Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
majorságbeli szántóföldet megművelni és az ősiekkel együtt behordani 3. A határban levő réteket kaszálják, összegyűjtik és Veszprémbe viszik. A feles rét munkájában is segítenek. 4. A marhás marhájával, a marhátlan a maga erejével pénzen fogadott szekérrel köteles egy hosszú fuvarral szolgálni Sümegig, Budáig, Badacsonyig, vagy Nyúlig. 5. Tizedet adnak, és azt Veszprémbe viszik. 6. A birkás házának, majornak a fogyatkozását helyre hozzák, évente az épületet javítják, a birkás szalmáját meghordják. 7. Az uraság konyhájára 20 öl fát visznek. 8. Vontatóra, rövidebb útra, ha szükség van rá, tartoznak ételt, italt, és lovat adni. 9. A határt, erdőt, őriztetni kell, a másét nem szabad elszántani 17 forint büntetés terhe alatt 10. Sátoros ünnepkor; kötelesek húsvétkor egy bárányt, 10 ice vajat, házanként 3 csirkét, 5 tojást, pünkösdkor 1 bárányt, 10 ice vajat, 1 csirkét, 5 tojást, karácsonykor 1 őzet, 1 borjút, 10 ice vajat, 1 csirkét, 5 tojást, Márton napkor 2 kövér ludat adni és Veszprémbe vinni. 11. A gonosztevőket el kell fogni és Veszprémbe vinni. 12. A marhás gazda marhájával, a marhátlan gyalog 12 napot szolgál. 13. Senki a faluba nem költözhet be, vagy onnan elmenni nem szabad az uraság tudta nélkül. Gazdasági épületei: nagy vendégfogadó istállóval és melléképületekkel, kocsma, mészárszék, az uradalmi juhász háza, róm. kat. egyház, a plébánia, a kántor és az iskolamester háza. A plébános jövedelme 221 forint 53 4/8 krajcár, az iskolamesteré 60 forint 2 krajcár. Majorsági birtok nincs. Lakói magyarok, nagyobb részt evangélikus, kisebb részt róm. katolikusok. 18 5/8 telken 98 ház van. Úrbérszerződésük van. Egy sessiohoz 22 hold szántóföld, 10 kaszás rét tartozik. A községben lakik Kis Sándor inscriptionista is. A föld nagyon köves és egy mérő mag alig terem 1 1/2 mérő búzát, 2 mérő rozsot, vagy árpát, 3 mérő zabot. A súlya egy mérőnek a búzáé 85, a rozsé 74, az árpáé 62, a zabé pedig 42 font. Az erdő az uraságé, a jobbágyoknak azonban faszedési joguk van. Irtás föld nincs. A legelő 3711 hold, köves a melegben kiég és ezért alig elégséges. A szőlő 32 hold, róla kilencedet adnak, a bormérés a községé Szent Mihálytól Szent György napig. A községben 70 jobbágy és 28 zsellér lakik 98 házban. Adózás alól kivettek: a bíró, a két kisbíró, két erdőőr, az adózásra maradt 93 ház. A község jövedelmei: Értéke (forint) (krajcár) Census 93 Konyhára való 15 19 3/8 Robot értéke 431 12 Kilenced 298 54 6/8 Tized 271 73 2/8 Az erdő jövedelme 231 57 4/8 12 kaszás uradalmi rét 22 91 4/8 Robot a szokáson felül 139 75 Két malom censusa 427 A veszprémi szűrkészítő 80 A juhász árendája földdel 400 Az adott vaj értéke 12 Két bérelt kocsma 50 50 Mészárszék 32 22 2/8 A házi kezelésben levő kocsma jövedelme 606 24 Az egész Hajmáskér jövedelme: 3111 Ft 80 kr. Allodiális szőlő, halastó, vásáijövedelem nincs. A veszprémi szűrszabó malma a Séden van. Az erdő dűlői: Rucsa, Tési út melletti, Hát út, Szarvaskő berek, Itató, Bükk erdő, Mészégető erdő, Arnos, Eplényi határnál levő kút melletti erdő. összesen 3074 hold. A jöve222 delme 231 forint, ebből az üvegfúvó hutás fizet a fáért 200 forintot, a makkoltatás bére 31 forint 57 7/8 krajcár. ŐSI. Polgárdi, Nádasladány, Várpalota, Peremarton és Füle közt fekszik. Az 1531. évi rovásadó összeírás szerint a török a község egy részét már felégette. 