A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

kőzsákjain MESZLÉNYI PÁL figyelte meg 1924. X. 14-én, CSÍKI LÁSZLÓ és BORSICZKY SÁNDOR pedig 1952. x. 19-én. 107. ökörszem (Troglodytes troglodytes): Területünkről mindössze 10 megfigyeléssel rendelkezem, ebből 6 esik októberre (Badacsony, Gulács, Szigliget), kettó' novemberre (Szigliget), egy decemberre (Gulács), egy már a költési idó're (Gulács bükköse, 1958. IV. 19.). Két észlelésemet a Szigliget és Balatonederics közötti berekben végeztem, egyiket a Világospatak torkolata égeresében (1970. X. 14.). Találtam nádasban is: Szigliget-móló, 1969. XI. 13. SCHMIDT 1961. IX. 28-án találkozott ökörszemmel a badacsonyi erdőszélen. 108. Léprigó (Turdus viscivorus): Szigligeten a parkban 1969. X. 14-én és XI. 25-én láttam egyet-egyet. Legnagyobb számban a Gulácson találkoztam léprigóval 1969. XII. 16-án (5+1—2+1), de láttam Badacsonylábdinál is a nádas széli gyepen 1971. III. 13-án (2). 109. Fenyőrigó (Turdus pilaris): Mindössze 1971. III. 13-án láttam egyet a Badacsony előtti nádas szélében. 110. Énekes rigó (Turdus phüomelos): Költési időben a Gulács bükkösében (1958. IV. 19., 1969. VI. 14., 1971. V. 22.), Badacsonytördemicen a szőlők feletti erdőcskében (1971. VI. 26.) és a Badacsony platóján (1962. VI. 28., 1971. VI. 23.) találkoztam énekes rigóval. SCHMIDT is gyakorta hallotta énekét a badacsonyi erdőszélen. Tavaszi vonuláson megfigyeltem a Szentgyörgy-hegyen a kőzsákok alatt (1950. IV. 2., 8-10), Szigligeten a parkban (1968. III. 17.). A legtöbb megfigyelés őszi vonulásán történt: CHERNÉL 1918. X. 13., 1919. X 12-22. között és 1921. X 10-én figyelte meg a Badacsonyon, ahol SCHMIDT is a tomaji bánya környékén 1961. IX. 28-án kb. 30 darabot számlált meg, sőt 1963. VIII. 20-án már 6-ot riasztott fel a fűből stb. Ugyanitt megfigyeltem magam is (1965. X 15., 4-5), 1952. IX. 28-án a Csobáncon a szőlőkben 1-2, Szigligeten a parkban: 1964. X 17. (15-20), 1969. IX 2. (2-3), X. 14. (10-15), 1970. X. 14. (50-60). 111. Szőlőrigó (Turdusiliacus): 1969. IX. 2-án Szigligeten volt egy a parkban. 112. örvös rigó (Turdus torquatus): A Csobánc várának falán ült egy hím 1965. III. 28-án. 113. Fekete rigó (Turdus merula): HOMONNAY (1939) a Badacsony sziklái alatt a bozótosban találta, ahol PÁTKAI 1942. VI. 17-én szép számban látta etetni őket. GRÖSSLER (1963) itt 1961. V. végén 5 éneklő hímet számolt meg. Én 1971. VI. 23-án a platón 4-et, a Kőkapu körül 3-at számláltam. De SCHMIDT is, én is a Badacsony különböző pontjain elég gyakorinak találtuk. Badacsonytomaj községben is találkoztam eggyel 1971. III. 13-án. Ugyanekkor a parti nádasban szintén láttam őszi vonuláson (1970. X. 12.). Nem ritka a Gulácson sem az akácostól a bükkösön keresztül fel a csúcsig. Harmadik helyen áll Szigliget parkja. De megtaláltam a Hegyesden, a Csobáncon és Szentgyörgy-hegyen is. Az utóbbin kizárólag a kőzsákok alatti erdőben. 1971. III. 11-én szép vonulását figyeltem meg Szigliget és Balatonederics között a nádasban, főleg hímek mentek. 114. Kövirigó (Monticola saxatUis): CHERNÉL (1919) írja 1918. IX. 6-án: „... szél és eső elől... menedéket keresve, be akart jönni az ablakon át a szobába...", még 12-én is a ház körül mozgott, majd 14-én a sziklákon. A Badacsonyon továbbá a szőlők között 1952. VI. 1-én két etető hímet láttam. KELLER (1934) szerint is költ a Badacsonyon. SCHMIDT 1958. VIII. 13-áról ezt jegyzi fel: „Hosszú idő óta először látok itt megint kövirigót, bár már valószínűleg vonuló példány volt." 1963. VII. 19-én: idei fiatal a görgeteges részen. 