Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

3. ábra. Farkas Antal megőrizte egykori gulyájának harang­jait. (Bánd) Fig. 3. Antal Farkas saved his former cattle bells. (Bánd) Készítésük, alakjuk, részeik A bakonyi harangok legnagyobb része oldalnézetből tra­péz alakú, alul ovális nyílású. Van azonban köztük a 6. ábrán látható lendületes vonalú is. „Ijesztett acél"-nak hívják a pásztorok azt az erős acéllemezt, amelyből a legtöbb harang készül. „A rendes harangot a pásztor sajátmaga megcsinálja. Fi­ríszlemezbű. Sajátmaga mégcsinálja otthun, házüag. Én is megcsinálom üket" - vallja Kardosréten Gulyás János. Néha felhasználják az ágyuhüvelyt is a készítéséhez (Pé­csely, Szakonyiné). Farkas Antal Akiipusztán kivágta a harang köpenyét acél­lemezből, összeillesztette, nittet ütött bele két odalt, majd elment vele a kovácsműhelybe, s a kohó tüzében rézzel meg­forrasztotta. Ilyenkor bóraxot használt hozzá. Éppen nála láttam olyan harangot, amelynek oldalát szé­pen befutotta a réz. Elmondta róla, hogy ezt a kolompárcigá­nyok készítették, de hogy a rezet hogy futtatták rá, ezt a titkot nem árulták el neki. Mégis kitudta a kolompároktól ezt Márkus Mihály, aki a „Jolsvai kolomposok" c. dolgozatában 3 leírja, hogy az elké­szült hangszert sárga- és vörösrézporral hintik be mind kívül, mind belül, majd polyvázott agyaggal vonják be és olvasztó­kemencébe rakják. Közben mozgatják, hogy a megolvadt réz az össZeeresztésekbe belefollyék. Ha elkészült a harang, hideg vízben edzik. A pásztorok egyébként jobban szerették az acélkolompo­kat: „a rézkolomp az ném jó, mer süket. Csöngése van neki, nagy csöngése, de koppanása ném messze hallik. A kékvasu acéllemez, az a jó! Az a legjobb!" - bizonygatja Lénárt János Zircen. A Bakonyban nincsen tudomásunk arról, hogy a kolom­pokat nagyobb mennyiségben, hivatásos kolompkészítők állí­tották volna elő. Mikor a készítők felől tudakozódtam, kide­rült, hogy a falusi kovácsoknak ehhez is kellett érteniök. „Széntgálon a Bértalam Imre kovács, az szokott jókat csi­nányi" - emlékezik rá a pécselyi Ihász János. Bándon Farkas Antal egyik szép harangjára a T A betűk vannak apró kis pontokkal ráírva, jelezve, hogy egykor Torma Antal volt a harang tulajdonosa. „Csereberétünk. Önekijje az tetszett jobban, nekem mé'g ... ezt hozta érte. Mer én úgy vótam, hogy nekem vót mindig. Ha kellett valakinek, csak gyüttek, mer tudták, hogy jót kapnak. De viszont, ha üzletbe elmentek, ott ném tudták 4. ábra. A harang részei Fig. 4. Parts of a bell. kipróbányi, mer szabadba, még zárt helen, ugye, különbség van!" Mások a kolompárcigányoktól szerzik be kolompjaikat: „a kolompot valamikor ezek a kolompáros cigányok szokták csi­nyáni. Csak azoktú lehetétt venni jó kolompot" - vallja Tóth István Vigántpetenden. A legnagyobb választék azonban mégis csak a vásárokon került pásztoraink elé: „Vótak ezek a harangcsinálók. Vásárra szokták hoznyi, sorra vótak lerakva és ott választott az ember. Abba az üdőbe két forint vót két literés. Ahány literes, annyi forint vót." (Lénárt, Zirc) Volt azonban olyan pásztorunk is, aki Pestről hozatta ha­rangjait egy „Kujcsár" nevű harangkészítőtől (Pécsely, Ihász). A harangok részeinek sokféle elnevezése A harangok és csengők részeinek elnevezése nem egységes, szinte minden pásztor mondott egy-egy olyan nevet, amelyet előtte mások még nem említettek. íme ezek a következők: (4. ábra) Farkas Antal bándi juhász szerint: 1. „A harang teste 2. a harang szája 3. a harang sarka 4. a harang ütőgombja. Szinte rézbű van 5. Szive, ütője 6. Szíj az ütőtartóra. Az ütőre azér teszünk szijjat, hogy az ütőtartót ki né' margya. Mer ugye az állandójan mozog, aztán ha érággya, akkor edobhassa az ember. 7. Az ütő tartója 8. Horpa. Ewé lehet hangúni, a horpáná. Enélkül nfe'm szól, úgy, mint a hegedű a bordával 9. Füle 10. Szijja 11. Csatja." A többi pásztorok a harang részei közül a következőket illették más elnevezéssel (a számok a harang részeire vonat­koznak): Vigántpetend, Tóth István: 1. Tömbgye, 5. Szive. A szivet úgy kő belehelyezni, hogy a bőrön mozoggyon, akkor finoman dolgozik és veri a kolompnak a belsejit. 6. Szivbőr­zés, 7. Szivtartó. 8. Hangjelző. Zirc, Lénárt János: 4. Tőgy gombja. 5. Tőgye'vagy nyéve 7. Tőgytartó. 10. Szíjjazat. Pécsely, Molnár Jánosné: 5. Szive vagy monya. 11. Ka­pocs. Pécsely, Ihász János: 9. Szijtartó. 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom