Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PETÁNOVICS KATALIN: Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén
vadászni. Mind a két vadfajból azon a télen, melyet az 1726. év hozott, állítólag óriási volt a pusztulás, mert egyre-másra estek a parasztok zsákmányául, amikor a magas hótól gyötörve és saját nyomaikat tévesztve a szerencsétlen szarvasok és őzek üres gyomorral kóborogtak a lakóhelyek körül". 6 1 Nem vetették meg a lövés által korábban elpusztult állat húsát sem, azt is hazavitték és megették, mint ahogy megették a nem túl vemhes állat használható részeit is. Erről tanúskodik az alábbi irat. 6 2 L. B-né R-i lakos 1939. október 20-án a délelőtti órákban gallyszedés végett elment a bükkösi erdőrészbe, hol egy db agyonlőtt szarvast talált. A szarvas megtalálása után elment testvér bátyja lakására, kivel közölte a fentieket azzal, hogy neki is adjon a szarvas húsából. H. J. a szarvast szétbontotta és húsából neki is adott, amit családjával részben elfogyasztott, részben pedig sült állapotban az őrs járőrének önként átadta. Bűnjelek: 16-os fegyver, 1 db szarvasagancs, 1 db sülthús, 2 liter szarvasgulyás. „. . .Palaczki János. . . konyhájában a falban levő rejteklyukban füstölt szarvashúst és 2 db nyúlhúst talált (a csendőrjárőr). Pedig a mezőőr. . . puskát nem hordhat, hanem csak revolvert, mégis hatalmába tudott keríteni egy szarvast. . ," 6 3 Eddig áttekintettük a vadászat aktív módját, azt a tevékenységet, amikor a vadász maga jár a vad után, becserkészi, lesi, és így ejti el. De van egy másik vadászati módszer is, a passzív vadászat. 6 4 Ebben az esetben a vadfogó lest vagy csapdát állít fel, és ez várja a vadat, ő csak az eredményt veszi magához. Régebben gyakran éltek e gyakorlattal környékünkön is. A hurkok A hurokkal való vadfogás nemcsak hazánkban általánosan ismert gyakorlat, hanem az egész világon. 65 Helyesen állapítja meg Gunda Béla, hogy „a hurkok fennmaradása, terjedése és alkalmazása elsősorban a konkrétan meghatározható gazdasági viszonyok függvénye. A paleolitikus időtől kezdve a feudális rendszerekig a természettel szorosabb kapcsolatban álló életformákig mindig megvoltak a lehetőségei az ilyen ősi mechánizmusok fennmaradásának, alkalmazásának, különösen akkor, ha ehhez a zoogeográfiai adottságok is hozzájárultak". 6 6 Hurokkal madarakat, kisebb vadakat fogtak, de rókát, vaddisznót, őzet és szarvast is. A felsorolásból kitűnik, hogy végeredményben mindazon vadakat, amelyek erdeinkben élnek. A hurkok anyaga, minősége, felállítási módja az állat tulajdonságához, szokásaihoz, méreteihez igazodik. A dolgozat jelen fejezetében kizárólag vadfogó hurkokkal foglalkozunk. A hurok anyaga lehet növényi eredetű, pl. iszalag, 6 7 de a legáltalánosabb, leggyorsabban és legolcsóbban a dróthurkot lehet elkészíteni. Maga a hurok szerkezete egyféle, csak anyaga másmilyen. Kisebb vadhoz vékonyabb drót kell, nagyvadhoz erős. „Rugós" (rugalmas) drót nem jó, mert nem szorítja meg az állat nyakát. Ha a vergődő állat lazít a mozgásán, ugyanúgy lazul a drót is. „Enged". Az acéldrót hibája ugyanez. Ahogy húzódik, úgy visszafelé is ugrik. Huroknak legjobb a horganyzott puhadrót, mert ha az rászorul a vad nyakára, ott is marad. Nem rugózik, nem lazul ki, biztosan fogvatartja a beleszorult állatot. 6 8 A hurkozók elsősorban télen működnek, mert könnyebb a vadcsapásokat nyomon követni, aztán a kiéhezett állatok kevésbé óvatosak, könnyebben foghatók, 6 9 de hurkoznak és vadásznak tilalmi időben is, és ilyenkor sok vemhes állatot megfognak, s prédára hagynak. 7 0 A hurok kirakása előtt a hurkozó már eldönti, hogy milyen állatfajtát akar fogni. Aszerint keres drótot, és legtöbbször már otthon „megtekeri" a hurkot, annyit, ahány helyre ki akarja rakni. Ilyenkor a megtekert hurkokat keresztben átveti a vállán, föléje veszi a kabátját, s indulhat. Van, aki csak a helyszínen készíti el a hurkot. Ő a karikába hajtott drótba bújik félvállasan, rá a kabátot, zsebébe csúsztat egy kombináltfogót, vagy harapófogót, egy tőrt, egy bicskát, meg egy elemlámpát. Ez utóbbi azért kell, mert a hurkozó ideje és egyben a barátja a sötét. Vagy a késő este, vagy a kora hajnal. Szívesen portyáztak zimankós, vad, förgeteges időben, amikor a vadőr inkább otthon maradt. A hurkok készítésmódja, formája oly egyszerű, hogy a 10-12 éves gyerekek minden nehézség nélkül maguk is elkészítik. A nyúlhurok — és általában a dróthurkok — formája ugyanaz. Meghatározott nagyságú drótdarab egyik végét visszahajtják és megtekerik, így egy „hurokszem" képződik. Ezen a szemen keresztül húzzák a drót másik végét, amelyet egy földben szilárdan álló tárgyhoz — fa, kerítés, cövek — rögzítenek, azaz rátekerik. A hurok fejét oly szélesre tágítják, hogy az állat feje vagy lába beleférjen. (13-14. ábra) A nyúlfogás kedvelt időszaka a tél, ilyenkor, nagy hó esetén, a puha hó, és a menekülő állat alatt lesülylyed, a kutyák sok nyulat megölnek. De a gyerekek bottal is dobnak nyulat. A jószemű gyerekek már messziről észreveszik azt is, ha a havas mezőben ittott sötét foltocska látszik. Óvatosan odalopózkodnak, és botjukkal nagyot húznak a nyílásra, mert tudják, hogy a hóba vájt lyukban nyúl tanyázik. A váratlan ütéstől az állat elszédül. Gyorsan kihúzzák, és vagy mégegyet a fejére ütnek, vagy késsel elvágják a nyakát, hogy a vére folyjon ki. Míg télen a kertbe is bemerészkednek az éhező nyulak, s ott kerülnek hurokba, tavasszal és koranyáron a vetés között leselkedik rájuk hasonló veszedelem. A vetés közé karót vernek, s hozzá erősítik a hurkot. 7 1 Az 1940-es kihágási iratok között 7 2 oldalakon át sorolják azokat a 12-14 éves gyerekeket, akik csap341
