A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Zombori Lajos: A Bakony levéldarázs faunájának kutatottságáról (Hymenoptera: Symphyta)
A Bakony levéldarázs-faunájának kutatottságáról (Ну m.. Symphyta) ZOMBORI LAJOS „Magyarország hártyásszárnyú rovarainak faunája a legújabb időkig csaknem egészen ismeretlen volt" írta MOCSÁRY SÁNDOR 1897-ben A Magyar Birodalom Állatvilága с mű Hymenoptera bevezetőjében. Ha ezt a gondolatot a Bakony hegységre és a levéldarázs-alkatúakra alkalmazzuk szinte ugyanezt mondhatjuk ma is: a Bakony hegység levéldarázs-faunája a legújabb időkig csaknem teljesen ismeretlen volt. Joggal kérdezhetjük: vajon miért alakult ilyen mostohán a levéldarázs-kutatás helyzete? Érzésem szerint megnyugtató választ csak két szempont tisztázása után kaphatunk. Az első szempont, hogy Magyarországon rendszeres Symphyta kutatás nem volt, bár jelentek meg rövidebb-hosszabb fajlisták, de ezek csak egy-egy vidék levéldarazsait voltak hivatva bemutatni. MOCSÁRY halhatatlan érdeme, hogy ezeket az adatokat összegyűjtve az akkori rendszernek megfelelően összeállította a levéldarazsak első, az egész Kárpát-medencére kiterjedő faunajegyzékét. A másik szempont, hogy szinte érthetetlen okokból kifolyólag a Bakonyban nem történt kiterjedt gyűjtés. Hiszen semmiképpen sem nevezhetjük azt a két-három tucat levéldarazsat, amelyet begyűjtöttek és közöltek, a Bakony levéldarázs-faunájának. Egészen biztos, hogy ennek a néhány tucatnak a többszöröse él a Bakony hegységben. Itt hadd említsek meg egy érdekes adatot. A budapesti Természettudományi Múzeum levéldarázs-gyűjteményének egy részét kiértékelve arra a megdöbbentő eredményre jutottam, hogy a Bakonyból származó állatok százalékos értéke alig éri el az 1-et, vagyis csak minden 100—120. levéldarázs származik a Bakony hegység területéről. Más hasonlóan jelentős tájegységeink sokkal magasabb százalékos arányt mutatnak. A következőkben tekintsük át röviden, kronológiai sorrendben a Bakonyból közölt levéldarazsakat a mai napig. Az első adatot MOCSÁRY SÁNDOR közölte 1886-ban, amelyben a Cephus pygmaeus L. fajt említette Balatongyörökről. 1892-ben JABLONOWSKI JÓZSEF két kártevő levéldarázsfajt említ Keszthely környékéről: Nematus ribesii SCOP. (Nematus ventricosus KL.)* és Emphytus viennensis SCHR. öt évvel később, 1897-ben jelent meg MOCSÁRY SÁNDORjól ismert Hymenoptera-jQgyzéke, amely már 22 fajt sorolt fel. MOCSÁRY további 11 olyan levéldarázs fajt említett, melyek közelebbi lelőhelyeit nem közölte, csak annyit írt, hogy mindenhol előfordulnak és gyűjthetők. Ez utóbbiak közül csak még egy fajnak az előfordulása nem bizonyított a Bakonyban. Vajon ki gondolta volna akkor, hogy az a lista lesz a bakonyi levéldarazsakra vonatkozó egyetlen ,átfogó' forrásmunka az elkövetkezendő több mint 70 évben. A MOCSÁRY által felsorolt levéldarazsak nevei a következők: Mocsáry által használt nevek Abia sericea L. Hylotoma coeruleipennis RETZ. Hylotoma metallica KL.** Lophyrus frutetorum FABR. Emphytus viennensis SCHR. Emphytus cinctus L. Emphytus rufocinctus KL. Emphytus pallidipes SPIN. Tenthredopsis thomsoni KNW. Tenthredopsis sordida KL. Tenthredopsis stigma FABR. Macrophya postica BRULLÉ Macrophya diversipes SCHR. Macrophya militaris KL. Macrophya punctum-album L. Macrophya crassula KL. Allantus costatus KL. Allantus scrophulariae L. Allantus dahlii KL. Neurotoma flaviventris RETZ. Sirex noctilio FABR. Modern nevek Abia sericea L. A zárójelben szereplő nevek az idézett szerzők által használt neveket mutatják. Amennyiben a nevek mellett nincs zárójelbe tett név akkor az a név nem változott az elmúlt évek során. * * MOCSÁRY adata valószínű, hogy ebben az esetben pontatlan, feltehetőleg rossz határozásról van 'szó. Ugyanis ez a faj azóta sem került elő hazánkból és az említett példány, melyre Mocsáry hivatkozik nem ismert. 57
