Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

KÖRMENDY JÓZSEF: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945)

ugyan Chányi Bernátot felsőörsi préposttá, (15611566) de székhelyét elfoglalni nem tudta, mivel Gyulaffy László tihanyi kapitány tartotta kezében a javadalmi birtokot.

1

1 Ugyanez történt Chányi prépost utódai alatt is. Aki közülük mégis megpróbálta jogait érvényesíteni (pl. Sobry Márton 1624-1638), majdnem az életével fizetett.

1

2 A katolikus lelkipásztorok hiánya miatt a protestántizmus megerősödött. Ezt Gyulaffy László mellett a kegyúri családdal rokon és reformátussá lett fajszi Ányos család is elősegítette. 1632-ből származó adat szerint a préposti kúria, a templom, és a javadalmi földek a reformátusok kezére jutottak.

1

3 Az itt említett préposti kúria a prépostság középkori rezidenciája volt, amely a templomhoz hasonlóan erősen megrongálódott, és annak még használható állapotban lévő részében, vagy a romos rész anyagából felépített két házban lakott a református lelkész és az iskolamester.

1

4 Ezt a tényt erősíti Rumerskirchen János Kristóf prépost (1703—1722) által készíttetett javadalmi összeírás, amelyben ez áll: „A rezidencia romjai (,) annak udvarán két ház áll, melyek közül az egyikben a község bírája, a másikban a református lelkész lakik, amelyhez csatlakozik egy kis terem (conclave), ahol a reformátusok istentiszteletet tartanak."

1

5 A préposti kúria pusztulására utal Bíró Márton prépost (1729— 1745) naplójában, amikor ezt írja: „A reformátusok ... a préposti rezidencia telkét eltulajdonították, s ott lelkészük és mesterük számára házakat, istentiszteleti célra imaházat építettek."

1

6 Padányi Bíró Mártonnak szívós és kitartó küzdelem árán sikerült a préposti templomot, a rezidencia telkét a rajta lévő épületekkel és a prépostsághoz tartozó malmot, szántóföldeket, kerteket, tizedszedési jogot visszaszereznie. A református lelkészt és iskolamestert elűzte, házukat és az imaházat alapjáig lebontatta.

1

7 1732. május 7-én szerződést kötött

1

8 a veszprémi Perger Jánossal, a kőművescéh mesterével a préposti kúria felépítésére. A megállapított munkabér 300 forint, 22 kila búza és 1 akó bor.

1

9' A munka tereprendezéssel kezdődött. A déli és nyugati irányban erősen lejtős talajt teraszosan feltöltette és kőbástyával megerősítette. A vízszint miatt még így is szükség volt a déli szárny 2 m-rel való emelésére. Ezzel az új épület még nagyobb súlyt kapott. Az építkezés nem ment simán. A reformátusok botokkal támadták meg a kőműveseket és a munkásokat Stummer Mátyás kőművest és a pallér feleségét kővel hajigálták, az egyik napszámost pedig néhányszor meg is ütötték.

2

0 Mindez azonban nem akadályozta meg a lényegében még ma is fennálló préposti kúria felépítését. Volt benne 7 szoba, a déli oldalon hosszú folyosó, W. C.

2

1 , tágas pince, konyha: mindez szép barokk bolt1. ábra Kettősszárnyú főajtó. Batthyányiak címere évszámmal (748) a főajtó felett. Abb. 1. Haupttür mit zwei Flügeln. Das Wappen der Familie Batthyány mit Jahreszahl (1748) über der Haupttür. íves mennyezettel ellátva. A főépülethez csatlakozott még 2 istálló, gyümölcsös, veteményes- és szérűskert.

2

2 Az alaprajza tipikusan U alakú, mint a korabeli barokk kastélyoké, azzal a módosítással, hogy az északi szárny az országúttal párhuzamosan kissé jobbra elhajolt a főtengély irányától. Ennek a forma-kialakításnak még az is lehet a magyarázata, hogy Bíró Márton lebontatta ugyan a reformátusok által használt épületeket, de az alapokat meghagyta és részben fel is használta az új épületnél. Egy későbbi falkutatás azt mutatta, hogy a kúria keleti frontján az alapfal a főkaputól balra, a régi vendégszoba sarkánál elválik, mintha ott toldás lenne.

2

3 Valószínű, hogy Bíró a Rumerskirchen által említett két ház alapját összekötötte az utcai fronton, és így alakult ki az északi irányban kifelé hajló U alakú épület, amely szép barokk főkapujával, boltozataival, stukkóival korának művészettörténetileg is érdemes alkotása. A Dózsa György térről kettősszárnyú kőkeretes dupla ajtón át jutunk a kúria tágas előcsarnokába, az úgynevezett „kőebédlőbe."

2

4 A külső szárnyak kifelé, a belsők befelé nyílnak. Az ajtókeret felső része vöröskőből, a többi fehér homokkőből készült, amely szép művű barokk párkányban végződik. Ebben nyert elhelyezést a kegyúri család, a Batthyány-ak címere: vízzel telt barlangból kiúszó, szájában kardpengét hozó oroszlán, a barlang felett kicsinyeit tápláló pelikán, legfelül díszes nyílt korona. A címer-rajzot körülöleli az aranygyapjas rend kőből faragott lánca a báránnyal. Mindezt felülről félkörben körülveszi még az építkezés befejezését megörökítő római évszám MDCCXLVHI (1748). (1. ábra) A főhomlokzatot mindkét oldalon 3—3 külső zsaluszárnyakkal díszített barokk ablak teszi harmonikussá. A jobboldalon 2, a baloldalon 1, a többi vakablak. (2. ábra) 250