Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
A zirci monostoron belül a magyar és a német rendtagok között igen feszült volt a viszony. II. József szerzetesrendeket feloszlató programja azonban a zirci apátságot megkímélte. Ennek oka részint az, hogy az apátság vállalta a lelkipásztorkodást a birtokába tartozó területeken, másrészt az, hogy a császár nem kívánt diplomáciai viszályba bonyolódni a porosz királlyal. 2 1 Hogy mikor kezdődtek a Heinrichautól való elszakadást célzó törekvések, pontosan nem lehet tudni, azt azonban igen, hogy a Veszprém megyei követ 1790-ben azzal az utasítással utazott Budára, hogy követelje Zirc függetlenítését. Két évtizedes vita következett az apát és a helytartótanács között, amelynek megoldását végül a porosz király intézkedése adta meg. III. Frigyes Vilmos 1810-ben feloszlatta a nem tanító és a nem betegápoló szerzetesrendeket, így a heinrichaui monostort is megszüntette. A zirci apátság ezzel független lett, és az utolsó heinrichaui apát halála után a király kinevezte az első magyar apátot, Dréta Antalt. Rövidesen a zirci apátság egyesítette a pilisi és a pásztói apátságokat saját infulája alatt. 22 A tanítórenddé lett ciszterciek 2 3 tevékenysége megváltozott, az új helyzetben megsokasodtak a f e 1adatok, a gimnáziumokat tanárokkal kellett ellátni, szükségessé vált nagyműveltségű rendtagok képzése. Mindehhez megfelelő feltételeket kellett teremteni, elsősorban jól felszerelt könyvtárat. Az új feladatokhoz széles látókörű, korszerű műveltséggel rendelkező apátok láttak hozzá. Az elsődleges cél a műveltségi szint emelése lett, a tanároknak egyre magasabb képesítést kellett szerezniök. Nőtt a magyar irodalom iránti érdeklődés Az apátok pártfogolták a magyar írókat, Dréta apát kapcsolatban állt Kazinczyval és Verseghyvel, akik igen jó véleménnyel voltak róla. 24 Eljutottak a monostor falai közé a kor haladó eszméi is, amelyek végül az 1848-as szabadságharcban való aktív részvételig vezettek el néhány szerzetest. A felvilágosodás eszméinek terjedése és a reformkor magyarországi eszmevilágának hatása megfigyelhető a könyvtár anyagán is, amely főként ekkor gyarapszik értékes könyvekkel. II, A KÖNYVTÁR FEJLŐDÉSE 1. A könyvtár kialakulása, jellege Az apátsági könyvtárat nem egy műgyűjtemény alapjaként teremtették meg. A Sziléziából jött szerzetesek olyan német- és latinnyelvű könyveket hoztak magukkal, amelyek az elmélkedéseket, vagy a közös étkezéseket követő vagy kísérő felolvasásokhoz nélkülözhetetlenek voltak. A ciszterciek kontemplativ rend lévén, elsősorban teológiai témájú könyvekkel látták el könyvtárukat. A dogmatikai művek között elsősorban a tankönyvként használt kiadványokat kell említenünk: PIETRO MARIA GAZZANIGA: Praelectiones de Deo eiusque proprietatibus. (Bécs 1775), Theologia polemica I—II. (Bécs 1778) és KLÜPFEL ENGELBERT: Institutiones theologiae dogmaticae in usum auditorum, (Bécs 1789) I—II. Magyar szerzők teológiai művei között MOLLIK TÓBIÁS: Dissertationes dogmaticae. (Agriae 1786) és a Dissertationes locupletissimae de religione naturali. (Agriae 1785) és ZSIVITS MÁTYÁS: De dogmatibus orthodoxae religionis I—X. (Pest 1803-5) könyvei érdemelnek említést, mivel szintén tankönyvként használták őket. 2 5 Külön kell foglalkoznunk PADÁNYI MÁRTON püspök Enchiridion de fide, haeresiachis. .. (Jaurini, G J. Streibig 1750.) című protestánsellenes könyvével, amelyet Mária Terézia betiltott, és amely tilalmat magának a püspöknek is foganatosítania kellett egyházmegyéjében. E tilalom azonban nem lehetett túl szigorú, mivel az apátság könyvtárában sem semmisítették meg a birtokukban lévő példányt, amely a mai napig megtalálható a gyűjteményben. 2 6 A filozófiai témájú művek között megvoltak a jezsuita bölcselők művei: JÁSZLINSZKY ANDRÁS: Institutiones logicae. (Nagyszombat 1754), Institutiones metaphisicae. (Nagyszombat 1755), Institutiones physicae. (Nagyszombat 1761), Tractatus theologicus. (Nagyszombat, 1762) stb. és IVÁNCSICS JÁNOS: Institutiones logicae. (Nagyszombat 17 és Institutiones metaphisicae. (Nagyszombat, 1758). Megtalálhatók voltak ezek mellett HORVÁTH JÁNOS (Keresztelő) tankönyvei: Elemente Mathesoes philosphiae auditorum. (Nagyszombat, 1772), Elemente phisicae . . . (Buda 1819), Institutiones logicae... (Eger 1773), Mechanische Abhandlung über die Hydrostatik, Hydraulik und die von der Aerostatik und Pneumatik abhängende Maschinen-Lehre, (Pest 1786), amelyek szigorúan katolikus szellemű művek, hiszen szerzőjük egykor jezsuita volt. FEJÉR GYÖRGY: Az ember ki míveltetése című munkája már ekkor a könyvtárba került, később pedig minden fontosabb munkája, miután könyvtárát az apátságra hagyta. A bölcseleti természettudományos művek sorában olyan művek fordultak elő, mint FRANCIS BACON: De dignitate et augmentis scientiarum libri IX. (Buda 1756), valamint a Lipcsében 1694-ben megjelent összes művei; NEWTON: Opuscula mathematica, philosophica et philologica 3 kötetben (Lusanne et Genéve 1744.) cimű műve. DESCARTES: Appendix continens objectiones quintas et septimas . . . Meditationes de prima philosphia (Amsterdam 1656), Geometria. . . (Amsterdam 1659) a „Meditationes. . ." több amsterdami kiadása, valamint az Opuscula Posthu. Amsterdam 1701.), a Pricipia philosophiae (Amsterdam 1656.), a Specimina Philosophiae, Sou dissertatio de methodo. . . (Amsterdam 1685.), stb. és LOCK: Essay concerning Human understanding . . . című művének drezdai kiadása (Walther kiadás 1791). A racionalista filozófiával foglalkozó magyar írók közül BENYÁK BERNÁTnak több műve is megvolt: Ratiocinium philosophisum super libertate ingenii humani in philosophando. (Pest 1784), Sermocinationes criticae super ortu et progressu philoso191
