírtömítéssel van erősen beleszorítva a kürtbe. (43. ábra) T 23 i A*5 40 — I 43. ábra. A nagyvázsonyi III. kürt fúvókája. Fig. 43. Mouthpiece of the no. 3 horn of Nagyvázsony. A kürt felhangjai a következők: 86. 384

Next

/
Oldalképek
Tartalom