Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

KÖRMENDY JÓZSEF: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945)

A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945) KÖRMENDY JÓZSEF Veszprémtől délre 9 km, Alsóörstől északra 3 km távolságra a festői Malomvölgy felett mészkő szikla­bércen fekszik Felsőörs község. A bővizű forrásokban gazdag vidéken már az őskor embere megtelepedett. Erről tanúskodnak a határban talált régészeti leletek: csiszolt kőbalta, őskori, középső­bronzkori cserepek, római pénzek stb. 1 Az Árpád-kori prépostsági templom mellett a falu műemléki nevezetessége a préposti kúria is. Ez a templom főhomlokzatával szemközti telken áll (Dó­zsa György tér 3.), és azzal harmonikus egységet al­kot. Eredete visszanyúlik a prépostság alapításáig, a XII. század végéig vagy a XIII. század elejéig. Az ősi kúria nagyságáról, beosztásáról semmiféle leírás nem maradt fenn, de azon körülményből, hogy Benedek (1254-1257) prépost 1257 körül Dömötör Örsi pappal (kanonok? ) együtt szerepel eskütételnél, mint hites tanú, 2 továbbá 1305. március 21-én Mi­hály pap, az Örsi egyház kanonokja, saját maga és kanonoktársai nevében vallomást tesz az Örsi egyház paloznaki birtokairól. . ." 3, és végül Felsőörsön a préposti kúriától független papi vagy kanonoki lakás­ról egyetlen feljegyzéssel sem találkozunk az egész középkor folyamán, bátran feltételezhetjük, hogy a kanonokok mint munkatársak (káplánok) együtt lak­tak a préposttal. Örsi (Kővágóörsi) Miske fiai Pál és Jakab, valamint Pál fia Rénold ,,a prépostságnak három telket adomá­nyoznak a préposti kúria déli szomszédságában", ami­kor 1341-ben Kővágóörsi Mihály fiaival egyezséget kötnek az Örsi Bűnbánó Magdolna prépostság és a pe­szei szent Kozma és Dámján templom kegyurasága tárgyában. 4 Az itt élő felsőörsi prépostok Veszprémi Márton mester (1290-1327) óta Rezy Gál (1547-1552) ha­láláig majdnem kivétel nélkül tagjai voltak a veszpré­mi székeskáptalannak is. Közülük többen a püspöki udvarban vezető állást töltöttek be: gazdasági felügye­lő (oeconomus), püspöki helynök (vicarius generalis), udvarmester (magister curiae). 5 Veszprémben azonban állandó lakással csak Újfalvi András óta rendelkeztek. A veszprémi káptalan, hogy a testületébe tartozó felsőörsi prépostnak is legyen Veszprémben szilárd és meghatározott háza, ezért 1471-ben Vetési Albert püspök engedélyével Újfalui András (1463-1479) ré­szére két veszprémi telket, 14 hold balácai szántót, egy kádártai rétet és 14 aranyforintot adott cserébe a prépost csopaki telkéért, valamint tized- és kilenced­jövedelméért. 6 A veszprémi lakás megszerzése nem jelentette egy­úttal a felsőörsi préposti kúria feladását. Továbbra is itt laktak a prépost lelkipásztori helyettesei a kano­nok-káplánok, és ide tért haza időnként pihenni a közügyekben elfáradt prépost is. A XV. század második felét a középkori préposti kúria fénykorának is nevezhetjük, mivel gazdái közül többen országos jelentőségű tisztséget, vagy hivatalt viseltek. Turonyi Kelemen prépost (1479—1486), a dekré­tumok doktora, ifjabb korában Mátyás király ügyinté­zője a pápai udvarban. 7 Darányi Jakab mester prépost (1489—1496) Má­tyás királynak és fiának Korvin Jánosnak hűséges hí­ve, a herceg titkára és kancellárja. A csontmezei dön­tő csatában Korvin oldala mellett harcolt, amiért az ellenség az ő budai házát feldúlta és kirabolta. Korvin János kárpótlásul az Örsi prépostságnak adományozta Fejér megyében Dinnyésméd pusztát. Ez családi örök­sége volt, amelyet Mátyás király 1481-ben 1000 aranyforintért vett Koroknai Jánostól és fiaitól. 8 Statileo János prépost (1513-1525) Beriszló Péter veszprémi püspök unokaöccse. Nagyon tehetséges fér­fiú, aki 1512-ben már veszprémi kanonok volt. A tö­rök elleni harcokban elfoglalt nagybátyja megbízásá­ból ő volt az 1515. évi veszprémegyházmegyei zsinat elnöke, mint püspöki helynök. II. Ulászló király titká­rává nevezte ki. Királyi követként ismételten járt a szentszéknél és a külföldi udvaroknál, hogy a török elleni hadjárathoz segítséget szerezzen. 1525-ben bu­dai prépost lett, és lemondott az Örsi prépostságról a veszprémi kanonoki stallummal együtt. János király később erdélyi püspökké nevezte ki. 8 3 A rövid ideig tartó fénykort csakhamar a pusztulás váltotta fel. Veszprém vára 1552-ben a törökök kezére került, akik a várban rekedt lakosok közül többet megöltek. Közöttük volt Rezy Gál felsőörsi prépost is. 9 Veszprém elfoglalása és a prépost halála megpecsé­telte Felsőörs sorsát. A portyázó törökök Felsőörsöt elpusztították. A lakossággal együtt a kanonok-káp­lánok is elmenekültek. A préposti kúria és a templom gazdátlanná vált. 1 0 Rezy Gál halála után több mint másfél évszázadon át, Bíró Márton (1729-1745) működéséig, részben a világi kommendátorok (haszonélvezők), részben a protestántizmus terjedése miatt nem tudták a prépos­tok birtokba venni rezidenciájukat. Batthány Ferenc kegyúr 1561-ben kinevezte 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom