A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

denevért (Nyctalus leisleri) is kimutatta a Bakonyból. SCHMIDT EGON a bagolyköpet-vizsgálatok alapján a Microtus oeconomus-t és a Microtus agrestis-t mutatta ki Szigligetről. A jövőben csapdázással, szeretnénk bekapcsolódni a kisemlősfauna kutatásába, olyanformán, hogy a befogott állatoknak egyben parazitológiai feldolgozása is megtörténjen. Bankovics Attila „A Bakony természeti képe" kutatóprogram és az iskolai biológiai—földrajz oktatás kapcsolatai Az iskolai természettudományos oktatásban az elmélet és gyakorlat egysége elengedhetetlen feltétel. Ezért számunkra a Bakony, mint kutatási terület és téma egyaránt fontos. A flóra és a fauna megismerése, megismertetése tantervi követelmény. Az elméleti ismeretek gyakorlati megerősítéseként megfelelő bázist adhat számunkra e program. Mit jelent ez részleteiben? Az iskolai biológia (élővilág) és földrajz tantervi követelményeiben illetve nevelési vonatkozású előírásaiban szerepelnek a következők : a) természeti környezetünk megismerése, b) a szülőföld szeretetére nevelés, természeti és gazdasági értékeinek megbecsülése, c) a dialektikus materialista világnézet kialakítása (amire különösen alkalmas e két tárgy anyaga), d) az ember és a természet sokoldalú kapcsolatának gyakorlati vizsgálata. Számunkra az is fontos, hogy előkészítsük, illetve felkészítsük a szakirányú középfokú vagy felsőfokú oktatásra azokat a lanulókat, akik életpályájukat e két tárggyal kapcsolatban választják. 1. Földrajzi-biológiai vonatkozású kapcsolatok: A tanórai munka során az általános és középiskolában egyaránt tanítási anyag a Bakony, ennek természeti képe, növény- és állatvilága. Megyénk (Veszprém megye) pedagógusainak kézenfekvő, hogy ezt az anyagrészt a maga valóságában — terepen — ismerjék meg. Ezek formái a következők lehetnek: a) Kirándulások: egy vagy több napos (célirányosan természettudományi) vagy komplex (természet és társadalomtudományi) jellegűek. Megszervezésük és lebonyolításuk a nyári tanítási szünetben célszerű. (Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a jövőben a megye iskolái minél nagyobb számban szervezzenek tanulmányi kirándulást Zircre, ahol a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállításának tanulmányozása mellett fontos biológiai ismereteket szerezhetnek az arborétumban is.) b) Gyűtőutak, túrák: Félnaposak, vagy egész naposak lehetnek, közvetlenül kapcsolhatók az aktuális tanítási anyaghoz. Szükséges, hogy megfelelő gyűjtőeszközök és feladatterv rendelkezésre álljanak. c) Szakkörök: jellegükben vagy fölrajziak vagy biológiaiak lehetnek. Feladatuk lehet egy-egy mikrokörzet kutatása, az anyaggal történő elmélyültebb foglalkozás, gyűjtéssel a szertári anyag bővítése, i> ezzel megteremthető a munkáltató órák kísérleti, szemléltető anyaga. Legmegfelelőbb formának a természetkutató jellegűt tarthatjuk, mert komplex módon foglalkozhat egy adott táj valamennyi természeti tényezőjével, élővel és életelennel egyaránt. 2. A program és a múzeum szerepe a pedagógusok továbbképzésében: A múzeum munkatársai és „A Bakony természeti képe" programban részt vevő kutatók elméleti előadásokat tarthatnának a pedagógusok számára. Ugyanakkor kívánatos volna gyakorlati jellegű foglalkozások (gyűjtőutak, tanulmányi kirándulások) szervezése és vezetése. Ezekhez kapcsolódhatnának a technikai boncolási és preparálási gyakorlatok. 3. Feladatvállalás a programban: A pedagógusok részt vehetnek egyes témák kidolgozásában, illetve megbízást vállalhatnának megfigyelések végzésére (a megfigyelések lehetnének pl. meteorológiai, faunisztikai stb. jellegűek). Segíthetik a tudományos szakembereket helyismeretükkel, spontán vagy tudományos megfigyelés alapján megszerzett florisztikai, faunisztikai, klimatológiai stb. tapasztalataikkal. Hasznosnak tartanám, ha a pedagógusok vállalkoznának a kutatóprogram eredményeképpen megjelentetett kiadványok terjesztésére, és az iskolai munkában való felhasználására. (S nemcsak az iskolai, hanem a helytörténeti felhasználásra is.) A pedagógusok segítségével célszerű volna jó kapcsolatot kiépíteni a helytörténeti szakkörökkel, s megalapozottabbá kellene tenni, legtöbb helyen elindítani a természettudománnyal foglalkozó helytörténeti munkát. Ebben segítségül lehetne venni a múzeum természettudományi kiadványait is. A tanulók egyénileg, vagy szervezetten (pl. szakkörök) segítséget adhatnak a terepen tevékenykedő kutatóknak. Itt elsősorban kisegítő munkák végzésére gondolunk, de a gyűjtés közvetlen segítése is elképzelhető. A tapasztalatok szerint irányítás mellett a tanulók (főleg középiskolások) egy része képes növények, állatok szakszerű gyűjtésére és preparálására. Tölgyesi József Az elhangzott előadások iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ezt bizonyítja többek között az, hogy valamennyi téma előadójához kérdéseket intéztek a hallgatók, valamint el is mondták véleményüket azokról. Számos hozzászólás utalt arra, hogy az előadások hasznosak voltak, mert a kutatók részben tájékoztatták egymást tevékenységükről, másrészt valamennyi részt vevő szakembernek sikerült bepillantást nyernie a Bakony-kutatás különböző szakterületeibe. Nagyon sok olyan kérdés vetődött fel, amelyik valamilyen szempontból új megvilágításba helyezte az egyes problémákat, illetve egymás segítségével sikerült közelebb kerülni a problémák megoldásához. Az előadások befejeződése után TÓTH SÁNDOR megköszönte az előadók fáradozását, majd röviden értékelte az eltelt két napot. Örömét fejezte ki, hogy az ankét — eltekintve kisebb szervezési problémáktól — jól sikerült. A két napos találkozást eredményesnek és rendkívül hasznosnak ítélte. Kifejezte reményét, hogy a jövőben gyakrabban lesz lehetőség hasonló jellegű összejövetelek megtartására Mindent egybevetve, a tanácskozást a Bakony-kutatás jelentős állomásának könyvelhetjük el, mely felmérte a program során elért eddigi eredményeket és ugyanakkoi számos vonatkozásban körvonalazta a további feladatokat is. Végezetül megköszönte az ankéton való részvé37