A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat
A bazalt alapanyagát plagioklász-földpát léc alakú kristályai, a titánaugit apró prizmás kristálykái, magnetitszemcsék és az apatit finom tű alakú kristálykái építik fel. Ebben az alapanyagban ülnek az olivin szabad szemmel is látható nagy kristályai, mint porfirosan kivált elegyrészek, beágyazásai. A Badacsony-hegy balzalttípusainak kémiai összetételét a következő összeállítás ismerteti. A táblázat a tornaji-tördemici bányák, illetve a csúcs hólyagoslávás bazalttípusainak teljes kérni ii elemzését tartalmazza. A Badacsony bazaltjának kémiai összetétele Badacsony hegy torna jitördemici csúcsbánya bánya lávája Si0 2 45,87% 46,02% 44,45% Al 2 0 ;i 15,27 15,20 17,82 Fe Ai 3,73 2,70 11,46 FeO 6,32 7,36 0,16 MgO 8,04 8,29 5,81 CaO 9,63 9,21 10,06 Na 2 0 4,43 4,29 3,33 к,о 2,23 2,13 2,36 н,о+ 0,45 0,41 0,81 н 2 о0,20 0,15 0,80 co. 0,03 0,04 0.32 TiO-, 2,25 2,24 1,32 P203 1,15 1,24 1,00 Cl 0.12 0,12 — F 0,09 0.C4 — S nyom 0,01 — Cr,0-î 0,01 0 01. -— V,0, 0,02 0.02 — NiO 0,03 0,02 — MnO 0,20 0,18 — SrO 0,06 0,08 — BaO 0,10 0,09 — Li 2 0 nyom 100.23% nyom — nyom 100.23% 99,85% 99,86% Elemezte: H? (London) rwood H. F. Simó ] 3éla MÁFI. 2,88 fajsúly: 2,92 2,93 3éla MÁFI. 2,88 A Badacsony bazaltjának gyakorlati szempontból fontosabb fizikai és kőzetmechanikai sajátságait a következőkben jellemezhetjük: Színe világosszürke, mely a levegőn nem változik. Szövete egyenletesen tömött. Hasadása sík, vagy laposan kagylós; a hasadási felülete sima és tömött szövetű. Elválása réteges-pados. Nyomószilárdsága természetes állapotban 3005—3330 kg/cm 2 . Térfogatsúlya: 2,91—2,92. A Badacsony hegyen a bazaltbányászatot, még az államosítás idején sem lehetett azonnal leállítani, mert a három- és ötéves tervidőszakokban olyan nagy mennyiségű útépítő kőanyagot kívántak, amit kőbányáink akkor teljesíteni alig bírtak, ezt az üzemet tehát nem nélkülözhették. De a szociális és munkáskérdések megoldása is, régi nagy üzemről lévén szó, csak fokozatos átalakítást tettek lehetővé. Ennek következtében a badacsony-hegyi bazaltbányászat megszüntetése, illetve leállítása csak két szakaszban nyerhetett megoldást; először üzemátállással, majd egy másik, nem természetvédelmi bazaltterületre való végleges áttelepítéssel. Az első lépés, az üzemátállítás 1950-ben történt meg, amikor a tomaji bánya termelését áttelepítették a hegynek ÉNy-i, Balaton felől nem látható oldalára, a tördemici bányafeltárások területére. Ezzel kapcsolatban, a volt tomaji szögállomásos drótkötélpályát kiegyenesítették és 2100 m-re meghoszszabbítva a tördemici bányaudvarra vezették. 1950-ben kezdődött az egyesített új bányaterület üzemeltetése, és 1964 végén szűnt meg. Közben a balaton-parti, a kőbányászat pótlására alkalmas bazaltterület kutatása is eredményre vezetett; megtaláltuk azt a bazalt-előfordulást, amelyen a megszűnt badacsony-hegyi és gulács-hegyi kőbányák együttes termelését pótló, új bazaltbánya kialakítható lesz. Ez a bazaltterület a Tátika-bazaltcsoportnak nyugati tagja, a Kovácsi-hegy nagy kiterjedésű bazalttakarója, mely Vindornyaszöllös közelében, Veszprém és Zala megyék határán terül el. A Badacsony bazalttömegének viszonyait a következő mérési eredményekkel rögzíthetem: A hegy vulkáni csúcsának a „kőzsákokkal" körülhatárolt bazalttömege 1 081 860 m- kiterjedésű. Ebből a tetőn települő lapos csúcs hólyagos-lávás vörösbarna színű, útépítésre nem használható tömege: 367 570 m-. A badacsony-hegyi bazalttömeg átlagos talpszintje a kőbányafeltárások adatai alapján 315 m tengerszint feletti magasságban van. Ezen mérési adatok felhasználásával megállapítható, hogy a 438 m magas Badacsony-hegy csúcsát felépítő tömött szövetű és hólyagos-lávás bazaltréteg vastagsága 123 m. A Gulácshegy bazaltbányászata A Gulács a Tapolcai-medence legjellegzetesebb és legformásabb vulkáni kúpja, mely kiterjedt, lankás oldalú homok és homokos-agyag alapzatból meredeken emelkedik ki (393,5 m t. sz. f.). Ezt a cukorsüveg alakú karcsú bazaltkúpot változatos vulkáni működés építette fel, mely törmelékszórással kezdődött. A törmelékanyagból felépített bazalttufakrátert a későbbi lávakitörések szérobbantották, és az egyenetlenül tagolódott, valószínűleg kalderaképződés közben. A bányafeltárások megfigyelései szerint, a hegycsúcs északnyugati oldalán feltárt bazalttufaréteg vastagsága például 10—12 m, 127
