Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
(„Hegy-tornyok"). Hérodotoszra hivatkozva ezek építésének egyik okát a kincsek elrejtéséről olvassuk a Hatodik Könyvben. Leírást kapunk az épületek mellett a kínai vallásról, városokról, végül az „ország bástyájának" nevezett Nagy Falról. Salamon templomával foglalkozik a Hetedik Könyv. A Nyolcadik Könyvben a görög épületeket tárgyalja. Az utolsó könyvet Róma épületeinek szentelte. A művet teljessé a metszetes ábraanyag teszi. A könyv eredetileg Kapuváry Károlyé volt. Erre utal a mű címoldalán szereplő kéziratos bejegyzés „Caroli Kapuváry". Kapuváry személyére nézve egyelőre semmi támpontunk sincs, azaz nem tudjuk, hogy szerzetes volt-e vagy sem. 5 8 Lehetséges, hogy annak az előző tulajdonosnak a neve, akitől a könyvtár, vagy egy szerzetes megvásárolta. Mindenképpen 1838 és 1863 között került a könyvtár állományába. Jelenleg is megtalálható. A Molnár-könyv mellett három idegennyelvű könyvet is említenünk kell. Az egyik egy latinul írt építészetelméleti, arány tani mű: „Mathesis Mixta, Principia Architectura 5 9 A másik a rend történetével, és bizonyos fokig építészettel foglalkozik, szerzője I. G. LENCKFELD, címe: „Antiquitates Walkenredensis, oder Historische Beschreibung des Cistercienser Orden und Kloster". 6 0 A harmadik szintén német nyelvű, általános esztétikai témájú: „Theorie und Geschichte der schönen Wissenschaften", szerzője C. MEINERS. 6 1 E három műről annyit kell megjegyeznünk, hogy jelenleg egyikük sem található meg a könyvtárban. Meiners kedvelt szerző lehetett, mert további két műve volt meg a könyvtárban, inkább Filozófiai, mint esztétikai témájúak. Nem tartozik a kifejezetten művészettörténeti tárgyú könyvek közé, mégsem felesleges talán említenünk egy poétikai munkát, HORVÁTH ELEK művét, ,,A' szép Tudományok Ismertetését". 6 2 A „szép tudományok" alatt a költészetet érti, és ennek szabályait taglalja műve két részében. A költői kifejezőeszközökről, ,,a' költői virágokról", ,,a" költői díszről" tartalmaz részletes leírást az ,,A' költészi közös szabályokról" címet viselő első rész. A második rész, ,,A' költészi tudományról különösen" az egyes műfajok törvényeit elemzi (Ódák, himnuszok stb.). A könyv jelenleg is megvan a könyvtárban. E fejezetben megkíséreltük felvázolni a művészetekkel elsősorban az építészettel, képzőművészettel, a rajzoktatással foglalkozó műveknek könyvtárba gyűjtését a könyvtár kiformálódásának korában. A tematikus vizsgálat mellett tehát a történetiség elvét is igyekeztünk érvényre juttatni. Nem szólhattunk azonban minden egyes forrásról, amely gazdagította a gyűjteményt, mivel a tematikai vizsgálati szemponttal nem voltak mindenkor összeegyeztethetők. Itt tartjuk szükségesnek részletesebben szólni a jezsuiták örökségéről, amely a rend magyarországi feloszlatása után került részben a ciszterciek birtokába. Könyveket Zirc Győrből és Egerből kapott, erre a könyvekben és a levéltári anyagban találhatunk adatot. 6 3 E forrásból nyilvánvalóan elsősorban teológiai és rokon témájú művek kerültek a zirci könyvtárba LOYOLAI SZENT IGNÁC Exercitia spirituális sancti patris Ignatii, Societatis Jesu fundatoris (Pragae 1674) és ANTONIUS SANDINI Vitae pontificum romanorum. (Tyrnaviae 1756). 3. A könyvgyűjtemény jelenlegi helyzetéről a) Művészettörténeti és esztétikai témájú művek Előző fejezetünkben a művészettörténettel, esztétikával és hasonló témákkal foglalkozó könyveknek a gyűjteménybe kerülését és további sorsát vizsgáltuk. Nem szólhattunk olyan értékes művekről, amelyek a XIX. század második felében, vagy később jutottak a zirci könyvtár birtokába. Tekintve, hogy ezek régi, értékes művek, említésük mindenképpen indokolt. Amikor most ezekkel foglalkozunk, tárgyalási metódusunkban nem követjük azt a kronológiai sorrendet, amit az előző fejezetben, itt pusztán a tematikai szempontot érvényesítjük. Sorrendben a leíró művészettörténeti műveket az esztétikai, majd az egyéb művészetelméleti könyvek követik. Az említett első témakörben ÉTI ENNE DU PÉRAC-nak az antik Rómáról rajzolt metszetgyűjteménye a legértékesebb. A könyv 1575-ben jelent meg Rómában Giacomo Buoncompagni szentszéki generális kormányzónak ajánlva. 6 4 A párizsi születésű Du Pérac, mint a Szent Szék építésze készítette a könyv anyagát képező metszeteket 1572 és 74 között. A művészetben egyre inkább teret hódító barokk ízlés erőteljesen érezteti hatását a könyv díszítésén. A római antikvitásokat három részben tárgyalja a könyv. Az első rész az építészeti alkotásokat veszi sorra. A második részt építészeti díszítéseknek szenteli a szerző (ORNAMENTI DI FABRICHE ANTICHI E MODERNI Dell' Alma Cittá di Roma). Szobrok adják a témáját a harmadik résznek (ANTIQUARUM STATUARUM URBIS ROMAE .. .). Híres szobrok metszetei mellett, kevéssé ismert múzsa-, faun- és szatír-szobrokat is lerajzolt. A könyvek terjedelmének nagyobbik részét a metszetek alkotják. A magyarázó szöveget a képek alatt helyezték el. Érdekes, hogy az első két rész olasz nyelvű, míg a harmadik latin. A könyvtárnak az 1575-ös első kiadás van a birtokában, ami még becsesebbé teszi ezt az egyébként is nagy értékű művet. Valószínűleg egy szerzetes hagyatékából jutott a gyűjteménybe, hogy mikor, nem tudni pontosan. A címoldalon egy bélyegző nyoma látható, amelyen az 1875-ös évszám olvasható. Mivel az 1863-ban felvett katalógus nem említi, így a két évszám között kell keresnünk a könyv gyűjteménybe kerülésének időpontját. A közepes nagyságú, pergamenre nyomott könyv jelenleg is a könyvtár birtokában van. 6 5 Az esztétikai témájú művek sorában egy JEAN PAUL által írt munka érdemel említést, a „Vorschule der Aesthetik". 6 6 197
