A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

VESZPRÉM MEGYE ÉPÍTŐ- ÉS EPlTOANYAGIPARI FÖLDTANI NYERSANYAGAI Az építő- és építőanyag-ipar azon iparágak közé tartozik, melyeknek hagyományos ágai a legrégibb, már az ókori kultúrnépeknél kialakult ipari jellegű tevékenységhez kapcsolódnak. A hagyományos iparágak mellé, különösen a XX. század eleje óta új építőanyag-ipari ágazatok kapcsolódtak, amelyek részben háttérbe szorították azokat. így pl. a téglaés cserépipar jelentőségét csökkenti az egyre szélesebb körben elterjedt épületelem-gyártás. Az új építési technológiák azonban új nyersanyag-lelőhelyek feltárását is igénylik (pl. kavics, hólyagos bazalt). Üj betongyártási technológiát jelent a dolomitmurva felhasználása, különösképpen az út- és kislakás-építéseknél. Az új építési sítlusirányzat épületek és egyéb műtárgyak esztétikai kialakításához falazó- és burkolóelemként különböző színárnyalatú természetes kőzeteket használ. A felvázolt példák megvilágítják, hogy az építőanyag-ipar nagyobbrészt olyan szervetlen anyagokat dolgoz fel (kőzetek), amelyek a földkéreg felszínén vagy kis mélységben találhatók. A különböző fajta hasznosítható kőzetanyagok — különösen Veszprém megyében a földtani adottságok szerint területenként változó eloszlásban mutatkoznak. Ezeknek az anyagoknak további jellemzője, hogy az ipar nagy tömegeket dolgoz fel, s mivel szállítási költségük értékükhöz képest általában igen nagy, így a szállítás — nagyobb távolságra — nem gazdaságos. Kivételt képez néhány speciális tulajdonsággal rendelkező, különösen jó minőségű kőzet (márvány, kvarchomok stb.). Az ipar nagy anyagigénye eredményezi azt, hogy a feldolgozó üzemek főleg a bányahelyek közelébe települnek( téglagyár). Hazánkban, így a megye területén is, nagyobb kapacitású bányákat állami vállalatok tartanak kézben. Ezek mellett azonban jelentős azoknak a bányahelyeknek a száma, amelyeket különböző termelőszövetkezeteit nyitottak, és a szűkebb környék építőipari nyersanyagellátását egészíti ki. Az utóbb említett termelőszövetkezeti bányák túlnyomó részét spontán telepítették. Ennek következménye, hogy gyakran a nyersanyag minőségi romlása következik be. A szerzett tapasztalatok szerint minimális azoknak a bányahelyeknek a száma, ahol előkutatást végeztek volna, de még megfelelő földtani szakvélemény sem áll rendelkezésre. Nem csoda tehát, hogy nagyon sok helyen nem ismeretes a nyersanyagkészlet helyzete. Jelen munka során arra törekedtem, hogy az általános leírás mellett olyan földtani tényezőkre is felhívjam a figyelmet, amelyek segítséget adhatnak egy-egy bányahely továbbműveléséhez, valamint új bányanyitási lehetőséget is kínálnak. Az idevonatkozó megfigyelésem azonban nem lehetett teljes, mivel a működő bányák sokasága időmet meghatározta. Az általános részt követően Veszprém járás települési körzetei szerint mutatjuk be a múltban és jelenleg művelt fontosabb bányahelyeket, valamint utalunk a gazdaságosan kitermelhető anyagok helység szerinti megjelenésére. Az első rész előrebocsátása legyen a kritika tárgya, mely tanulságot szolgáltat majd a további munkához. Nem mulaszthatom el, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik e munkámban segítséget nyújtottak és a kiadást lehetővé tették. Jelek és rövidítések Földtani korok jelzései: Q — Holocén — Pleisztocén Pl — Pliocén M — Miocén О — Oligocén E — Eocén Cr — Kréta J •— Jura T — Triász P — Perm Op — Opaleozoikum Közetkifejlödések jelei: A — Agyag H .— Homok К — Kavics HKÖ — Homokkő MKÖ — Mészkő D — Dolomit В — Bazalt Bt — Bazalttufa M — Metamorf kőzetek 93