A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tapfer Dezső: Vörös kánya és barna kánya a Keleti-Bakonyban

•~ Észak- és Közép-Afrikáig is lehúzódik. Több hármas fészekalját meggyűrűztem a Keleti-Bakonyban, de visszajelentés ezekről egyelőre nem érkezett. Érdekes SÖLYMOSY adata, akinek a Mátrában gyűrűzött vörös kányája Pula (Pola) környékén került meg. Befejezésül néhány érdekes megfigyelés helyi, de hosszabb távú kóborlásaikról: a vörös kánya a fiókanevelési idő vége felé megjelent egyszer-egyszer a halastavaknál is, jó 10 km-re fészkelőhelyétől (Bárok-völgy). A barna kányák a jelenleg megmaradt egyetlen fészkelőhelyükről ezen a tájon, a Csór, Inota menti síksági erdőfoltokból évről évre átlátogatnak az iszkaszentgyörgyi, bittói tavakhoz is, megpihenve olykor a kastélypark hatalmas fáin. Légvonalban a távolság több 8 kilométernél. Ezek nem lehetnek a régebben itt fészkelők, mert azokat lelőtték. Érdemes lesz megfigyelni, megkísérlik-e a jövőben újra a megtelepedést? Következtetések, javaslatok A vörös kánya értékes, ritka fészkelője a KeletiBakonynak. Állománya az utolsó évtizedben viszszaszorult. Jelenleg már csak egy pár meglétéről van biztos tudomásom. A rendkívül hideg, esős ápBREHM, A. E.—VÖNÖCZKY SCHENK, J. (1925): Az állatok világa — Madarak — Budapest, Gutenberg. BREHM, A. E,—

RAMNER. W,—ÁKOS, K.—KÉVE, A. (1958): Az állatok világa — Madarak — Budapest, Biblíotheca. DRECHSLER, H. (1955): Durch Wälder und durch Auen ... — Radebeul und Berlin, Neumann. KEVE, A. (1960): Nomenciator Avium Hungáriáé. — Budapest, Madártani Intézet. NAGY, J. (1943) : Európa ragadozó madarai. — Debrecen, Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület. PÁTKAI, I. (1947): Ragadozó madaraink. — Budapest, Nimród. PETERSON, R.—MOUNTFORT, G.—HOLLÓM, P. A. Jahrzehnte hindurch war der Rote Milan (Milvus milvus) ein seltener, wertvoller nistender Vogel in dem sich lang ziehenden Barok-Tal. Sein schöner Balzflug war schon früh, Ende März, Anfang April hoch über seinem Nistplatz zu beobachten. Ihre Nester bauen sie meist auf riesigen Eichen. Bei guter Witterung kam es oft vor, dass im Horst 3 Eier und später 3 Junge zu finden waren. Wegen ihrer Beute suchten sie die Ränder der naheliegenden Dörfer auch regelmässig auf; ausser den Feldnagetieren haben sie auch öfters Gerilisi időjárás a hatvanas években többször megzavarta, sőt véleményem szerint tönkre is tette költésüket. A helybeliek nem ismerik fel, hogy védett madárról, ma már természeti emlékről van szó, és lelövésük is előfordul. Felvilágosító, nevelő munkára is szükség van ezért, főleg a fészkelőhelyek körüli falvakban. Megismert költőhelyeit természetvédelmi jogszabályaink fokozottan védik. A barna kányát a madárvédelmi törvény nem oltalmazza. Véleményem szerint ez csak akkor helyes, ha valahrl még bőven van belőlük (pl. a nagyobb ártéri erdőségek). Megfigyeléseim szerint mintegy 20 évvel ezelőtt 4—6 pár is fészkelt itt, a Bakony DK-i szegélyén; jelenleg már csak egyetlen megmaradt fészkelő párról tudok, annak további sorsa is így teljesen bizonytalan. Mindenképpen mérlegelni kellene, hogy az adott helyzetben, az élőhelyük számára alkalmas kelet-bakonyi területeken nem az a törekvés helyes-e, amely igyekezne megkímélni az úgyszólván itt utolsónak megmaradt barnakányapárt? Gazdasági kártételei — megfigyeléseim szerint is — errefelé alig-alig számottevőek; hovatovább itt, nagy folyóinktól távol az egy-egy barnakánya-pár is ritka színfoltja lesz a megfogyatkozó ragadozómadár-világnak. Tapfer Dezső D.—TILDY, Z. (1969): Európa madarai. — Budapest, Gondolat. TAPFER, D. (1966): A Keleti-Bakony madárvilága. Die Vogelwelt des Ost-Bakony Gebirge. — Veszprém, Bakonyi Múzeum. 591954. (IX. 9.) M. T. sz. Madárvédelmi Törvény. 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, mint Végrehajtási Utasítás a természetvédelemről. GYÖRY JENŐ főmérnöktől szóbeli közlés és körirat, az erősen veszélyeztetett és veszélyeztetett madarak, a különleges védelmet igénylő madarak költőhelyeinek fokozottabb védelme érdekében (Országos Természetvédelmi Hivatal). flügel vom Weideplatz erbeutet, manchmal suchten sie auch das verendete Kleintier zusammen. Ihre Jungen fliegen erst spät, Ende Juni aus und halten sich noch lange in der Nähe des Nestes auf. Der schwarze Milan (Milvus migrans) ist hauptsächlich in den Wäldern des Ost-Bakony-Gebirges, in der Nähe von Fischteichen zu finden; z. Z. ist das Nisten nur bei einem Paar bestimmt. Der Grossteil der 3—5 schwarzen Milan-Paare wurde abgeschossen; sie jagten öfters auf die im flachen Wasser schwimmenIRODALOM — LITERATUR ROTER MILAN UND SCHWARZER MILAN IM OST-BAKONY-GEBIRGE 593