A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A negyedik Bakony-kutató ankét (Zirc, 1972. szept. 26–27.)

múzeum részére. Ő maga pedig részt kíván venni az elkészítendő kiállítás rendezésében. Felvetette egy főállású geológus állás létesítésének szükségességét. Ez fontos lenne, mivel szakembernek kellene kezelnie a múzeum jelentős geológiai gyűjteményét, azonkívül leletmentéseket és a szervezést is végezné. A természetvédelem terén a geológiai-földtörténeti emlékekről ismertetőket lehetne készíteni és számba venni a geológiai értékeket. (Badacsony, várpalotai Szabó-féle bánya, Lencsés-gödör, ahol nagyon gazdag őslénytani leletanyag van). Ö is javasolta a természettudományi anyag szerepeltetését a Veszprém Megyei Múzeumi és Honismereti Tájékoztatóban. Ez állandó kapcsolatot jelentene a kutatók között, össze kellene gyűjteni a megyében folyó bányászattal kapcsolatos emlékeket (bauxit, mangán, szén és kőbányák). Dr. Marián Miklós: Nem biztos abban, hogy 1975-re az ornitológiai kutatásokat be lehet fejezni. Meghatározott területeken rendszeres vizsgálatokat kell még végeznie BANKOVICS ATTILÁnak. Ezt egészítené ki a többi ornitológus kutatása, ö maga szívesen átadja eddigi megfigyeléseit. Folytatni kell a mintaterületek szerinti kutatást is, azonban a területek számát csökkentsék le, mivel szerinte ebből adódik a kezdeti sikertelenség. Szükség lenne a Bakonyban klimatológiai vizsgálatok végzése is a hegyvidék meteorológiai adatainak feldolgozása céljából. Ezeket már működő, vagy ezután felállítandó állomásoktól és megfigyelőktől lehetne megszerezni (pedagógusok szerepe). A természetvédelemnek ki kell terjednie a bakonyi vizek védelmére is, mivel erősen szennyezettek. Az öcsi Nagy-tó rendkívül gazdag zoológiai, botanikai szempontból, éppen ezért védetté kell nyilvánítani. Dr. Jugovics Lajos: Érdekes kortörténeti adatokat ismertetett „A Bakony természeti képe" programot megelőző LÓCZY-féle kutatásokról. Ismertette a Balaton Monográfiája létrejöttének körülményeit. A terjedelmét 3 nagy kötetben határozták meg, és 35 lett belőle. A témán 60 szakember dolgozott. Az anyagi alapot egyrészt LÓCZY biztosította, aki a Földtani Intézet vezetője volt (innen adódik egyébként a geológia túlsúlya is), másrészt egy gazdag mecénás, SEMSEY ANDOR adományai, aki szintén részt vett a munkában. Felhívta a jelenlevőket a Bakony-kutatás folytatására. Nagyon fontos a gyűjteménygyarapítás. Kellő gyűjtés esetén a Bakonyi Természettudományi Múzeum a Dunántúl leggazdagabb anyagával rendelkezhet maki Meg kell keresni a Földtani Intézetet és felajánlani, hogy a bakonyi anyagot helyezzék el Zircen, a múzeumban. Ez tárolási és kiállítási, kutatási szempontból egyaránt nagyon hasznos lenne. Helyeselte, hogy a természettudományi múzeumot Zircen helyezték el. Erre alapot adnak a zirci kulturális hagyományok is. A Balatonról és környékéről (Bakony) a közönségnek egv folyóiratot kellene készíteni. Kívánatosnak tartja a Bakonyi Pantheon továbbfejlesztését, és javasolja, hogy állítsanak emléktáblát ID. LÓCZY LAJOS, EÖTVÖS LÓRÁND, és SEMSEY ANDOR emlékére. Horváth Ernő: A programban, annak indulása óta egyre nagyobb örömmel vesz részt. Jelentősnek tartja a tanácsi, a pártszervek, és ? megyei múzeumi igazgatóság támogatását. Maga a terület is érdekes és mindig kínál meglepetéseket. A Bakonyban jelentős kovásodott faanyag található. Ezt azonban nagyon nehéz begyűjteni. Kérte a pedagógusokat, hogy környékükön derítsék fel a lelőhelyeket. Ugyanez vonatkozik a kollégákra is. Fontosnak tartja az összejöveteleket, tapasztalatcsere és egymás munkájának megismerése miatt is. Szerinte akár évente is lehetne találkozni. Megfelelő térképeket kell szerezni, mivel a jelenlegi térkép nem nyújt kellő tájékozódási lehetőségeket. A terepjárás nehézségei miatt szükséges lenne egy kutatóbázis létrehozása (Zircen, a környező erdészházakban, stb.). Ugyanakkor jó lenne egy átmeneti kutatószoba létesítése is a múzeumban, ahol terepjárás után a megfelelő vizsgálatokat el lehetne végezni. Dr. Papp Jenő: DR. JUGOVICS LAJOS beszámolójához csatlakozva elmondta, hogy mindig példának tekintette LÓCZY és CHOLNOKY munkásságát, amikor a Bakony-kutatás megszervezésén fáradozott. Kifejtette, hogy nem helyesli a múzeumok Budapesten meglevő koncentráltáságát. Ez a gyűjteménytárolás szempontjából sem helyes. Javasolta, hogy a Bakony-kutatás során gyűjtött anyagok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumba kerüljenek. Bubics István: A kutatás beindulásakor, 1963-ban felvetődött az archeopetrográfiai vizsgálatok kérdése. Egy ideig folytak is kutatások, de később ellaposodott a dolog. Nem lehetne-e most felújítani és sikerrel folytatni? Csupán megfelelő régészt kellene keresni. Dr. Pintér István: A kutatók egyik legnagyobb nehézsége a gyűjtőutaknál a szállásprobléma megoldása. Javasolta, hogy a Bakony területén megfelelő központban, esetleg iskolák bevonásával biztosítson a múzeum vendégszobát és legalább primitív laboratóriumi helyiséget. A csigászati kutatásokban sokat segíthetnének a pedagógusok és diákjaik. Badinszky Péter: örvendetes, hogy a múzeum a geológiai hagyományok ápolása érdekében a közeljövőben egy geológus muzeológus alkalmazását tervezi. A feladat sokrétűsége véleménye szerint nagyobb gyakorlattal rendelkező geológus felvételét kívánja meg. A továbbiakban a Bakonyi Természettudományi Múzeum földtani tevékenységének előkészítéséhez járult hozzá gondolataival. Javasolta többek között, hogy létesítsenek a múzeumban az iskolai biológiai-földrajzi-kémiai oktatást segítő kiállítást, valamint hozzanak létre a zirci középiskolában földtani szakkört. Kosa Ernő: Kérte, hogy nevezzék meg, kit értesítsenek a nagyvadakkal kapcsolatos parazitológiai kutatások ügyében. Egyúttal felajánlotta az erdészet segítségét. Megígérte, hogy előre értesíteni fogják a kutatókat a vadászatok időpontjáról és lehetővé teszik, hogy azok a helyszínen vizsgálhassák meg az állatokat. Tóth Sándor válaszolva az elhangzottakra, mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a hozzászólóknak, mivel részben megerősítették az előadásban elmondottakat, másrészt hozzászólásukkal kiegészítették azt. Afelszólalók valamennyien pozitív vé le ményen voltak a Bakonykutatatás terén elért eredményekről, a program életképességéről és a Bakonyi Természettudományi Múzeumról. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, a hozzászólásokra csak röviden válaszolt, mindenekelőtt a kérdést vagy problémát felvetőkre. 24