Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
KÖRMENDY JÓZSEF: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945)
2. ábra. A kúria homlokzata. Abb. 2. Fassade des Herrenhauses. Az előcsarnokból a főkapuval szemben kettőszárnyű ajtó az udvarra, jobbra és balra pedig lépcsővel induló folyosó vezet a kúria oldalszárnyaira. 2 5 Jobbra a konyha, személyzeti lakás és egyéb helyiségek, balra pedig a préposti lakosztály volt. Ebbe az épületrészbe barokk vasrács-ajtó vezetett. Ez zárható volt, és teljesen elkülönítette a prépost lakosztályát a ház többi részétől. 26 , A déli oldalon a folyosóról egyszárnyú vaspántos ajtó vezetett a kertbe lépcsős lejárattal. A szobák a folyosóra, de a vendégszobák kivételével, egymásba is nyíltak. A homlokzati ablakok az egész épületen ablakközi bújtatott ráccsal voltak ellátva. A tetőzetet fazsindely fedte. 2 7 A préposti kúria 1738-ban már beköltözhető állapotban volt. Ideiglenesen el is helyezték benne az új plébánost, Szopkovits Józsefet, akinek a részére külön plébánia-lakot szándékoztak építeni. Erre azonban nem került sor, mert Szopkovits 1738. október 18-án véglegesen elhagyta Felsőörsöt és Iszkaszentgyörgyre távozott. 2 8 Több plébánost nem neveztek ki. A prépostok saját maguk vagy káplánjaik segítségével végezték a lelkipásztori munkát. 2 9 Bíró Márton, saját bevallása szerint, 12 000 forintot költött a templomra és a préposti kúriára. 3 0 Még püspök korában is jóleső érzéssel gondolt felsőörsi küzdelmeire és eredményeire. Jogos öntudattal írta 1746-ban római ügyvivőjének, Merendának: Felsőörsön ,,a prépostság részére alapjaitól kezdve olyan kőházat építettem, hogyha ezt a mágnás családok valamelyik tagja foglalná is el, kívánalmainak tökéletesen megfelelne .. ," 3 1 A préposti kúria fenntartása az utódoknak sok gondot okozott. A Bakonyból a Balaton felé süvítő viharok miatt érthető, hogy már Bezerédj Ferenc prépost (1752—1775) idejében sok volt a javítanivaló. 32 Szegedy János prépost, (1780-1806) mint a Vasvár-szombathelyi káptalan tagja, 1780-ban nyerte el a felsoörsi prépostságot. A Szentszéktől 1781-ben felmentést kapott a kettős javadalom megtartására, hogy azok jövedelméből a felsőörsi préposti kúriát és a hozzá tartozó épületeket lakályosabbá tudja tenni. A szombathelyi stallumáról 1785-ben, volt püspöke kívánságára, lemondott ugyan, de a jövedelmet, építkezései miatt még egy esztendeig élvezte. 3 3 Ekkor alakult ki az 1816. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben leírt beosztás: a főépületben 5 szoba a prépost részére, 1 a káplánnak, 1 cselédszoba, 1 konyha; a gazdasági részben 2 cselédszoba, 1 konyha, 2 kamra (dispensas duas), 1 kocsiszín, 4 istálló, 2 csűr, 1 ól (hara) 6 rekesszel. 3 4 Az udvaron lévő szivattyús kutat Niklesz János (1830-1854) prépost csináltatta 1839-ben, amely 1891-ben új berendezést kapott. 3 5 Köves János prépost (1854—1887) lelkipásztori működése mellett irodalommal is foglalkozott. „Örsi regék Ö;s szittyavezér életéből" címen verses kötete jelent meg 1856-ban Pesten Müller Emil könyvnyomdájában. 3 6 A préposti kúriára saját bevallása szerint 2194 forintot költött. 3 7 A XIX. és XX. század fordulóján Vurglich Ágoston prépost (1888-1916) idejében, mintha a középkor derűs szelleme újra feltámadt volna az ősi falak között. Vurglich prépost a templommal együtt 1893-ban a lakóház tetőzetét is felújíttatta, és a régi fazsindely helyett cseréppel fedette (3. ábra). 3. ábra. A tetőszerkezet. 1893. Abb. 3. Das Dachwerk. 1893. 251
