A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat
3. A Badacsony-hegy geológiai szelvénye 3. Geologisches Profil des Badacsony-Berges 3. The geological profile of the Badacsony-hegy Hólyagos -/áfás Го /Tiättszovetü Bazalttufa Pannónia/ homoA Öa/alt padas bazalt A hegy felső meredek és erdővel takart csúcsrészének főtömegét ez a szürke színű, tömött szövet ü bazalt építi fel, ennek jelenlétét a Balaton felől a csonka kúp alakú csúcsot körülvevő „kőzsákok" sorozata bizonyítja. A kőzsákok alkotta átlag 400 m magas perem fölé azonban sapkaszerűen, 438 m-ig kiemelkedő, igen lapos felső csúcs figyelhető meg, melynek anyaga már vörös-vörösbarna színű hólyagos-lávás. helyenként mállékony bazalttípus. Ezt a lapos csúcsot a vulkáni működésben az utolsó kitörés kevés, de gázban dús lávájának hirtelen megmerevedett tömege építi fel. A Badacsony csúcsának tetején ez a vörösbarna színű lávás bazalt, átlag 400 m-től. a kőzsákok alkotta peremtől felfelé található. Ennek tömege a hegycsúcs közepe, az egykori kitörő csatorna irányában, tölcsérszerúen települve, fokozatosan mélyül, vastagszik. (3—4. ábra). Ez a vörösbarna-vörös bazalttípus útépítésre használhatatlan kőzetanyag, a bazaltbányászat szempontjából meddő-letakarás, mely a szürke, tömött szövetű bazalttípus fölött mindkét Badacsonyhegyi bányában megjelenik. Ennek a meddő kőzettömegnek lehordása és megfelelő helyen való leraBAD/tCSO /УУ НССУ GEOLOGW SZfí/f/V/f kása, a bazaltbányászatot súlyosan terhelte, a termelést drágította. Pedig a lávás letakarás vastagsága annak arányában nőtt, ahogyan a termelés a hegy belseje felé haladt, így a tomaji bányában, a bányafalak tetején már átlag 15—30 m vastagságban jelentkezett, míg a tördemici bányában helyenként, a fél bányafal vastagságát is elérte. A hegynek ez a vörös-lávás felső csúcsa, az itteni bazaltbányászatnak komoly, mondhatjuk súlyos tehertétele volt. Viszont ennek alapján megállapítható, hogy a badacsonyi bazaltbányászat sorsát, nemcsak a nemzet természetvédelmi kívánsága és követelése, hanem a bazaltbányászat gazdaságos voltának kérdése is irányította. A tomaji és tördemici bányák mai területén, komoly és kifizetődő kőbányászat már nem folytatható. Érdekes módon, a vörös hólyagos-lávás bazalt a Badacsonynak a Balaton felőli oldalán nem jelentkezik a felszínen. Ezen az oldalon a „kőzsákok" réteges-tömött bazaltja egészen a hegycsúcs pereméig felhúzódik. Ellenben az ellenkező oldalon, a tördemici bányafeltárásokban a vöröses láva jóval alacsonyabb szinten jelenik meg. A hegycsúcs ezen oldalán a tetőn, lávamentes terület csak az a keskeny sáv. mely mint „kőkapu" bevágás ismeretes, melynek oldalsziklái tömött szövetű bazaltból állnak. A Badacsony vulkáni kúpját felépítő kőzetek sajátságait röviden a következőkben jellemezhetjük. Az első kitörések törmelékszórásaiból származott bazalttufa világosbarna színű réteges kőzet, mely vulkáni hamu, lapilli, lávafoszlányok, vulkáni bombák és az áttört homok, agyagrétegek foszlányainak keveréke. Mindkét kőbányában a világosszürke színű bazalt apró szemcséjű, tömött szövetű, réteges-pados elválású kőzet, mely a bazalttakaró szélén, körös-körül méteres átmérőjű szabálytalan oszlopszerű tömegekben, az ún. kőzsákokban különül el. A tomaji és tördemici kőbányákban termelt bazalt kőzettani sajátságait a következőkben jellemezhetjük. Ebben a bazaltban szabad szemmel, vagy lupéval csak az olivin zöld színű szemcséit ismerjük fel. Vékonycsiszolatát, mikroszkóp alatt vizsgálva megállapítható, hogy szövete hok/Kristályosan-porfiros. \Hôlijooos-tâyas àamtt ', ' ,1 mmtittstortfú 'pattes btua/f """'',\ßamtilufa ':':'.\ Раппо/Ш homo/, -ЛотоШаоуоо 4. Д Badacsony-hegy geológiai szelvénye 4. Geologisches Profil des Badacsony-Berges 4. The geological profile of the Badacsony-hegy 126
