A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

alábbis építési célokra. Jelenleg útalaptöltésnek hordják. A homok 4 m vastagságú, ezért kitermelése csak úgy rentábilis, ha a vastag kavicsos fedőt is tudják értékesíteni. A vastag fedőtakaró miatt a homok fejtése rövidesen leáll. Az elmúlt évek adatai szerint 6 ezer m

3 évi átlagtermelést értek el, a korábbi jobb földtani adottságok mellett. A homokbányától É-ra a fedő kavicsos összlet kavicstartalma annyira felszaporodik, hogy valószínű a betonkavics szükséges szemcseeloszlását eléri. A terület ilyen szempontból kutatásra érdemes. (14. sz. ábra). 50. VÁSZOLY A falu kis területhatárán belül uralkodóan triász képződményeket találunk, csupán a völgyekben és a lankásabb oldalakban települt meg a pleisztocén lösz. Az építőipar számára legjobb kőzetkifejlődéssel a középső-triász szolgál, amit leginkább a falutól délre találunk. Itt van az egyetlen működő bánya is, amit a helyi tsz művel. 50/1. Alsóerdő (T—MKÖ) Kr. A fejtett mészkő vékonypados kifejlődésű építkezésre nagyon alkalmas. A bányafal magassága 7—8 m, évi termelése eléggé szerény, 1000 m"'. A készlet nincs felmérve, becslés szerint 100 ezer m'' lehet. 51. VESZPRÉM A megyeszékhely és annak szűkebb térsége legnagyobbrészt felső-triászbeli változatos földtani felépítésből adódóan több évszázados kőbányászati múlttal rendelkezik. Az ősi város túlnyomórészt helyi kőzetekből épült. Veszprém térségének legidősebb hasznosítható kőzetkifejlődése a középső-karni korú „Jeruzsálemhegyi márga" rétegcsoport, melynek építőipari hasznosítására a márga kísérőkőzeteivel (mészkő, dolomit) együtt került sor. A Szalay-domb mészmárga, tűzköves mészkő és dolomit rétegei, valamint a kertekalja dolomitmárgája és dolomitja ugyancsak helyi építkezési célokra nyert felhasználást. A felsőkarni márga felszínmáladékát téglavetők (Téglavető-dűlő) hasznosították. A felső-karni fődolomitot — melynek hasznosítása szintén 100 évnél régebbre nyúlik vissza — kezdetben főként útalapozási, kisebbrészt építési célokra vették igénybe (Táborállás). Hasonló felhasználási területű volt a nóri emeletbeli fődolomit (Füredi-domb) is. A Séd völgyben szórványosan mutatkozó vékonyrétegű (max. 0,5 m-es) miocén kavics csak néhány magánépítkezésnél, a szintén kis mennyiségben kifejlődött pliocén édesvízi mészkő pedig csak alárendelt felhasználást nyert. A negyedkori agyagos lösz hosszú ideig durvakerámia-ipari nyersanyagot (Vámosi és Almádi úti téglagyárak) szolgáltatott. Építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagként mintegy 25 éve kizárólag a fődolomitot vehetjük számításba, melynek igénybevétele az újabb hasznosítási szempontok (beton-adalékanyag, kohászati adalékanyag stb.) előtérbe kerülésével egyre fokozódott. Jelenleg két dolomitbánya működik a város körzetében (Seredomb, Csererdő), mindkettőben felső-triász nóri emeletbeli dolomit murvát termelnek. 51/1. Seredomb (T—D) Gr. A seredombi lelőhely Veszprém-Külső pályaudvar felé vezető úttól Ny-ra fekszik. A bánya már régen fejtés alatt állt, 1949-ben azonban államosították. A bánya készlethelyzetének felmérésére mélyfúrással kísért földtani kutatást végeztek. A földtani zárójelentés (NÉMEDI V. Z.) megállapítása szerint a kitermelhető készlet 6,1 millió tonna. Az évi termelés 30 ezer tonna, melynek nagy részét kohászati célra használják. A dolomit kémiai öszszetétele az alábbi (OFKFV. Komló): 14. Л Kikeri-tói homokbánya rétegszelvénye Magyarázat: 1. Holocén — talaj. 2. Felsőpannon — kavicsos homok. 3. Sárga, finomszemű homok. 4. Agyag 14. Schichtprofil der Sandgrube beim Kikéri-See Erklärung: 1. Holozän — Boden. 2. Oberpannon — Schottiger Sand. 3. Gelber feinkörniger Sand. 4. Ton 14. The layer profile of the Kikeri-tó sand pit Legends: 1. Holocene soil. 2. Upper Pannonian gravelly sand. 3. Yellow, fine-grained sand. 4. Clay 112