A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Keve András: A Balaton búvár- és vöcsökfajai, gödénye és kárókatonája

KELLER, О. (1923): őszi madártani megfigyelések Keszthely környékén. — A Természet, XIX, p. 8—10; 20—21; 33; 45—46; 57—58; 66—67. KELLER, О. (1923): Adatok a Balaton környékének őszi madárvonulásához és téli vendégeihez. — A Ter­mészet, XIX, p. 116. KELLER, О. (1931): Búvárszerű madarak a Balato­non. — Term. Közi., 63, p. 13—15. KELLER, О. (1934): Ritkább és érdekesebb madarak Keszthelyen és környékén. — Keszthely, pp. 33. KELLER, О. (1940) : Nagy kárókatona Keszthely kör­nyékén. — Term. Tud. Közi., Pótf., 72, p. 65—66. KÉVE (KLEINER), A. (1938): Die Bedeutung der Biotope in der Leitlinie des Vogelzuges. — Festschr. E. Strand, IV, p. 634—642. KEVE (KLEINER), A. (1939): A biotópok jelentősége a madarak vonulásánál. On the Importance of Biotops in the Bird-Migration. — M. Biol. Kut. Munk., X, p. 84—92. KEVE, A. (1968): Aythynae és Merginae fajok elő­fordulása és vonulásuk évi ciklusai a Balatonon. Die Tauchenten und Säger des Balaton-Sees. — Aquila, LXXV, p. 21—44. KEVE, A. (1970): Über die Limikolen der Umgebung des Balaton-Sees. — Beitr. z. Vogelk., 16, p. 219—231. KEVE, A.—PÁTKAI, I.-UDVARDY, M.— VERTSE, Л. (1947): Bericht der ornithologischen Balaton-For­schung in der Jahren 1942 und 1943. — Arch. Biol. Hung., Ser. II, Vol. 17, p. 51—60. KEVE (KLEINER), A.—PÁTKAI, I.—VERTSE. A. (1942): Az 1941. évi madártani Balaton-kutatás főjelen­tése. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 95—131. KEVE, A.—PÁTKAI, I.—VERTSE, A. (1943): Haupt­meldung der ornithologischen Balaton-Forschung im Jahre 1941. — M. Biol. Kut. Munk., XV, p. 153—211. KEVE, A.—SÁGI, К. E. (1970): Keszthely és környé­kének madárvilága. Die Vogelwelt von Keszthely und ihrer Umgebung. — Res. invest, rer. nat., Mont. Ba­kony, VII, pp. 60. KEVE (KLEINER), A.—VASVÁRI, M. (1942): Syn­chrone Ornithologische Beobachtungen an den Ge­wässern Pannoniens. Egyidejű madártani megfigyelé­sek a Dunántúl vizeinél 1941 őszén. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 132—146. KEVE vide AUMÜLLER. KLEINER vide KEVE. LAMBRECHT, K. (1912): A madárvonulás Magyar­országon. Der Vogelzug in Ungarn. — Aquila, XIX, p. 43—150. LOVASSY, S. (1897): A Balaton faunája. Madarak.— Bal. Tud. Tanúim. Eredm., II (1) 13., p. 219—250. LOVASSY, S. (1897): VÖGEL (AVES). — Res. Wiss. Erf. Balaton, II (1) 14., pp. 23. LOVASSY, S. (1913): Adatok a Balaton-vidék madár­életének ismeretéhez. — Term. Tud. Közi., XLV, p. 645—648. MACHAY, L. (1955) : Gödény Enyingnél. Pelican near Enying. — Aquila, LIX—LXII, 1952—55, p. 374 et 433. NAGY, JENŐ (1931) : A Tihanyi-félsziget mint „Nem­zeti Park". Die Halbinsel Tihany als „National Park". M. Biol. Kut. Munk., IV, p. 397—400. Dieses ist der siebente Abschlussteil der Studien­reihe über die Wasservögel des Balatons, die die zwischen den Jahren 1946—1971 nicht publizierten Beo­bachtungen, ähnliche Angaben der Mitarbeiter sowie verstreute Literatur enthält. Am Balaton und seiner Umgebung wurde bis jetzt NAGY, JENÖ (1955) : Tavaszi megfigyelések Balaton­füreden. Observations at Balatonfüred in springtime. — Aquila, LIX—LXII, 1952—55, p. 384 et 441. ÖRY, S. (1929): Jeges búvár (Colymbus immer Brünn.) a Balatonon. Eissetaucher (Colymbus immer Brünn.) am Platensee. — Kócsag, II, p. 164. ÖRY, S. (1929): Jeges búvár. — Nimród, XVII, p. 639. PÁTKAI, I. (1942): A Tihanyi-félsziget fészkelő ma­darainak állománybecslése. Bestandschätzung der Brut­vögel der Tihanyer-Halbinsel. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 231—238. PÁTKAI vide KEVE. SÁGI, К. E. vide KEVE. , SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1917): Aves (in Fauna Regni Hungáriáé) — Budapest, pp. 114. SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1920): Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXVI, 1919, p. 46—75. SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1935) : A jeges búvár elő­fordulása Magyarországon. Das Vorkommen des Eis­tacher in Ungarn. — Aquila, XXXVIII—XLI, 1931—34, p. 365—366 et 429. STEFFEL, G. (1959): A Kis-Balaton jellegzetes ma­darainak állománya 1952—57. években. Stock of the characteristic birds of Lake Kis-Balaton in the Years 1952—1957. — Aquila, LXV, 1958, p. 273 et 338. SZIKLA, G. (1888): in Tschusi — Dalla-Torre, Fünf­ter Jahresbericht (1886) des Comité's für ornitholo­gische Beobachtungsstationen. — Ornis, IV, Suppl., pp. 346. TSCHUSI vide SZIKLA. UDVARDY, M. vide KEVE. VASVÁRI, M. (1938): Bedeutung der Magensteine (Gastrolithe) bei den Seetauchern (Colymbus). — Proc. VIII. Int. Orn. Congr. Oxford, 1934, p. 740—743. VASVÁRI vide KEVE. VERTSE, A. vide KEVE. VÖNÖCZKY vide SCHENK. WARGA, К. 1923): Madárvonulási adatok Magyar­országból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXIX, 1922, p. 91—131. WARGA, К. (1924): Madárvonulási adatok Magyar­országból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXX—XXXI, 1923—24, p. 179—237. WARGA, К. (1926) : Madárvonulási adatok Magyaror­szágból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXXII—XXXIII, 1925—26, p. 66—127. WARGA, К. (1929): Madárvonulási adatok Magyar­országból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXXIV—XXXV, 1927—28, p. 257—305. WARGA, К. (1954): Előzetes jelentés a Kis-Balaton madárvilágának kutatásáról. Voranzeige über die Er­forschung der Vogelwelt des Kis-Balaton. — Aquila, LV—LVIII, 1948—51, p. 169—187. WARGA, K. (1959): A Kis-Balaton madarainak fész­kelő közösségei. Nistgemeinschaften der Vögel am Kis­Balaton-See. — Állatt. Közi., XLVII, p. 161—163. das Vorkommen von drei Seetauchern- und vier Lap­pentauchern- (Podiceps) Arten sowie das Brüten der letzteren festgestellt, obwohl der Rothalstaucher nur vereinzelt brütet und auch sein Durchzug nicht regel­mässig ist. Der Bestand des Haubentauchers hat sich seit dem Jahre 1950 ausserordentlich verringert, was DIE TAUCHER-, PELIKAN- UND KORMORANARTEN VOM BALATON 572

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom