A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

119. Házi rozsdafarkú (Phonicurus ochruros): CHERNÉL és CHERNELNÉ őszi vonulásukat figyelte meg a tördemici szikláknál 1917. X. 19-24., 1918. X. 22., 1919. X. 12-26. között és 1923. X.,21-én. GRÖSSLER (1963) 1961. V. végén két hímet látott a Badacsonyon, közülük egyik ,,cairei"-típus. SCHMIDT és magam a Badacsonyon rendszeresen megtaláltuk költési időben a szőlőkben 1950-1971 között. SCHMIDT szerint „. .. különösen a nádfedeles régebbi épületeket kedveli..." 1958-ban egy kicsit megapadt számuk, ugyanígy 1971-ben. A legerősebb őszi vonulásukat a tördemici bányákban és a Kőkapu szikláin figyeltem meg 1970. X. 12-én (összesen 10-20). Költési időben megtaláltam a Gulács bányáiban (1970. V. 19.). A Csobáncon (1954. VIII. 23., a sziklákon fam.), a Haláp bányájában (1971. V. 21-én egy hím etet), a Szentgyörgy-hegy szőlőiben (1950. IV. 2., 1970. VI. 10., 1971. V. 24.). Vonulási időben a Gulács bányájában (1969. X. 15., 5-6), Szigligeten (1964. X. 17., az Alkotók Háza tetején 1-2, a templomon 2-3 és a várrom körül 10-15, köztük egy gyűrűs példány). Területünkön is urbanizálódik a házi rozsdafarkú: Az első lépés, hogy a Badacsony szőlőiben is kihasználják a tv-antennákat vártának (1966. VI. 27.). Tapolca városában hasonlóképpen (1971. IV. 18.), de a városban már 1950. VI. 18-án is megtaláltam, ugyanígy Gyulakeszi községben (1952. IX. 28.). 120. Fülemüle (Luscinia megarhynchos) : Érkezési adat: Tapolca, 1912. IV. 12. A hegyek alján fekvő bokros területek rendkívül alkalmasak a fülemüle költésére, mindenütt szép állomány található, így a Badacsonyon, Tóti-hegyen, Gulácson, Csobáncon, Hegyesden, Zalahaláp határában, a Halápon, a Vendeken, Szentkút körül, a Szentgyörgy-hegyen különösen a Kisapáti felé néző oldalban, de a többi részén, sőt még a platón is. Szigligeten a parkban és az erdőszéleken volt, a berekben csak Nemesvita vasútállomásnál hallottam, ahol a kis égeres rendkívül sűrű alj növényzetű. Költésére vonatkozó adatok: Csobánc, 1970. VI. 9., fam., SZABÓ LÁSZLÓ Szigligeten a part közeli öreg tölgyesben 1970. VII. 6-án még 3-as fészekalját találta. Legkorábbi adataim: Gulács, 1958. IV. 19. (3), Csobánc, 1950. IV. 23. (4), Hegyesd, 1953. IV. 26. (3), 1964. IV. 12. (2), Zalahaláp, 1964. IV. 12. (1), Kisapáti, 1950. IV. 23. (2), Szigliget (park), 1951. IV. 29. (1). 121. Kékbegy (Luscinia svecica): CHERNÉL a Badacsonylábdi előtti nádasban 1919. X. 13-án figyelt meg kettőt. STERBETZ a Lesenceistvánd vasútállomás melletti lápon 1958. VII. 7-én egy éneklő hímmel találkozott. Én a Szigliget és Balatonederics közti berekben 1968. IV. 23-án láttam egyet. 122. Vörösbegy (Erithacus rubecula): A vörösbegyet egész éven át megtaláljuk a hegyekben (Badacsony, Tóti-hegy, Gulács, Hegyesd, Szentgyörgy-hegy, Szigliget - a parkban csak vonuláson), de a berekben csak egy tavaszi (Tapolca, vasútállomás, 1965. III. 28., 2) és egy őszi (Nemesvita, vasútállomás, sűrű égeresében, 1955. X. 1., ének) megfigyelésem volt. Legnépesebb állományait a Gulács (1971. VI. 22. 7 énekelő hím) és a Badacsony bükköseiben (1971. VI. 23., 8 éneklő hím) találtam. 123. Réti tücsökmadár (Locustella naevia): PÁTKAI (1947) megtalálta a fajt 1942. VI. 18-án a Badacsonytördemic és Balatonederics körüli berekben. Az utóbbi ponton 1968-71 között minden tavasszal megtaláltam, de csak egyesével (1968. VI. 7., 1969. V. 16. és 19., 1970. V. 21., és VI. 11., 1971. V. 26.). 124. Berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis): 1970. VI. 11-én hallottam egyet a Világos-patak torkolatának égeresében. Csaknem ugyanerről a pontról hallható volt másik két fajtársa is. 125. Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) : CHERNÉL 1918. IX. 9-én Badacsonylábdi előtt figyelte meg. Legkorábbi adatom a Szigliget és Balatonederics közti berek nádasából 1951. IV. 29., ahol költési időben egyet-egyet (1967és 1970-ben) hallottam, legkésőbbi adatom innen 1955. VII. 24. A Hegymagas és Badacsonytördemic közti berek nádfoltjaiban is észleltem egyet 1969. V. 19-én. 126. Fülemülesitke (Luscioniola melanopogon): CHERNÉL észlelte a Badacsony előtti nádasban 1918. IX. 15-én. A Szigliget és Balatonederics közötti berekben költési időben több éven át megtaláltam 1951-1970 között. Megfigyeltem a Szigliget és Hegymagas közti berekben is (1967. V. 29.), valamint a Badacsonytomaj és Badacsony Örs közti lápon (1969. V. 17., 2x1). 126. Nádirigó (Acrocephahis arundinaceus): A nádirigó hangját tavasszal Badacsonytomajtól Badacsonylábdüg a parti nádasokból mindenfelé hallhatjuk. 1971. VI. 25-én pl. Tomaj és Badacsony között 5 szólt. SCHMIDT még VII. 17-én is hallotta. Ugyanígy a Szigliget és Balatonederics közti nádasban is. Legkorábbi adatom innen 1969. IV. 23., a legkésőbbi 1969. IX. 2. A berek csatornái mentén települt nádfoltokban is megtelepül, pl. a Szentgyörgy-hegy és Tapolca között, 1955. VI. 8-án 3x1, Szigliget és Hegymagas között a műútról 1967. V. 29-én ugyanennyi, Tapolca és Gyulakeszi között 1970. VI. 9-én 1, a Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti mocsárban 1969. V. 17-én 1 db. 128. Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)): CHERNÉL Badacsonynál 1918. IX. 15-én figyelte meg. Saját megfigyeléseim: Szigliget és Balatonederics közti berekben, 1970. VI. 11., 3x1*2, 1971. VI. 28., 1, Badacsonytomaj és Badacsony közti parton, 1971. VI. 25-én 1 db. 129. Énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris): 1969. VI. 14-én Badacsonytördemic és Nemesgulács közti műút közelében énekelt egy, énekébe gébics, veréb és poszáta hangokat szőtt, 1970. V. 21-én Szigliget és Balatonederics közti berekben L, ugyanitt VI. 11-én 2, a Hegymagas előtti berekben 1971. V. 21-én és 24-én 1, Hegyesd falu alatt az Egerpataknál, 1971. V. 23-án 1, a Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti mocsár szélén 1971. V. 25-én 2-t láttam. 130. Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus): Badacsonylábdi előtt 1918. IX. 9-én és 15-én figyelte meg CHERNÉL, majd CHERNELNÉ 1923. X. 11-én. Magam 1967-71 között a tomaji mocsárban, a Badacsonytördemic - Hegymagas - Szigliget - Balatonederics közti berkekben mindig megtaláltam. 131. Kerti géze (Hippolais icterina)): Találkoztam gézével 1969. VI. 15-én Nemesvita vasútállomás égeresében, a Nemesgulács alatti berek csatornáinak fasorában 1970. V. 19-én és 1971. V. 22-én, a Hegymagas alatti berekben a műút mentén 1970. VI. 10-én (2x1) és 1971. V. 24-én (1), a Világos-patak torkolatának égeresében 1970. VI. 11-én és 1971. V. 26-án. 132. Barátposzáta (Sylvia atricapilla): BÁRDIO szerint Lesenceistvándra 1926. IV. 8-án érkezett. Az én legkorábbi megfigyeléseim: Gulács, 1958. IV. 19., Hegyesd, 1964. IV. 12., Szigliget és Balatonederics közti berekben, 1963. IV. 23., Nemesvita vasútállomás, 1969. IV. 21., Badacsony, park, 1970. IV. 23., Nemesvita vasútállomás, 1971. IV. 16. A legkésőbbi adatom: Tóti-hegy, 1966. X. 9. A hegyek között mindenfelé előfordul, ugyanígy a parkokban is (Szigliget, Tapolca, Badacsonytördemic, Badacsony), a berekben már ritkábban, bár ahol bokros sűrűség akad, ott is megtelepszik. Az állomány nagyságára vonatkozólag példaként állíthatom Gu70