Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

A kürtöt Treuer János nagyvázsonyi pásztortól 1971 októberében megvásároltam, és 1972 júniusában a budapesti Bartók Archívumnak ajándékoztam. 4. bádogkürt. Ez a hangszer az Ajka melletti Tósokberéndről származik. Erős cinlemezből készült, 24 mm hosszú vasgyűrű fogadja be szűkebb végén a fúvókát, amelyet egy kis szűkülő nyak után a testhez forrasztott készítője. A bádogkürt végén a lemezt összepödörve, erős, 4 mm falvastagságú gyűrűkkel védte mestere a hangszert az összelapulástól. Két akasztóhevederébe háromszög alakú szíjtartók vannak fűzve, ezekben ma is megvan a gömbölyű, bakancsszíjnál is erősebb gömbölyített bőrszíj. Fúvókája hiányzik. Másik fúvókával megszólaltatva a következő felhangokat adta: 87. A hangszer használaton kívül volt már. Pityinger István tósokberéndi kanásztól 1971 augusztusában vásároltam meg. 1972 júliusában a Tapolca melletti Halastó pusztán is a kezembe került egy már használaton kívüli bádogkürt. Ennek adatai a következők voltak: hosszúsága 905, befúvó nyílása 19, tölcsére 90 mm. A kürt testét a végétől visszaszámítva 25 mm-re egy, majd 230 mm-re három, a - bádoglemezből képzett borda erősíti. Van rajta két szíjtartó karika is, mégpedig az alsó végétől 310 mm-nyire, s a felső végétől 90 mm-nyire. A fúvókája, csapja fából volt, de már nem volt a kürtben, csak emlékeztek rá. (Vince Jánosné Balog Jolán 1920) Az Országos Néprajzi Múzeum a Bakony területéről, két bádogkürtöt őriz, mindkettőt Tóth Margit gyűjtötte 1967ben. Az egyiket öcs községben vásárolta Turi Mihályné 75 éves nyugdíjas pásztor feleségétől. A hangszer feketére lakkozott, rozsdás, elhanyagolt. A hossza 896 mm, átmérője a fúvókánál 20 mm, a tölcsér végénél 95 mm. (Leltári száma: 67.82.2.) A másik bádogkürt (leltári száma: 67.82.1) Vigántpetendről származik. Ez szintén kónikusan bővülő csövű, feketére lakkozott, és a tartószíj felerősítésére két karika van a két végén. Fúvókája 120 mm hosszú, gyűrűs mintákkal díszített, bodzafából készült. Maga a hangszer 1020 mm hosszúságú, s ehhez járul még a fúvóka hossza, amely azonban kissé beékelődik a kürtbe, így fúvókával együtt 1135 mm a hossza. Tölcsérének átmérője 100 mm. A kürtöt Hardi Károly kanász és felesége készíttette a nagyvázsonyi bádogossal, de a fúvókát Hardi Károly faragta hozzá. Kürttanulás, játékmód „Kanász vót égy gazdáná kinn a pusztán a bátyám, aztán csinátatott bádogkürtöt. LétStte, én meg csak fogtam, nyaggattam. - Hogy az enyémet né bánd! összetaknyozod! Meg ére, ára! Sokszor kinadrágút érte, hiába, nem tudtam nyugonni. Egyszer aztán mérgibe ément, csinátatott nekém is eggyet. Azé méteres vót, az enyém még 90 centi,. - De akkor egyiissz velem őrizni, gyerek! Hát aztán el is mentem. Addig addig turbikútam én is vele, aztán csak belegyüttem én is, mind a kiskutya az ugatásba!" (Pécsely, Ihász) A játékmódról így világosít fel Lénárt zirci gulyás: „A kormányzás, ahugyan akargya fujnyi, 'azt már a nyelvével igazította az embgr a hangot." Mi tudjuk, hogy a nyelven kívül az ajkak feszessége, a fúvás intenzitása, a kürtnek a szájhoz való szorítása mindmind befolyásolják a hang