Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

„Ugy szoktam faragni: fele állat, fele ember". Ez az elv valóban érvényes mindarra a munkájára, amit megszemlélhettem alkotásaiból. Nem sokáig maradnak meg nála e remekek, hamar elkapkodják tőle, mint a Kapoli díjjal 1972-ben kitüntetett kürtjét is. (38. ábra) A kürtön — hatalmas tölgyfák alatt - eleven élet zajlik. Bőgatyás kanász malacot pirít nyárson, kutyája sóvárogva figyeli. Egy másik képen menekülő' szarvas utolsó, ijedt szökkenését ábrázolja, miután a vadász golyója halálra sebezte. A szarvast csaholó kutya követi, felette mókus játszadozik a fán. A kürt alján a farkával idegesen csapkodó, fejét leszegő, felbőszült bikába mar bele a pásztor hű társa, bajban segítő, kedves kutyája. Egy másik, korábban faragott kürtjén egy nagybajszú vadász kezd éppen zsákmánya megnyúzásához, kutyája esengve néz rá, kéri a jussát. . . Alul prédája után osonó róka képének megfaragásával használta ki ügyesen ifj. Nagy István a rendelkezésére álló háromszög alakú képmezőt. Mindezeket drámai erővel ábrázolt jeleneteket keretezi, át meg át szövi a népdalainkban annyiszor megénekelt „sűrű, sötét erdő" ezernyi növénye, virága, kúszó indája. Valóban meg is jelenik faragott kürtjein az erdő mélyén a sötétség is: Ezt úgy éri el faragónk, hogy a fák mögötti részt még mélyebbre faragja, s a kürt anyaga ebben a mélységben már sötétebb alapszínű. . . Egyik kürtjét, a Bakonyi Múzeum pályázatára küldte be. A díszesen faragott, vadászjeleneteket, a pásztoréletből vett témákat ábrázoló kürtjének méretei a következők: hossza a fúvókával együtt 460, a kürt tölcséresedő végének nagyobbik átmérője 80, kisebbik átmérője 70 mm. Fúvókája ugyancsak szarvból készült, faragónk azonban már esztergapadján formálta ily szabályossá. E fúvóka eltér az összes többi, e vidéken talált, később ismertetendő fúvókától abban, hogy az ajkakat befogadó, töcséresen szűkülő rész mintegy 4 mm-es párhuzamos falú furatba torkollik, s csak ezután éri el a kürt öblösödő részét. E fúvóka méretei: teljes hossza 70, ebből 36 kerül a kürtbe. Tölcsérének külső átmérője 24, e tölcsér falvastagsága 2 mm. A hangszer, valószínűleg fúvókájának e szokatlan metszete miatt, s a kürt kis volta miatt is, nehezen szólaltatható meg, hangzása bizonytalan, ezért felhangsorának közlését mellőzzük. Bádogkürt, „cinbágyogkürt' A bádog kezdetben csak hosszabbításként került a csontkürtre, később azonban az egész kürtöt kezdték bádogból készíteni. Ma már a Bakonyban a legtöbb kanász a bádogkürtöt használja, aki még egyáltalán kürtöl reggelente. Hogy a szarukürt helyett a bádogkürtre tértek át, ennek főoka az volt, hogy a szilaj marha szarvához egyre nehezebb, szinte lehetetlen hozzájutni, mióta megszűntek a falusi mészárszékek. (39. ábra) A közvágóhidak a szarvakat nagyüzemekhez továbbítják. 38. ábra. ifj. Nagy István Kápoli-díjjal jutalmazott csont"kürtje. (Balatonfőkajár) Fig. 38. Horn, awarded the Kapoli-prize, belonging to István Nagy Jr. (Balatonfőkajár) 39. ábra. Bádogkürtös kanász. (Vigántpetend) Fig. 39. Swine-herd with tin horn. (Vigántpetend) 383