1540-től kezdve Palota várának fenntartására van rendelve. 24 Az 1747. évi szerződés: A községben 84 session 84 magyar család lakik. Mindegyiknek van 4-6-8 ökre, tehene és lova. Van egy közös malom is, amelynek hozadéka 50 pozsonyi mérő. Ezenkívül az uraságnak három malma van. A bormérés a községé és az uraságé. A bormérés bevétele 40 forint. A zsidó hamuzsírégető fizet 50 forintot. A rétjük a Sárréten van, de nem valami jó. A húsmérésért fizetnek 7 forintot. Határperük van a peremartoniakkal. A községben van katonai beszállásolás. 25 Az 1754. évi szerződés Az ősi jobbágyok megjelentek és kérték a felszabadításukat és a terheknek készpénzben történő megváltását. A megkötött új szerződés szerint: 1. A marhás, a gyalogos a robotért, a kilencedért, a kocsma és húsmérésért, a malomért stb. árenda címén fizet évente négy részletben 600 forintot. 2. Tartoznak az ősi püspöki rétet a hajmáskériekkel együtt lekasználni, összerakni és Veszprémbe vinni. A malomgátat tisztítani kell. 3. A marhás gazda a maga erejével, a marhátlan az értékhez képest többen összefogva pénzen kötelesek szekeret fogadni, ha a szükség úgy kívánja egy hosszú fuvart szolgálni Budáig, Sümegig, vagy Nyúlig. 4. Kötelesek a majorságbeli szántóföldet szántani, vetni, aratni, és behordani a hajmáskériekkel együtt. 5. Kötelesek az ősi püspöki szőlő minden munkáját megadni, gabona tizedet és a három malom jövedelmét Veszprémbe vinni. 6. Az uraság konyhájára 20 öl fát kell Veszprémbe vinni. 7. Sátoros ünnepre; húsvétra 1 borjút, 60 csirkét, 150 tojást, pünkösdre 2 bárányt, 60 csirkét, 50 tojást, karácsonyra 1 őzet, 60 csirkét, 150 tojást, 20 ice vajat, Márton napra 2 kövér lúdat kötelesek adni. A vízbérben adnak 6000 rákot, és csikót, amelyet Veszprémbe a konyhára kell vinni. 8. Vontatóra, rövidebb útra ha szükséges tartoznak ételt, italt és lovakat adni. 9. A gonosztevőket el kell fogni és a püspökhöz küldeni. 10. Az ősi határban levő tüos erdőből fát vágni nem szabad. 11. A marhás és marhátlan évente nyolc napot szolgál. 12. Az uraság engedelme nélkül a faluba beköltözni, vagy onnan kiköltözni nem szabad. 13. Továbbra is földesúri jog alatt maradnak. (Veszprém, 1754. január l.) 2 6 Szerződés az ősi piscatorral, Kosár Pállal 1755.: Árendába kapja az ősi és hajmáskéri halászó és rákászó vizeket három évre. 1. Ad évente 20 forintot, 6000 rákot, 2 akó csikót. 2. Ha több halra van szükség a fogast fontjával 2 krajcárért adja. 3. Hasonlóképpen a többlet csikót is 2 krajcárért köteles adni. A csikót a folyó évben 3-4 hét alatt köteles megadni 2 7 Az uradalom épületei: Vendégfogadó, kocsma, a polgárdi, a fülei, az ősi malom, hamuzsírégető kemence, a juhászat háza, présház a szőlő között, a zsidó háza, a vadász háza, ispánház, a hajdúk háza, magtár, róm. kat. templom, plébánia, iskola. A plébános jövedelme 283 forint 19 krajcár, az iskolamesteré 115 forint 12 krajcár. A földesúrnak 1500 majorsági juha van. Van méhészet is, amelynek jövedelme 32 forint 2 krajcár. A jobbágyok magyarok, legnagyobb részt evangélikusok, kevesen róm. kat vallásúak. 69 2/8 telken 116 ház van, a házas zsellérek száma 87. Van a községben 23 ház nélküli zsellér is. Egy mérő őszi vetésű magból 3, a tavasziból 4 mérő gabona lesz. Szabad faszedési joguk van. A közös legelő 346 hold, a szőlőjük 427 hold, amelyről küencedet és tizedet adnak. A kocsma Szent Mihálytól Szent Györgyig a községé.