magasságát, erejét és színét is. Egyformán szól-e mindig minden kürt? „A jó csontkürt, aki jól é van készítve, jól ki van pucúva és még van neki a valósága [azaz olyan, amilyennek lennie kell:] az jól, könnyen, szépen szól, de akit nem jól készítteneic el, annak nagyon gyötrelem a fújása. Nehéz." (Zirc, Lénárt) „Hogy könnyebben szóljon (a csontkürt), ennek vót egy fortéjja: Az vót, hogy abba minden réggé köllött é'gy kis vizet önteni, kiöblitteni. — A bádogkürt: ahhó nem köll." (Zirc, Lénárt) Befolyásolta azonban a kürtök hangját az időjárás is. „ . .ha nem szerette az időt, akkor nehéz vót fújni. Annak is megvan a fartéjja. Ha rossz idő követkézéit, vagy süket üdő. . . Hát az olyan, hogy például a kémény is megérzi. És aztat fölvészi az a hang, és nem tetszik az a levegő annak a hangnak. Süketé'n szóll. Akkó nehezebb is fujnyi. Hát ennek sok féle fartéjja van!" (Zirc, Lénárt) Ugyanezt észlelte a vigántpetendi Tóth István is: „Mikor rossz idő vót, vagy időváltozás, akkor egy kicsit nehezebben szót. . ." A kürtök azonban nemcsak a rossz időjárás miatt szóltak nehezebben. Ha a pásztor fogai hullani • kezdtek, vagy mozogni, akkor már befellegzett a kürtölésnek. Még csak fütyülni sem tudott már rendesen sokuk, a foghiány miatt. Használata A kürtöt a kanász legtöbb esetben csak a reggeli kihajtáskor használta. így számolt be erről Tóth István Vigántpetenden: „. . .emEntem a faluba, hogy kikürtöljem a jószágot a falubú. . . Elment az ember mondjuk öt-hat ház hosszán, hogy aztán biztossan méghallja az illető gazda. Elhallott am még a tizedikig is, de öt-hat házig elmentem, ott megin kürtűtem eggyet. Többnyire állóhelyzetbű. Addig megátam, mig fújtam. Azután indútam tovább. Azután még a karikásostorrá terégettem, hajszótam ki a jószágot. A faluvégen laktunk. Mikor odaértünk a fókával, feleségemnek odaadtam (a kürtöt), ő bevitte. Vót ugy időszakonkint, amikor jókedvem vót, beboroztam egy kicsit, ugy elvittem égy kicsit, ggy-égy fénapot ékürtűgettem, gyakorógattam, dehát az ritkábban fordútt elő!" - fejezi be a vigántpetendi kanász. Megint általános törvény: A legelőre a kanászok kürtjüket a legritkább esetben vitték csak magukkal, általában a falu végén leadták valamelyik családtagjuknak, s az hazavitte. Hisz a mezőn nem volt rá szükség. A kanászkürt dallama a gazdáknak szóló figyelmeztetés, és a menyecskékkel, lányokkal való incselkedést szolgálta, nem pedig a malacoknak szólt. Lefújás Csak egymagában álló adatunk van arra, hogy a kanász este is kürtszóval jelezte a gazdáknak érkezését. Mikor ilyenkor beért a faluba, ,lefujjást' adott. A sok, visítva hazafelé tartó malac nesze hisz úgyis hallatszott akkor az egész faluban. Amint meséli ezt a zirci Lénárt János, a felesége a reggel leadott kürtöt ilyenkor kihozta eléje, s eljátszotta vele a lefújást. (Lénárt János is volt kanász is, mint ahogy a többi pásztorok is cserélték néha egyik pásztorszakmát a másikkal.) Bizonyára katonáéktól maradt meg erre öreg pásztorunk igénye. Milyen messze hallatszik a kanász kürtje? Ha a kanász mesterien kezelte hangszerét, felfigyeltek rá otthon, de még a szomszéd faluban is. Megbecsülték érte. 385