Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
BOR: .. . versei. (Pesten 1813), Versei. (Kkdta Kazinczy Ferenc, Pest 1813), KISFALUDY SÁNDOR: Himfy szerelmei. A boldog szerelem. (Budán 1807), Himfy szerelmei. A kesergő szerelem. (Budán 1801), Hunyady János. Históriai dráma. (Budán 1816), Regék a magyar elő-időkből. (Budán 1807), RÉVAI MIKLÓS: Elaboratior grammatica Hungarica. 1-2 (Pest, Trattner, 1803, 1806), 3 (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1908), Elegyes versei és néhány apróbb köttetlen írásai. (Pozsony 1787), Latina (Lavrini 1792) művei is. Külön kell szólnunk VERSEGHY FERENCről. Az ő műveiből különösen sok volt meg a könyvtárnak: 2 9 Analyticae institutiones linguae Hungaricae. 1—3 (Buda 1816—17), A filozófiának talpigazságaira épített felelet (Budán 1818), Lexicon terminorum technicorum (Buda 1826), A Magyar Aggiája (Budán 1806), N,?gy nevezetű és nagy tekintetű Kolomposi Szarvas Gergely uramnak, mostoha üdömrül kedves uram bátyámnak víg élete és nevetséges vélekedései (Pesten 1804-05) stb. Megvolt a könyvtárban PÁPAY SÁMUEL: A magyar literatura esmérete (Veszprém 1808) is. A folyóiratok között az említett Egyházi Értekezések és Tudósítások mellett az 1814-ben indult Erdélyi Museumnak tíz száma, és a Tudományos Gyűjtemény két évfolyama megtalálható. Latin szerzők közül elsősorban CICERO művei fordultak elő, HORATIUS, LIVIUS, SALLUSTIUS és VERGILIUS mellett. Jelenleg is megvan LUCRETIUS: De rerum naturájának egy 1788-as kiadása, HOMÉROSZ görög kiadása, PLUTARCHOSZ Párhuzamos életrajzok című művének több kiadása is [Bioi paralleloi. (Strassburg 1530), (Leipzig 1745-54) stb.], SOPHOKLES tragédiáinak igen régi, görög nyelvű kiadása: Tragédiai epta metachlion palaion kai oan ophelimon. (Francoforti, 1544). A nyugat-európai szépirodalomból elsősorban a német irodalom volt gazdagon képviselve. WIELAND művei: Horazens Satiren. (Leipzig 1804), Neuste Gedichte. (Carlsruhe 1777), és magyarul a Sokrates Mainomenos azaz a szinopei Diogenesz dialógusai. (Pest 1793), mellett KLOPSTOCK művei (pl. Die deutsche Gelehrtenrepublik. (Frankfurt und Leipzig 1774), Herrmans Schlacht. (Wien 1817), Herrmanns Tod. (Wien 1817), Hermann und die Fürsten. (Wien 1817) és a Der Messias. (Wien 1775) voltak meg. GOETHE művein kívül egy 28 kötetes SCHILLER gyűjteményes kiadás: Sämmtliche Werke. (Wien 180910) szintén a könyvtár birtokában volt. A francia szépirodalmat többek között RACINE francia nyelvű, de német kiadású művei képviselték, Oeuvres I—V.(Berlin 1786-87), de megvolt például FÉNÉLON Telemakus bujdosása című szatírájának több magyar nyelvű kiadása (Kossán 1755., 1758., 1770. - ford. Haller László — és Kolozsvárott 1783) stb., míg az olasz irodalom nagyjai közül egyedül PETRARCA szerepelt egy latin nyelvű, bázeli kiadású könyvvel: Opera, quae extant, omnia. (Basileae 1581). A természettudományi művek sorában a földrajzi könyvekkel kezdve a sort, említenünk kell SCHÜTZ: Allgemeine Erdkunde für denkende und gebildete Leser, oder Beschreibung aller Länder der fünf Weltteile ... című tizenkét kötetes művét (Bécs 1808), valamint a magyar BÉL MÁTYÁS: Notitia Hungáriáé novae historico geographica... (Bécs 1737) című művét. Az orvosi témájú könyvek közül említést érdemel CHRISTIAN HUFELAND: Ars longae vitae című műve (1804), majd magyarul: Az emberi élet meghosszabbításának mestersége címmel, Kováts Mihály fordításában (Pest 1798). A mezőgazdasági szakmunkák közül MITTERPACHER: Elementa rei rusticae című művének több kiadása (Buda 1777, a második 3 kötetben -Buda 1816-17.). A fenti, kissé talán részletező felsorolás azt bizonyítja, hogy az apátsági könyvtár a teológiai művek mellett a kor természettudományos, filozófiai műveit is gyűjtötte akkor is, ha azok olyan eszméket terjesztettek, mrnt a francia felvilágosodás. 2. Művészettörténeti és esztétikai témájú könyvek a könyvtárban. Időrendben az első könyvkatalógus 1810-ből származik 3 0 és Verseghy Ferenc könyveinek összeírását tartalmazza. Verseghy és Dréta apát kapcsolatára már utaltunk. E katalógus megléte a kapcsolat szorosságára utal. Nem tudni pontosan, milyen körülmények között került Zircre, feltételezhető azonban, hogy esetleg könyvekkel együtt, Verseghy hagyatékából jutottak a könyvtárba. Ebben a katalógusban külön fejezetben találhatók a művészettel, esztétikával kapcsolatos művek, ezt a fejezetet Verseghy „Aesthetici" címszóval látta el. A fejezetben felsorolt művek között szerepelt egy HOME's Grundsätze der Kritik megjelölésű kétkötetes mű (Wien 1785), amely aztán az apátsági könyvtár későbbi katalógusaiban is fellelhető (az 1837-es, 1838-as és az 1863-as katalógusokban), jelenleg azonban nincs meg. Érdekesebb GAUTIER művéből Kovács Ferenc által fordított: Az utak és utszák' építésérül című építészeti mű. 3 1 Ez a könyv aztán az 1863-as katalógusban bukkan fel ismét, és jelenleg is megtalálható a könyvtár gyűjteményében. így nem valószínű, hogy Verseghy könyvtárából került a zircibe, a könyvben semmiféle bejegyzés sem mutat arra, hogy eredetileg Verseghy tulajdonában lett volna. A „Batteux Einleitung in die Schönen Wissenschaften" című kétkötetes mű ismét az 1863-as katalógusban jelentkezik, itt azonban már egy más kiadásban. Szerepel egy „Parnassus illustratus" című mű is, amelyet az előzőhöz hasonlóan az 1863-as zirci könyvtári katalógus említ először. 3 2 Verseghy könyvei között megvolt SULZER négy kötetes „Theorie der Schönen Künste" című rajzillusztrációkkal ellátott műve is, amely jelenleg is megvan a könyvtárban. 3 3 A könyv Fejér György hagyatékából került Zircre. Az „Aesthetici" kategóriában két, ENGEL által írt könyv is szerepelt, egy a szónoklásról (Theorie der Dichtungsarten) és egy a zene és a festészet kap193
