A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

lácsot: 1969-ben 14, 1970-ben 15, 1971-ben 17 éneklő hím, a szigligeti parkban 1969- és 1970-ben 4 hím. 133. Karvalyposzáta (Sylvia nisoria): A Gulácson a hegy aljában fekvő akácosban 1969. VI. 18-án és 1971. V. 22-én 1—1, a Haláp csúcsa körül 1969. V. 18-án kettő énekelt, a Szentgyörgy-hegyen 1970. VI. 10-én az Oroszlános-kút körüli szőlők bokrosaiban 1, a platón 1, 1971. V. 24-én a Szentgyörgy-templom körül 3x1, a Raposka feletti homokos szőlőkben 2x1 és ugyanezen a napon Hegymagas alatti berek szélében, egy. 134. Kerti poszáta (Sylvia borin): SCHMIDT szerint a Badacsony bodzásaiban érés idején mindig megjelenik a többi poszátával együtt, pL 1963. VIII. 19-20., 3-4: 1966. VIII., 2-3 db. Nemesvita vasútállomás égeresében 1967. V- 27-én hallottam egyet: Szigliget és Balatonederics közti berekben 1971. V. 26-án 3x1 db. 135. Mezei poszáta (Sylvia communis): A hegyek lábánál, a szőlők között, a szőlők feletti bokrosokban, vagy a bokros platókon (Csobánc, Haláp, Vendek, Szentgyörgy-hegy), de a berek elszórt bokrainál is megtalálható a mezei poszáta, pl. a Szentgyörgy-hegy platóján 1955-ben 20-25, 1967-ben 10-12, 1970-ben 6 pár, a berekből példa a Kongópuszta körüli terület 1970-ben 4-5 pár. Legkorábbi adataim: Csobánc, 1950. IV. 23., Szigliget-Balatonederics közti berek, 1951. IV. 29., 1968. IV 23. 136. Kis poszáta (Sylvia curruca): A hegyek között mindenfelé előfordul, pl. Gulács alján az akácosban, a Tóti-hegyen, a Csobáncon, a Halápon, a Szentgyörgy-hegyen, még a plató bokrosaiban is), a Hegyesden. SCHMIDT több ízben megtalálta a Badacsonytomaj feletti fenyves közelében. Megtaláltam belterületen is: Tapolca, park, 1970. VI. 11., Badacsonytördemic, park, 1971. VI. 23., Káptalantóti, 1969. VI. 15. Legkorábbi adataim: Csobánc, 1950. IV. 23., Gulács, 1958. IV. 19., Nemesvita, berek, 1969. IV. 21. 137. Fitiszfüzike (Phylloscopus trochüus): PÁTKAI (1947) találta meg 1942. VI. 17-én a Badacsonyon. Én csak vonuláson észleltem 1969. IV. 21-én Nemesvitánál. 138. Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix): 1942-ben a Badacsonyon költési időben PÁTKAI találta. SCHMIDT eíég rendszeresen megfigyelte 1956-71 között. GRÖSSLER (1963) a badacsonyi tölgyes állományát 1961-ben 5-6 párra becsülte. Én a Badacsony platójának bükkösében találkoztam vele (1971: 2). A Gulács bükkösének állománya: 1970: 5, 1971: 6-7 pár. A tavaszi vonuláson felkeresi Tapolca parkját is (1950. IV. 23., 1953. IV. 26., 1970. IV. 20. és 22.). Legkorábbi adatom: Hegyesd, 1964. IV. 12. Augusztusban már a szőlők között is mozog (Csobánc, 1954. VIII. 27.). A szigligeti parkon tavasszal és ősszel átvonul (1951. IV, 29., 1969. IX. 2.), ilyenkor megjelenik a berkek fáin is (Nemesvita, 1969. IV. 21.). 139. Csilcsap füzike (Phyllosóopus collybita): Érkezési adat: Tapolca, 1912. II. 27., Távozási: Badacsony, 1918. X. 4. Költési időben PÁTKAI és SCHMIDT is megtalálták a Badacsonyon. A hegyekben mindenfelé költ. A Gulácson a V-VI-i állomány: 1969: akácos 2, bükkös 3, 1970: bükkös 1, csúcs erdeje 1, 1971: akácos 3, bükkös 4, északi bozótos 1, a szigligeti parkban: 1969: 2, 1970: 1. ősszel itt nagy számban gyülekezik. Legkorábbi adataim: Diszel feletti fenyves széle, 1964. IV. 12., Szigliget, 1967. III. 12., a legkésőbbiek: Csobánc (plató), 1952. IX. 28., Badacsonytomaj (part), 1962. X. 7. (csilp-csalpol is), Szigliget (park és Várhegy), 1964. X. 17., Badacsony (sziklák alatti erdő), 1965. X. 14., Tóti-hegy, 1966. X. 9., Tapolca (park), 1969. X. 16., Szigliget (park és Világos-patak égerese), 1970. X. 14. 