Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

KÖRMENDY JÓZSEF: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945)

ugyan Chányi Bernátot felsőörsi préposttá, (1561­1566) de székhelyét elfoglalni nem tudta, mivel Gyu­laffy László tihanyi kapitány tartotta kezében a java­dalmi birtokot. 1 1 Ugyanez történt Chányi prépost utódai alatt is. Aki közülük mégis megpróbálta jogait érvényesíteni (pl. Sobry Márton 1624-1638), majdnem az életével fizetett. 1 2 A katolikus lelkipásztorok hiánya miatt a protes­tántizmus megerősödött. Ezt Gyulaffy László mellett a kegyúri családdal rokon és reformátussá lett fajszi Ányos család is elősegítette. 1632-ből származó adat szerint a préposti kúria, a templom, és a javadalmi földek a reformátusok kezére jutottak. 1 3 Az itt említett préposti kúria a prépostság közép­kori rezidenciája volt, amely a templomhoz hasonlóan erősen megrongálódott, és annak még használható ál­lapotban lévő részében, vagy a romos rész anyagából felépített két házban lakott a református lelkész és az iskolamester. 1 4 Ezt a tényt erősíti Rumerskirchen János Kristóf prépost (1703—1722) által készíttetett javadalmi összeírás, amelyben ez áll: „A rezidencia romjai (,) annak udvarán két ház áll, melyek közül az egyikben a község bírája, a másikban a református lelkész lakik, amelyhez csatlakozik egy kis terem (conclave), ahol a reformátusok istentiszteletet tartanak." 1 5 A préposti kúria pusztulására utal Bíró Márton prépost (1729— 1745) naplójában, amikor ezt írja: „A reformátu­sok ... a préposti rezidencia telkét eltulajdonították, s ott lelkészük és mesterük számára házakat, istentisz­teleti célra imaházat építettek." 1 6 Padányi Bíró Mártonnak szívós és kitartó küzde­lem árán sikerült a préposti templomot, a rezidencia telkét a rajta lévő épületekkel és a prépostsághoz tar­tozó malmot, szántóföldeket, kerteket, tizedszedési jogot visszaszereznie. A református lelkészt és iskola­mestert elűzte, házukat és az imaházat alapjáig lebon­tatta. 1 7 1732. május 7-én szerződést kötött 1 8 a veszprémi Perger Jánossal, a kőművescéh mesterével a préposti kúria felépítésére. A megállapított munkabér 300 fo­rint, 22 kila búza és 1 akó bor. 1 9' A munka tereprendezéssel kezdődött. A déli és nyugati irányban erősen lejtős talajt teraszosan feltöl­tette és kőbástyával megerősítette. A vízszint miatt még így is szükség volt a déli szárny 2 m-rel való emelésére. Ezzel az új épület még nagyobb súlyt ka­pott. Az építkezés nem ment simán. A reformátusok bo­tokkal támadták meg a kőműveseket és a munkásokat Stummer Mátyás kőművest és a pallér feleségét kővel hajigálták, az egyik napszámost pedig néhányszor meg is ütötték. 2 0 Mindez azonban nem akadályozta meg a lényegé­ben még ma is fennálló préposti kúria felépítését. Volt benne 7 szoba, a déli oldalon hosszú folyosó, W. C. 2 1 , tágas pince, konyha: mindez szép barokk bolt­1. ábra Kettősszárnyú főajtó. Batthyányiak címere évszám­mal (748) a főajtó felett. Abb. 1. Haupttür mit zwei Flügeln. Das Wappen der Familie Batthyány mit Jahreszahl (1748) über der Haupttür. íves mennyezettel ellátva. A főépülethez csatlakozott még 2 istálló, gyümölcsös, veteményes- és szérűs­kert. 2 2 Az alaprajza tipikusan U alakú, mint a korabeli barokk kastélyoké, azzal a módosítással, hogy az észa­ki szárny az országúttal párhuzamosan kissé jobbra elhajolt a főtengély irányától. Ennek a forma-kialakí­tásnak még az is lehet a magyarázata, hogy Bíró Már­ton lebontatta ugyan a reformátusok által használt épületeket, de az alapokat meghagyta és részben fel is használta az új épületnél. Egy későbbi falkutatás azt mutatta, hogy a kúria keleti frontján az alapfal a fő­kaputól balra, a régi vendégszoba sarkánál elválik, mintha ott toldás lenne. 2 3 Valószínű, hogy Bíró a Rumerskirchen által említett két ház alapját összekö­tötte az utcai fronton, és így alakult ki az északi irányban kifelé hajló U alakú épület, amely szép ba­rokk főkapujával, boltozataival, stukkóival korának művészettörténetileg is érdemes alkotása. A Dózsa György térről kettősszárnyú kőkeretes dupla ajtón át jutunk a kúria tágas előcsarnokába, az úgynevezett „kőebédlőbe." 2 4 A külső szárnyak kifelé, a belsők befelé nyílnak. Az ajtókeret felső része vö­röskőből, a többi fehér homokkőből készült, amely szép művű barokk párkányban végződik. Ebben nyert elhelyezést a kegyúri család, a Batthyány-ak címere: vízzel telt barlangból kiúszó, szájában kardpengét hozó oroszlán, a barlang felett kicsinyeit tápláló peli­kán, legfelül díszes nyílt korona. A címer-rajzot körül­öleli az aranygyapjas rend kőből faragott lánca a bá­ránnyal. Mindezt felülről félkörben körülveszi még az építkezés befejezését megörökítő római évszám MDCCXLVHI (1748). (1. ábra) A főhomlokzatot mindkét oldalon 3—3 külső zsa­luszárnyakkal díszített barokk ablak teszi harmoni­kussá. A jobboldalon 2, a baloldalon 1, a többi vak­ablak. (2. ábra) 250

Next

/
Oldalképek
Tartalom