A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tapfer Dezső: Vörös kánya és barna kánya a Keleti-Bakonyban

fiokákat is. Eddigi megfigyeléseim szerint a vörös kánya dögöt nem szed fel. Az egyik fészkelőhelyük közelében kerecsen, egerészölyv, héja. karvaly, darázsölyv is fészkelt. Megfigyeléseim szerint elég gyakran kóvályogtak a kányák a kerecsenek sziklái körül, zaklatták is egymást a levegőben, de nem láttam, hogy zsákmányt szedtek volna fel a kerecsenszikláról (az irodalom zsákmányt kolduló mamagatartásukat leírja). Barna kánya: táplálkozásában inkább a vizek élővilágához van kötve, mint a vörös kánya. Gyakran fogyaszt halat, a döghalra rendszeresen rájár. Kelet-bakonyi fészkelőhelyei (egy kivételével) — lásd a térképet — mind a halastavak körzetében voltak, nem messzebb azoktól, mint 1—2 kilométer. Ezt a távolságot viszont rendszeresen tartották. A Barok-völgy barna kányái csak mintegy két-három éven át fészkeltek itt, a nagyobb nyílt vizektől viszonylag messze. Fészkük hasonló a vörös kányáéhoz. Sokszor hordanak mindketten a vizek széléről kiszedett uszadékgallyat is, a tavakról. A fészek belsejében náluk is úgyszólván elmaradhatatlan a néhány rongydarab, olykor papírcafatok. Földes gyepdarabokat viszont náluk nem találtam. A tavaknál járva 1958-ban, valószínűleg vegyszer okozta pontypusztulás után, feltűnő volt, ahogy a barna kányák rendszeresen visszatértek az elhullott, a víz felszínére dobódott halakra. Megfigyeltem azonban többször is, ahogy karmaikkal sikerült elkapniuk néhányat a felszínen úszkáló kisebb példányokból. Nem csoda valóban, ha ezt látva, irtják őket. Ha véletlenül még repülni nem tudó madárfiókára akadnak, azt is elfogják, ugyanúgy a legelőn az apróbaromfit. Gyíkot, békát, lótetűt, vakondot, nagy termetű sáskát, szöcskét is megfog4. 6—7 hetes vöröskánya-fiatalok 4. 6—7. Wochen alte Rote Milan-Jungen 4. Six-seven weeks old red kites nestlings 592 3. Vöröskánya-fiatalok a keményre döngölt belső csészéju fészkükben 3. Junge Koten Milane im Nest, dessen innerer Teil hart abgestampft ist 3. Red kite nestlings in their hard tamped nest nak. A halastavak környékén „tavi sas"-nak hívja a nép ezen a vidéken a barna kányát, bár nem tudják jól megkülönböztetni a barna rétihéjától. Azt viszont látják, hogy ez a fajta „tavi sas" mindig a távolabbi erdőkből jön a tavakra és zsákmányát is — ha már fiókái vannak — oda viszi. így hamar megtalálják őket. Hajmáspuszta közelében előfordult az is, hogy a barna kánya és a vörös kánya egyszerre, egyidőben vadászgatott a tavak mentén és a rétek fölött. Június végi, július eleji kirepülésük után a fiatalok napközben szinte csaknem kizárólag a tavak körül tartózkodnak. Nyár derekán gyakran kihúzódnak a Nádor-csatorna menti, nagy kiterjedésű füves pusztára. Ez már messzebbre a Bakony szélső nyúlványaitól, szinte alföldies jellegű táj. Vonulási adatok Vörös kánya: az öregek még szeptemberben, kevés esőt és még némi napfényt hozó októberben is megfigyelhetők. Sokat köröznek ilyenkor már a fészkelőhely fölött, magasabban is, éppúgy, mint tavaszi érkezésük után. Szélcsendes időben szabad rárepülést biztosító, kiemelkedő sziklákon is szívesen üldögélnek (érdekes módon ezt a „szokást" itt még az egerészölyvnél is megfigyeltem). A bakonyi tájakon rendszerint hideg és viszonylag hosszú a tél. A vörös kánya sem marad vissza itt novembernél tovább. A barna kánya meg még jóval korábban elvonul. A fiatalok rendszerint jó pár héttel megelőzik az öregeket, az erdők, a tavak elhagyásában, mindkét kányafajnál. Később, a vonulás során, amikor az irodalom szerint a pusztákon akár százas kányacsapatok is összeverődnek, lehet, hogy ismét találkoznak. A vörös kánya