140. Sárgafejű királyka (Regulas regulus): Ősztől tavaszig tartózkodik a területen: CHERNÉL és CHERNELNÉ legkorábbi adatai a Badacsonyról: 1917. X. 22., 1918. X. 1., 1919. X. 10., 1924. X. 21. Saját legkorábbi adataim: Szigliget (park), 1964. X. 17., 1969. X. 14., 1970. X. 14., Badacsonytomaj (bánya alatti fenyves), 1965. X. 14., Világos-patak torkolata, 1970. X. 14. A legkésőbbi adataim: Gulács (a csúcs fenyvese), 1958. IV. 19., Szigliget (park), 1964. IV. 3. (PÁTKAI), 1968. III. 17., 1971. III. 11., Badacsonytomaj (Klastromforrás), 1971. III. 13. Találkoztam királykával Tapolca város parkjában is (1969. X. 16.). 141. Tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus): Egy ízben láttam 1-2 példányt a Gulács bükköse felett 1958. IV. 19-én. 142. Szürke légykapó (Muscicapa striata): A szürke légykapó a Balaton környéki villanegyedekben sokfelé megtalálható, erről a szakaszról azonban viszonylag kevés adattal rendelkezünk. GRÖSSLER (1963) megtalálta 1961. V. végén a Badacsony sziklái alatt és a vasút mentén, SCHMIDT 1963. VIII. 19-én. Tapolcán a vasútállomás melletti parkban találkoztam kettővel 1967. V. 27-én, őszi vonuláson láttam a Rókarántón, 1954. VIII. 29. (1), és a szigligeti parkban, 1969. IX. 2. (2x1 db). 143. örvös légykapó (Ficedula albicollis): BÁRDIO Lesenceistvándról jelzi érkezését 1924. IV. 12-én. SCHMIDT 1951. VII.i2-án a badacsonyi erdőben látott egy hímet, 1971. VII. 10-én pedig a szőlőkben. 1971. VI. 26-án a Gulács bükkösében három helyen szólt. 144. Kormos légykapó (Ficedula hypoleuca): SCHMIDT észlelt a badacsonyi erdőben 1955. IV. 30-án 3 példányt, V. 1-én kettőt. 145. Kis légykapó (Ficedula parva): PETÉNYI előtt ismert volt 1841-ből előfordulása a Badacsonyon és Szigligeten (GRESCHIK, 1928). 146. Szürkebegy (Prunella mondularis): CHERNÉL a Badacsony platóján és szőlői között figyelte meg: 1917. X. 22., 1919. X. 13-18. között, SCHMIDT pedig 1961. IX. 28-án több példányt hallott, ugyanígy IX. 30-án is. Magamnak a következő adataim vannak: Csobánc, 1965. III. 28. (a szőlőkben 1, a Kőmagason 1), Badacsonyon a tomaji kőfejtő és a szőlők között 1965. X. 14-én SCHMIDTtel és G. ÉBERREL 6-7 példányt észleltünk, a Tóti-hegy bokrosában, 1966. X. 9. (2), Szigliget (a park falán kívüli gazosban), 1970. X. 14. (1-2). 147. Havasi szürkebegy (Prunella coliaris): CHERNÉL (1918) a Badacsonytördemic feletti sziklákon 1917. X. 19-én látott kettőt, X. 22-én egyet, de 24-re eltűntek. Viszont CSABA (1967) talált CHERNÉL jegyzeteiben 1917. VIII. 19-ről is adatot (2 fiatal, majd 6 példány). Valószínűleg nem tartotta ezeket az adatokat elég biztosnak ahhoz, hogy a fajról szóló részletes tanulmányában közölje. 148. Réti pityer (Anthus pratensis): Áthúzó csapatokat figyelt meg CHERNÉL a Badacsony felett, illetve a part mentén, 1918. X. 10. és 19., 1919. X. 22-én. Tavaszi vonuláson csak .1965. III. 28-án észleltem a Tapolca vasútállomás melletti réten, az őszi vonuláson: Tapolca és Gyulakeszi között a földeken (4-5) és a Csobánc platóján (6-8), 1954. VIII. 27. 6-6, Badacsonytördemic és Nemesgulács közti földeken (1), valamint a Gulács és Badacsony közti szőlőkben (1), 1969. X. 15., a Szigliget és Balatonederics közti berekben, 1969. X. 13. (2x1*2), X. 17. (6x1), 1970. X. 14. (2x1-2). 149. Parlagi pityer (Anthus campestris): 1968. IV. 23-án 71