A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata
Carduelis carduelis LINNAEUS tengelic Carduelis cannabina LINNAEUS kenderike AGÁRDI, E. (1952—1955): A hajnalmadár Magyarországon — Aquila, 59—62, p. 287—294. BARCZA, L. (1927—1928): Hajnalmadár újabb megjelenése Csabrendeken — Aquila, 34—35, p. 389. BREHM, A. E.— VÖNÖCZKY—SCHENK, J. (1925): Madarak, „Az állatok világa"' sorozatban a 8—9—10. kötet, Budapest. BREHM, A. E.— RAMNER, W—ÁKOS, K—KÉVE A. (1958): Madarak, „Az állatok világa" sorozatban a 3. kötet, Budapest. CHERNÉL, I. (1916): A hajnalmadár (Tichordoma muraria L.) Zalamegyében — Aquila, 23, P. 349. CHERNÉL, I. (1917): Adatok Magyarország madárfaunájához — Aquila, 24, p. 7—14. CHERNÉL, I. (1917): Daten zur Vogelí'auna Ungarns — Aquila, 24, p. 15—24. CHERNÉL, I. (1917): A havasi szürkebegy (Accentor coliaris SCOP.) előfordulása Zalamegyében — Aquila, 24, p. 114—117. CHERNÉL, I. (1917): Jegyzetek az őszi madárvonulásról a Balaton vidékéről — Aquila, 24, p. 24—26. CHERNÉL, I. (1918): Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről 1918-ban — Herbstbeobachtungen aus der Gegend vom Balatonsee im Jahre 1918 — Aquila, 25, p. 115—126. Dieses Gebiet ist ein charakteristisch abgesonderter Teil des Bakony-Gebirges. Vom Westen wird es durch das Keszthelyer Gebirge, im Norden vom Süd-BakonyGebirge und im Osten von dem grossen Massiv des Balaton-Oberlandes mit einer einheitlichen Oberfläche abgegrenzt. Diese beinahe regelmässige runde Vertiefung wird durch die verschiedenen grossen Inselberge einmalig individuell gestaltet. Man findet hier 10 soche annähernd konischen Basaltvulkane, die vonein16. A Delichon urbica-fészkelőközösség egyik helye a Csobánc oldalában 16. Der eine Ort der Delichon urbica-Nistkolonie an der Seite des Csobánc-Berges 16. One of the nesting community sites of Delichon urbics on the slope of Csobánc Mt. Serinus serinus LINNAEUS csicsörke Fringilla coelebs LINNAEUS erdei pinty Emberiza citrinella LINNAEUS citromsármány Emberiza calanda LINNAEUS sordély Emberiza hortulana LINNNAEUS kerti sármány Horváth Lajos CHERNÉL, I. (1919): Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről 1919-ben — Aquila, 26, p. 41—45. CHERNÉL, I. (1920): Adatok a Balaton és a Velencei-tó madárfaunájához — Aquila, 27, p. 244—245. CHERNÉL, L-né (1927—1928): Hajnalmadár a Szent György-hegyen — Aquila, 34—35, p. 389. DORNAY-DORNYAY, B. (1957): A Bakony madárvilágához — Aquila, 63—64, p. 313. FARKAS, T. (1952—1955): Kerti sármány a Balatonnál — Aquila, 59—62, p. 396. FARKAS, T.—HORVÁTH, L., KÉVE, A.—PÁTKAI, I.—SZIJJ, J. (1958): Aves — Madarak, Magyarország állatvilága, XXI. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó. FEKETE, G. (1964): A Bakony növénytakarója I., A Bakony cönológiai — növényföldrajzi képe — A Bakony természettudományi kutatásának eredményei I. Veszprém, pp. 56. HERTELENDY, G. (1964): Hajnalmadár Badacsonyban — Aquila, 71—72, p. 230. KÉVE, A. (1960) : Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenciator Avium Hungáriáé, 1960 — Budapest, Madártani Intézet. PAPP, J. (1962): Hajnalmadár a Bakonyban — Aquila, 67—68, p. 229. ander in der Entfernung sowie auch in der Eigenart gut trennbar sind. Diese sind von Süden nach Norden gehend: Badacsony, Szigliget, Gulács, Tóti-Berg, Szent György Berg, Csobánc, Kopasz, Halyagos, Hegyesd und Haláp. Besonders interessant ist in ornithologischer Hinsicht im ganzen Tapolcaer Becken, dass die 10 Vulkane sowohl in der Höhe wie auch in der Ausbreitung und Vegetation voneinander gänzlich abweichend sind, die Entfernung zwischen ihnen ist auch genügend gross IRODALOM — LITERATUR VERGLEICHENDE ORNITHOLOGISCHE UNTERSUCHUNGEN DER BASALTBERGE IM TAPOLCAER BECKEN 561
