Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
5. A pilléi deszkametszőhöz 120 darab deszkának való fát kell vinni ingyen, ha ezen felül is kell deszkának való fa, akkor azt 35 pénzért kell vinni. 6. Makkbér van. 7. Kötelesek vadászatkor hajtani, levelet hordani, előfogatot adni. 8. Vadászni, fát vágni, vagy eladni engedély nélkül nem szabad. 1 8 A plébánia jövedelme 292 forint 1 krajcár, az iskola mesteré 10 forint 40 krajcár. Gazdasági épületek: Községi kocsma, a pék háza, három zsidó háza, magtár, téglaégető, a téglaégető háza, az erdőőr háza, uradalmi csűr. Idetartozik a Balassa család is, akik a legeltetésért 8 forint censust fizetnek. A község lakói két református magyar családot kivéve róm. kat. vallású németek. A telkük adója 1399 forint 45 krajcár. A jobbágyok két részre oszlanak, a régibb települőkre, nekik van úrbérszerződésük, és az úrbérszerződés nélküliekre. A községben van 42 6/8 egész sessio, ebből úrbéres 35, szerződéses 7 6/8. Egy sessiohoz 22 hold szántóföld, 8 kaszás rét tartozik. A földjük közepes termékenységű és egy mérő magból 3 mérő búza, 2 mérő rozs, 2 4/8 mérő árpa, 2 6/8 mérő zab terem. Szabad tüzelő és épületszedési joguk van. Közös legelőjük az erdőben van. Szőlőhegyük, hátralékuk nincs. Az urbárium szerint fizetnek. Jövedelem a községből: Értéke (forint) (krajcár) 149 ház után census 149 _ A konyhára való értéke 35 73 6/8 A robot értéke 1116 Kilenced 310 17 3/8 Tized 277 10 1/8 Az erdő jövedelme 1486 54 4/8 447 hold majorsági szántó 457 75 7/8 Rét jövedelme 136 19 Szalma értéke 148 52 Uradalmi kert nyeresége 5 Három malom jövedelme 290 Mészárszék és kocsma 400 — A molnár házának bére 16 _ A zsidó házának bére 100 _ A vásár jövedelme 1 96 5/8 A Balassáék fizetnek háztáji után 8 Öt ház után fizetnek 13 Kislőd összes jövedelme: 4950 Ft 99 2/8 kr. Allodiális szántóföldek nagysága: Csertó 138 4/8, Kutyavölgy 69 4/8, Hosszú 124 6/8, Kerekfalu 24 6/8, Malom 74 4/8, Pille 13 4/8 hold, összesen 447 hold. Legeltetésért nem fizetnek. AJKARENDEK. A birtok Magyarpolány, Bakonygyépes, Ajka és Kislőd között fekszik. Ajkarendek is a török hódoltság korában sokat szenvedett. 1552-ben a török elől elmenekültek, de nemsokára visszatértek. 1566-ban a török elpusztította. A lakosság egy része a hódoltság korában el is pusztult, és 1696-ban csak 8 fél telkes és egy birtok nélküli zsellér lakik a községben. A föld nagyobb része műveletlen. 1 9 A birtok végleges betelepítése csak a XVIII. század közepén történt. Az első szerződésük 1746-ból való. Ekkor még az árendájuk 100 rénes forint. Tizedet, konyhára valót adnak mindenből. Hosszú fuvar van Veszprémbe és Sümegre. Három őzet kötelesek beszolgáltatni. A metsző malomhoz kötelesek harminc fatörzset vinni, és 400 szál abroncshoz való vesszőt beszolgáltatni. Vadászatkor hajtók. Van levélhordás és előfogat adás. 2 0 Az 1749. évi szerődés szerint a terhük 10 hosszú fuvar, sessionként 12 gyalogos napszám, 170 törzsök és 700 abroncsfa adása. Makkbért fizetnek. 2 1 Ellentét keletkezett azonban a régi magyar és az újonnan jött német telepesek között. 1754-ben a magyar jobbágyok panaszt is adnak be Bíró Márton püspökhöz. A panasz szerint két éve egynéhány sváb a helységben letelepedett és ezért a szabadon levő föld nagy darab részét a püspökség tőlük elszakította. Egyes hírek szerint Gyarmatból több sváb a községbe akar jönni és a magyarokkal együtt lakni, ha ez így történik, mert ők a németekkel együtt lakni nem akarnak, a püspök fizesse ki őket és elmennek más községbe lakni. Az előbbiek is nagy kárukra vannak. A püspöknek azonban sikerült megnyugtatni őket, és így nem költöztek el 2 2 A község lakói németek és magyarok. A németek róm. kat. vallásúak, a magyarok evangélikusok. 42 3/8 egész sessioból 4 3/8 szerződéses, 38 pedig úrbéres. A plébános jövedelme 235 forint 29 krajcár, az iskolamesteré 94 forint 32 krajcár. Közös legelőjük a kislődiekkel és a városlődiekkel együtt van. Szőlőhegyük nincs. Jövedelem: Értéke (forint) (krajcár) Census 82 _ Konyhára való értéke 34 65 Robot értéke 868 50 Kilenced 236 66 6/8 Tized 255 56 5/8 Erdő kevés, tűzifa 15 Majorsági szántó 71 68 6/8 Urasági rét nincs Szalma értéke 23 26 2/3 Bor és húsmérés árenda 150 — Udvardi major. A 35 hold szántóföld jövedelme 35 forint 84 4/8 krajcár, 180 hold rét jövedelme 291 forint 82 krajcár. HAJMÁSKÉR Sóly, öskü, praedium Bala és Pere, Olaszfalu, Gyulafirátót között fekszik. A török hódoltság korában 1552-ig a veszprémi püspök birtoka közt találjuk az összeírásokban. Ettől kezdve Palota várának fenntartására van rendelve. Csak 1635-1636. évi összeírásban szerepel újból a püspök birtokaként. 1531-ben a török már felégette a község legnagyobb részét, 1557-ben pedig Gál Ádám győri kapitány. 1647-ben csak egy jobbágy telket írtak össze a községben. 1563-1566-ban Mumi vajda birtoka 10 házzal és 50 akcse fejadót fizet a török földesúrnak. 1696-ban ismét a veszprémi püspök bitokaként szerepel. Ekkor 7 egész és 6 féltelkes jobbágy lakik a községben. A jobbágyok kettős vetésforgóval 152 jnérő földet művelnek. Kaszálójuk, és legelőjük kevés van, ezért legtöbben a szomszédos birtokon bérelnek. Malmuk zálogban van a fehérvári harmincadosnál. 52 kapás szőlőjük 40 akó évi terméssel. 2 3 1754-ben a hajmáskéri jobbágyok a jobbágy szolgáltatások alól, elsősorban a robot alóli felmentésüket kérik, és annak a készpénzzel való megváltását vállalják. Az új szerződés a püspökkel 1754. év január 1-én kelt. Az új szerződés szerint: 1. a marhás gazda marhájával, a marhátlan saját erejével, vagy másokkal összefogva minden héten legalább egy napot szolgál a kilencedért, a censusért, a malomért. A kocsmáért, a mészárszékért évente 300 forintot fizetnek. 2. Kötelesek a 221
