A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
39. PAPKESZI A terület Balatonkenesétől É-ra terül el. Földtanilag eléggé egyöntetű pleisztocén és pannon rétegek építik fel. Építőipari nyersanyagtermelés nincs. Régi homok- és agyaggödör Sári-puszta környékén ismeretes. A Séd mentén húzódó teraszkavics behatóbb földtani vizsgálatot érdemel. 40. PÉCSELY A változatos domborzatú területet középső- és felső-triász, valamint pleisztocén üledékek építik fel. A falu környékén gyakori mészkő és homokgödrök az egykori építőanyag helyi beszerzésére utalnak. Ma egy mészfejtő működik a helyi tsz kezelésében. 40/1. Szépmagas (T—MKÖ) Kr. A bányában vékonypados mészkövet fejtenek építkezés céljára. A kőzet enyhén márgás összetételű. A lelőhely D-felé kiterjeszthető. Becslés szerint a lelőhely földtani készlete 50 ezer m :í . 41. PULA A település Nagyvázsonytól Ny-ra fekszik, földtani felépítésében triász dolomit, felső-pannon homok-agyag és bazalttufa található. A falu Ny-i határában látható bazalttufa- és homokfejtőket útépítéskor létesítették. Működő bánya nincs. A Pula és Öcs közötti út mindkét oldalán vékonyréteges bazalttufa található, mely építkezési célokra felhasználható. 42. SÖLY A grazi műúttól D-re fekvő község területét a Séd völgye osztja ketté, földtanilag egységes felépítésű. Egy dolomitbánya működik, mely a várpalotai tsz kezelésében van. 42/1. Sólyi bánya (T—D) Gr. A bánya az ösküi határ mentén, a 8-as műúttól 400 m-re található. A fejtett dolomit nagy részét a Péti Nitrogénművek használja fel. Fejtési magasság 8 m, a készlet 80—100 évre biztosított. A kőzet ásványtani összetétele (Péti Nitrogénművek): CaO — 31,54%; MgO — 21,97%; R,0 3 — 0,26%; K 2 0 — 0,26%. 43. SZENTGÁL A település nagy terjedelmű határa a veszprém— szombathelyi vasútvonaltól K-re helyezkedik el. A triász, jura és miocén képződmények a legelterjedtebbek. A jura mészkövet hatalmas bánya tárja fel a Tűzköves-hegy K-i oldalában. A mészkőbányászat 1970-ig a Sümegi Mészmű kezelése alatt állt, a fejtést 1970 végén beszüntették. Jelenleg a helyi Hunyadi Mg. Tsz. üzemeltet egy kisebb mészkőbányát. 43/1. Tűzköves-hegy (J—MKÖ) Kr. A jurakori mészkövet égetett mész előállításához fejtik. A mészkő vastagpados kifejlődésű, finomkristályos szövetű. A 6—12 m falban fejtett mészkőből 1970. évi adat szerint 6—7000 m :!-t bányásznak. 44. SZENTKIRÁLYSZABADJA A területen kőbánya nem működik annak ellenére, hogy a földtani adottságok építőkőfejtésre alkalmasak, különösen a település D-i oldalán. 45. TIHANY A félszigeten pannóniai homok és bazalttufa található. A bazalttufát az Apáti-hegy K-i oldalán nagy kőfejtő tárja fel. Homokot fejtettek a Gödrösnél és a magaspartoldalban. Jelenleg természetvédelmi okból bánya nem működik. 46. TÓTVÁZSONY A település határa a Vázsonyi-medence K-i részén fekszik. Az ÉK-i részen uralkodóan pannon képződmények vannak, ÉNy-i és D-i területén pedig triász mészkő és dolomit található. A határban egy dolomitbánya működik, melyet a helyi tsz üzemeltet. 46/1. Kátyó-hegy (T—D) Kr. A hegy D-i oldalában 6 m magas falban feltárt dolomit közepes szemcseméretű. A bánya évi átlagos termelése 5 ezer m :i . A murvát természetes állapotban építkezéshez és útépítéshez használják. A bánya É-i irányban tovább bővíthető, tehát a jelen termelési kapacitás mellett 20 évre elegendő. 47. ÜRKŰT A Kab-hegy ÉK-i oldalán húzódó völgyben álló, a XVIII. század második felében keletkezett település mangánlelőhelyéről híres. Építőipari nyersanyagot a területen nem bányásznak. 110
