Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
szerzetesrendek művészeti irányzata. A Habsburguralkodók, III. Károly és Mária Terézia alig építettek Magyarországon említésre méltó épületet, míg a főnemesek és főpapok nagyszabású palotákat, templomokat készíttettek, olykor egész barokk városképet alakítottak ki. 1 1 A szerzetesrendek közül az ellenreformáció és a barokk vezető rendjéé, a jezsuitáké, valamint a ferenceseké és a pálosoké volt a döntő szerep. 1 2 E szerzetesrendek mellett szerényebb, de nem elhanyagolható a bencések és a ciszterciek szerepe. 1 3 Ez utóbbiak jelentősége azonban csak a XIX. században nő meg, miután visszaszerezték eredeti birtokaikat és felépítették a közben egy apátsági infula alatt egyesített rend székhelyét, Zircet. A ciszterci rend a XII. század végén, III. Béla uralkodása alatt, annak támogatásával telepedett meg Magyarországon. A Zircre jött szerzetesek franciák voltak és viszonylag rövid idő alatt felépítették monostorukat és a háromhajós, jellegzetesen egyenes szentélyzáródású bazilikájukat. 1 4 A monostorhoz tekintélyes birtokok tartoztak: kezdetben csak Veszprém megyében, később Győr és Zala megyében. 1 5 A virágzó monostor valószínűleg belső válság miatt a XIV. században lassú hanyatlásnak indult, amelyet elmélyített a kommendátori rendszer. Zirc is világi földbirtokos kezére jutott, aki formailag ugyan belépett a rendbe, életmódja azonban továbbra is világi földesúri volt. A renddel még ez a formai közösség is megszakadt akkor, amikor a terület kegyura, Zápolya a protestáns Podmaniczky testvéreknek adományozta Zircet 1538-ban. Ez vezetett az apátsági épületek pusztulásához, még a törökök bejövetele előtt. A szerzetesek már korábban elhagyták a monostort. Ezzel lényegében lezárult a zirci apátság középkori története. A török kiűzése előtt, már a XVII. század elején jelentkezett az a törekvés, hogy a zirci apátság kerüljön vissza a ciszterciek birtokába. Közben Miksa császár Thury Györgynek adományozta a birtokokat 1563-ban, azzal a feltétellel, hogy a török kiűzése után azok ismét az apátság tulajdonába kerülnek. A világi birtokosok korszaka 1609-ben zárult le, amikor II. Mátyás Monoszlay Mihály győri kanonoknak adományozta. Ekkor már folytak a ciszterci monostor visszaállítására irányuló tárgyalások, amelyek különösen akkor kerültek döntő szakaszba, amikor a citauxi apát az ausztriai Lilienfeld monostorát bízta meg a feladattal. A lilienfeldi apát 1622-ben a királyhoz fordult, kérve a magyarországi ciszterci rend visszaállítását és Zirc visszaadását a rendnek. A lilienfeldiek igen szívósan küzdöttek a cél eléréséért. Felhasználták az ellenreformáció ideológiáját, a „Regnum Marianum"-ot: Mária Magyarországát Sz. Bernát patronátusába ajánlották, és igyekeztek megnyerni ügyüknek a jezsuiták támogatását. Az egyház és maga a hercegprímás, Lippay esztergomi érsek is ellenezte a rend visszaállíáítását, mivel félt a többi rend hasonló igényeitől és ennek következtében a katolikus egyházon belüli ellentétektől. A kitartó igyekezet végül sikerrel járt, a király 1660. május 20-án kinevezte az új, magyar zirci apátot. Ezzel a zirci monostor, amely akkor egy romhalmaz volt csupán, visszakerült a rend birtokába és a lilienfeldi apátság fennhatósága alá került. A lilienfeldi apátság pedig 1699-ben eladta Zircet az akkor még Habsburg területen lévő sziléziai Heinrichau apátságnak. A zirci apátság „heinrichaui korszaka" nem csupán azért jelentős, mert a rend ekkor telepedett vissza Zircre — az első visszatérő szerzetesek épületek hiányában átmenetileg Pápán éltek — hanem azért is, mert a német anyamonostor erősen rányomta bélyegét a magyar monostor formálódó arculatára. Zircre nem neveztek ki magyar apátot, a heinrichaui apát egyben zirci apát is volt, és ez a helyzet fennmaradt több mint egy évszázadon keresztül. A falu és az apátság újjáépítése tulajdonképpen csak a Rákóczi-szabadságharc után indult meg, mivel az előzőleg felépített házak és egy kápolna a harcok során elpusztultak. Először tehát egy átmeneti szálláshelynek szánt épület készült el, és ebbe költöztek az első Sziléziából jött szerzetesek. A szerzetesekkel porosz telepes családok is jöttek és telepedtek meg Zircen. A monostort 1727-ben kezdték építeni, miután a heinrichaui apát kijelölte a megépítendő épületegyüttes helyét. A terveket Wittwer Márton karmelita építész készítette és az apát 1726-ban el is fogadta azokat. 1 6 Az építkezés gyors ütemben haladt, így az egyemeletes, négyszög alakú monostorépület 1732-re elkészült. 1 7 A monostor befejezése után hozzákezdtek a templom építéséhez, amelynek alapjait 1738ban rakták le. Az építkezéshez felhasználták a középkori bazilika nemes kőanyagát is, a még meglévő romokat felrobbantották. A templomnak először a szentélye készült el, és ekkor megszüntették a monostorban létesített kápolnát. A szentélyt a még épülőben lévő részektől elválasztották és használni kezdték. Az elkészült boltozati részeket Wagenmeister József, pesti festő freskókkal díszítette. 1 8 A teljes épület 1752-re készült el, ekkor avatta fel és szentelte be Padányi Bíró Márton veszprémi püspök. A templom berendezései, az orgona, a főoltár és a többi, művészi fafaragással készült részlet csak később készült el. A templomon a XIX. században már csak kisebb jelentőségű, főleg technikai változtatásokat eszközöltek. Más a helyzet a monostorépület esetében, amelyet a XIX. század során többször átépítettek, és ezek közül főként Villax Ferdinánd apátsága alatti nagyszabású építkezések a legfontosabbak, a század második felében. így az eredetileg jellegtelen, szürke épület a templom művészi ízléssel formált homlokzatához méltó, pompás kiképzést nyert. Amíg Zirc Heinrichauhoz tartozott, kilenc apátja volt a monostornak, ezek kivétel nélkül németek voltak. Az apát magyar állampolgárságot, indigenátust kapott és részt vett az országgyűlésen. 1 9 Poroszország és a Habsburg-birodalom háborúi Zircen is éreztették hatásukat, a bécsi udvar 1779-ben megtiltotta, hogy külföldre pénzt adjon ki a magyar apátság, és meghagyta, hogy számadásait a kamarához terjessze fel. 2 0 190
