A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

2. Földtani szelvény az alsóőrsi területről Magyarázat: 1. felsőperm alapbreccsa; 2. felsőperm konglomerátum; 3. felsőperm homokkő; 4. szilur kvarcporfir; 5. pszamitogén szericitpala; 6. kloritos szericitpala; 7. lateralszekrecios kvarc; 8. homokkőpala; 9. graptolitás kovapala; 10. kvarcitpala; 11. kvarcportir-tufa 2. Geologisches Profil durch das Gebiet von Alsóőrs Erk.ärung: l. Oberpermische Gdundbrekzie ; 2. Oberpermisches Konglomerat; 3. Oberpermisches Sandstein; 4. Silurischer Quarzporphyr; 5. Psammitogener Serizitschiefer

; 6. Chloritischer Schiefer; 7. Lateralsekretischer Quarz; 8. Sandsteinschiefer; 9. Graptolithenführender Kieselschiefer; 10. Quarzitschiefer; 11. Quarzporphur-Tuff 2. Geologie profile from the area of Alsóőrs Legends: 1. Upper Permian talus breccia; 2. Upper Permian conglomerate; 4. Silurian quartz porphyry; 3. Upper Permian sandstome ; 5. Arenaceous sericite slate; 6. Chloritic sericite slate; 7. Lateral secretory quartz; 8. Sandstone slate; 9. Graptolitic siliceous schist; 10. Quartzitic slate; 11. Quartz-porphyry tuff Egyéb rövidítések: eto — 1000 tonna em3 — 1000 köbméter Mg. Tsz — Mezőgazdasági termelőszövetkezet Tsz — Termelőszövetkezet Kr. — Rakodás kézi erővel Gr. — Rakodás géppel EPÍTÖ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-IPARI FÖLDTANI NYERSANYAGOK ÁTFOGÓ ISMERTETÉSE Már a bevezetőben szó esett néhány hasznosítható nyersanyagról és általánosságban definiáltam az építőanyag fogalomkörét. Most azokat az anyagokat kívánom bemutatni, melyek Veszprém megye területén találhatók. A fejtett nyersanyagokon kívül néhány olyan kőzetkifejlődést is ismertetek, melynek feltárása még nem indult meg, vagy folyamatban van. Tekintve, hogy minden nyersanyag minőségi és gazdaságossági jellemzőjét a „földtani' adottságok határozzák meg, természetszerű azokat földtani, kronológiai keretek között tárgyalni. Öpaleozoikum Az ópaleozoós kőzetkifejlődések felszíni, felszínközeli megjelenése nemcsak Veszprém megyei, hanem magyarországi vonatkozásban is jelentősek. Az idős kőzetek, melyek ordovicium, szilur és devon korúak, építőipari szempontból alárendelt szerephez jutottak. Ennek oka, hogy nagy többségben szediment metamorf kőzetekből áll, melyek palás, lemezes szerkezetűek. A kedvezőtlen kőzetelválás mellett felhasználhatóságát rontja a mindmáig ható, tektonikai hatásra történt felmorzsolódás. A kőzetösszletet kvarctelérek-erek járják át, amelyek az agyag- és szericitpalá'knál kedvezőtlen, kompaktabb kőzeteknél kedvezőbb sajátságot nyújtanak. Az említett kőzetkifejlődés mellett építőipari nyersanyagként a homokkőpala és a diabáz jöhet számításba. Ütépítési célokra (útalap) és helyi építkezésre a balatonfőkajári kvarcfillitet, valamint Alsóörs községben felszínre bukkanó kvarcporfirt fejtették. Az említett homokkőpala felszínen az alsóörsi háztáji szőlőkben, valamint Révfülöpön található. Mindkét lelőhelyen a homokkőpala 2—4 cm vastag, rendszerint kova kötőanyagú, a szilárdsági követelményeknek megfelel, fagyálló. Színe változó, leggyakrabban világosszürke (különösen Révfülöpön) és galambszürke. Ásványos összetétele: kvarc, földpát és muszkovit, alárendelten biotit, szericit, epidot, kőzetreliktumok, valamint apatit. Az alsóörsi homokkőpalákban a földpát sokszor a kvarccal egyenértékű mennyiségben van jelen. A kifejlődések rétegtani vastagsága 2—4 m között található, bár a mélyebb szintek nem ismertek, annyi azonban bizonyos, hogy nagyobb vastagságú összefüggő réteg nem várható. Nagyobb bányanyitásra sajnos egyik területrész sem alkalmas, egyrészt a Balaton közelsége (természetvédelem), másrészt a rohamosan növekvő beépítettség miatt. (2. sz. ábra). A diabáz Liter községtől É—ÉK-re fekvő Mogyoróshegy lábánál kerül felszínre. A paleozoós diabáznak ma már több lelőhelye ismeretes, azonban a literi előfordulás az, amely felszínen és 10 m-nél nem vastagabb fedőréteggel borítottan található. A literi diabáz földtani jelentőségét már id. LOCZY L. (1907) felismerte. Az újabb földtani kutatások a sztratigráfiai és ősföldrajzi jobb megismerésen túlmenően, rávilágított a magmatest szerkezeti jellegére. Különösen, fontos adatot szolgáltatott a Liter 7. sz. fúrás, amely 10 m vastagságú fedőtakaró alatt 32 m-t haladt diabázban. A diabáz a megismert kiterjedéséről ítélve lakkolitszerű testet képez. A merevedő kőzet repedéseit utómagmás működésből származó kalcit és kvarc töltötte ki, melynek szegélye mentén szerpentin erek húzódnak. A Liter 7. sz. fúrás tanúsága szerint a felszínen található palás szerkezet csupán 2 m vastagságban mutatkozik, mely alatt a kőzet üde, kompakttá válik. E kompakt szakasz kőzete szürkészöld, sötétfeketébe hajló tónusú, melyet különösen kiemel a kvarc-, kalcit-, klorit- és szerpentin erek hálózata. A diabáz megkutatására 1970-ben már tettem javaslatot — remélhetőleg hamarosan sor kerül a Közép-Dunántúl egyetlen diabázlelőhelyének feltárására. (3. sz. ábra) 94