A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
48. VÁROSLÖD A település határa erősen tagolt domborzattal rendelkezik. Földtani felépítésében túlnyomóan kréta és eocén rétegek mutatkoznak, a mélyedésekben pleisztocén üledékkel feltöltve. A korábbi, csupán helyi jelentőségű homok- és kőbányászatot a falu körüli beomlott bányagödrök mutatják. Egyetlen jelentős bányáját a herendi ma jolikagy ár tartja üzemben, ahol eocén kori tűzállóanyagot fejtenek. 49. VÁRPALOTA (Inota + Pét, 1951.) Az igen nagy területű város Veszprém megye K-i részén fekszik. A több önálló település összevonásával nagyra nőtt város területén, az egyébként nagy jelentőségű szénbányák mellett jelentős építőipari nyersanyagbányászat is folyik. A földtaniés kőzettani kifejlődés mint mindenütt, természetszerűen meghatározza a kiaknázható nyersanyagokat. A város területén, különösen az É-i és Ny-i részen felső-triász dolomit és pannóniai édesvízi mészkő uralja a térszínt. Elsősorban tehát a dolomit és mészkő fejtése került előtérbe. A medenceperemi (D-i) területeken miocén és pannon képződményeket találunk, ahol több, ma már nem működő bányahely mutatkozik. Jelentős méretűvé fejlődött az ún. SZABÓ JÓZSEF-féle homokbánya, mely ma a miocén jellegzetes molluszka lelőhelye miatt védett terület. A temető környékén édesvízi mészkövet fejtettek építkezés és útépítés céljából. Ezeket a bányákat a fejlődő és növekvő város halálra ítélte, és a ma működő bányák a kibővült település peremein találhatók. A jelenleg működő bányákat a helyi tsz tartja üzemben. 49/1. Inota, Paskum-dűlő (Pl—MKÖ) Kr. nyásznak. A földtani kifejlődés szerint a bánya fejlesztésével, illetve bővítésével a nyersanyag 80—100 évig elegendő. A kőzeten végzett Los-Angeles aprózódási veszteség 29,9%. 49/2. Inota-hegy (T—D) Gr. A bánya a hegy ÉNy-i oldalában települt. Az inotai előfordulást ipari hasznosítás céljából részletes vizsgálatnak vetették alá. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy sem szerkezetileg, sem pedig kémiailag nem megfelelő, ugyanis legtöbb mintában a MgO mennyisége a CaO mennyisége alatt marad, a kívántnál magasabb a R^Oa-tartalma is. A jelenleg művelt dolomit tehát csak építőipari célokra használható. A fejtési fal magassága 6 m. A bánya tovább növelhető, a kitermelhető készlet becslés szerint 80—100 évre elegendő. A kőzeten végzett Los-Angeles-vizsgálat szerint az aprózódási veszteség 31,30%. Néhány dolomitminta kémiai összetétele: MgO% 20,40 20,37 19,97 20,66 20,68 CaO% 31,60 32,26 32,00 31,22 31,66 R 2 0 3 % 0,32 0,35 0,60 0,54 0,26 OÍdh. % mar. 0,51 0,16 0,46 0,56 0,52 A dolomit hőbomlása MgC0 3 790 °C, CaCO ;! 945 °C. (13. sz. ábra) 49/3. Kikeri-tó (Pl—H) Gr. A pannóniai homokbánya Kikeri-tótól K-re a 8-as műút mentén van. A homok világossárga színű, finomszemcsés, a felső 4—8 m-es szakasz nagyon sok kavicsot tartalmaz, ami nem hasznosítható, legA mészkőbánya a Tésre vezető kövesúttól Ny-ra, 300 m-re fekszik. A kőzet vastagpados kifejlődésű, édesvízi mészkő. A kitermelt mennyiség nagy részét égetett mész előállítására használják, kevesebbet építési célokra hasznosítanak. A 8 m magasságú falban fejtett mészkőből évente 5 ezer m 3-t bá13. Az inotai dolomitbánya rétegszelvénye Magyarázat: j. Dolomittörmelékes talaj. 2. Apró kockákra széthulló dolmit. 3. Pados dolomitszirt 13. Schíehtprofil des Dolomitensteinbruches von Inota Erklärung: l. Boden mit Dolomitschutt. 2. Dolomitgrus. 3. Bankiges Dolomitriff 13. The layer profile of the Inota dolomite quarry Legends: 1. Soil with dolomite debris. 2. Small cube-farctures dolomite. 3. Shelved dolomite cliff in