1963. VIII. 20-án 4-5 idei fiatal a sziklás részen, egy a peremen álló bodzabokor bogyóit eszi. 1971. VII. 14-23. között egy család mutatkozott, amelyet a tojó etetett. A Csobáncon a szőlők között 1950. IV. 23-án és 1970. VI. 9-én egy-egy hímet figyeltem meg. A Gulács bazaltbányájában 1969. VI. 18., 1970. V. 19. és 1971. V. 22-én észleltem, a Halápon 1971. V. 21-én etető tojót. A Szentgyörgy-hegyről KELLER (1934) említi költését. Farkas (1955) 1953-ban 9, és 1954-ben 11 párra becsüli az itteni állományt. DARNAY-DORNYAY BÉLA szerint az 1950-es években az Ifyvilla tornyában fészkelt, míg az épületet be nem vakolták. Én egy nászrepülésben lévő hímet figyeltem meg 1958. V. 23-án a Tapolcára tekintő sziklák felett. 115. Hantmadár (Oenathe oenanthe): GRÖSSLER 1961ben és SCHMIDT 1955-71 között a Badacsony szőlőiben megtalálták, de nem gyakori. A Tóti-hegy ritkás bokros oldalán is találkoztam hantmadárral (1967. V. 27.), leggyakrabban a Gulács bazaltfejtőjében (1969. VI. 18., 1970. V. 19., 1971. V. 22. és VI. 26.). A Csobánc lábánál fekvő földeken (1954. VIII. 27., 1970. VI. 9.), a szőlőkben (1954. VII. 21.) és a platón (1954. VIII. 27.) is láttam hantmadarat. A Hegyesd körül megfigyeltem a köves-bokros oldalban (1964. IV. 12.), a falu feletti murvabányában (1971. V. 23.), a Tapolca felé fekvő köves platón (1953. IV. 26., 4 hím). Láttam a Tapolca és Diszel közti műút mentén (1953. IV. 26.), a Haláp bányájában (1969. V. 18., 1971. V. 21.), a Szentgyörgy-hegy szőlőinek sok pontján (1970. VI. 10., 1971. V. 24.), végül Szigliget várromja körül (1955. VII. 24.). 116. Cigány csuk (Saxicola torquata): CHERNÉL több ízben megfigyelte őszi vonuláson Badacsony és Badacsonylábdi vasútállomások között, legkésőbben 1919. X. 25-én. Ezen a szakaszon tapasztalatom szerint igen könnyű megszámolni őket még a vonatból vagy autóról is, mert rendszerint a huzalokon ülnek a hímek, így pl. ötöt számoltam meg 1970. V. 20-án, legkésőbben itt 1970. X. 12-én láttam. SCHMIDT szerint gyakori a Badacsony szőlőiben, vagy a Kata-domb (Badacsonytomaj felett) bokrosaiban. De beljebb Badacsonytomajnál a földeken is megtaláltam (1969. V. 27.). A Tóti-hegy bokros részein (1966. X. 9., 1967. V. 27.), a Gulács bokros részein (1969. VI. 14., fam.), a bányában (1970. V. 19.). A Csobáncon a meredek bokrosaiban vagy a Kőmagason, a hegy lábánál fekvő földek között mindenfelé találkoztam a fajjal. Szép állományt számlálhattam meg a veszprémi műút mellett a Hegyesd felé vivő elágazás körül 1971. VI. 24-én (3 hím, 3 nőstény). A Szentgyörgy-hegyen a szőlők között vagy a kőzsákok alatt sokfelé költ. A Tapolca és Diszel közti földeken is mindig látható (1966, 1970, 1971). Végül a bereknek Szigliget mindkét oldalára eső részén, de még Tapolca közelében is előfordul költés idején. 117. Rozsdás csuk (Saxicola rubetra) : CHERNÉL elég későn látott kettőt Badacsonynál, 1919. X. 13-án. Magasabban fekvő területeken találkoztam rozsdás csukkal a Csobánc alatt a műút mentén (1967. V. 28.), valamint ugyanezen a műúton Káptalantótinál (1970. IV. 19.). A többi megfigyelésem természetesen a berekre vonatkozik: Szigliget és Balatonederics között 1967. V. 29. (3x1), 1969. V. 16. (2), 1970. VI. 11. (3x1), 1971. V. 26. (2), 1971. VI. 28. (3), Hegymagas és Badacsonytördemic között, 1967. V. 29. (2), 1970. VI. 10. (2), Raposkánál 1968. IV. 23., Nemesvitánál, 1969. IV. 21. 118. Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) : CHERNELNÉ a Badacsonyon még 1925. X. 24-én látta. SCHMIDT szerint a Badacsonytomaj feletti bánya alján fekvő fenyves körül költés idején elég rendszeresen előfordul (1956-71). Maximálisan 4 példányt látott 1966. VIII. 19-én, egyszer a tördemici bányáknál is találkozott vele. A Szentgyörgy-hegyen 1966. VIII. 18-án kettőt észlelt. 69