A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

14/2. Külső-majori bánya (Pl—K) Gr. A bányát a helyi tsz 1959-ben nyitotta. A lelőhelyen pannon kori partszegélyi kifejlődésű homok és kavics mutatkozik. A haszonanyag természetes állapotában csak útalapozáshoz felel meg, rostálva építkezéshez is. A rosszabb minőségét a szemnagyság jelentős változékonysága és a kavicsban gyakran gyermekfej nagyságú görgetegek megjelenése okozza. A 3—4 m vastagságú falban fejtett anyagból évente, átlagosan 2716 m

3-t visznek el, bekötő utak alapozásához és helyi kislakás-építkezéshez (11. sz. ábra). 15. CSAJÁG A terület a Balatontól ÉK-re fekszik, a felszín földtani felépítése egységes, a jelentéktelen vastagságú humusz- és lösztakaró alatt pannóniai agyag és homok települ. Jelenleg folyamatosan működő bányászat nem folyik. Két jelentősebb, időszakosan művelt bányát említhetünk, ahol agyagot és homokot fejtenek. 15/1. Szarkahegy (Pl—A) Kr. A falu K-i részén a Kaptár-völgy eróziós völgyének meredek falában változó vastagságú pannóniai homok és mocsári eredetű agyagrétegek települnek. A helyi Aranykalász Mg. Tsz. saját építkezési céljaira (1966-ban adott szakvéleményem alapján) agyagbányát nyitott meg (1969—1970). Az agyagot kézi vetéssel téglákká formálták — és kis kemencékké építve égették ki. 15/2. Üjpuszta (Pl—H) Kr. Ugyancsak a tsz saját építkezéseihez pannóniai homokot fejt. A homok építkezési célokra megfelelő. 11. Berhidai kavicsbánya rétegszelvénye Magyarázat: 1. Holocén — talaj. 2. Pliocén — agyag. 3. Kavicsos-kvarchomok. 4. Aprókavics. 5. Durvakavics. 6. Aprókavics homoklencsékkel. 7. Durvakavics 11. Schichtprofil der Schottergrube von Berhida Erklärung: 1. Holozän — Boden. 2. Pliocän-Ton. 3. Schottiger Quarzsand. 4. Feiner Schotter. 5. Grober Schotter. 6. Feiner Schotter mit Sandlinsen. 7. Grober Schotter 11. The layer profile of the Berhida gravel pit Legends: l. Holocene soil. 2. Pliocene clay. 3. Gravelly quartzic sand. 4. Small gravel. 5. Coarse gravel. 6. Small gravel with lenticular sand. 7. Coarse gravel 16. CSEHBÁNYA Az Északi-Bakonyban települt község területén kőbányászat nem folyik. A kisebb bányagödrökben termelt mészkő és agyag a falu építkezésének nyersanyagát szolgáltatták. 17. CSOPAK Balatonfüredtől ÉK-re keskeny sávban húzódó csopaki területen működő bánya nincs. A helyi építkezésekhez spontán nyitott bányahelyek a nosztori völgyben találhatók. Az egyik az Öreghegy É-i oldalán van, ahol középső-triász vékonypados mészkövet fejtettek, bányaműszakilag a legrosszabb formában. A második kőfejtő a nosztori major felé vezető útelágazásánál található, ahol felső-triász kori vastagpados, márgás mészkövet tártak fel. 18. DÖRGICSE Az Akaiitól É-ra fekvő dörgicsei területek a középső- és felső-triász rétegek tipikus kifejlődéseit tárják elénk, sokszor meredek sziklafalakban. A területen szinte egymás mellett két kőbánya található, melyet a dörgicsei Egyetértés Mg. Tsz. üzemeltet. 18/1. Kőhegy-dűlő (T—MKÖ) Kr. A Kisdörgicsétől ÉK-re fekvő bányahelyen középső-triász lemezes, vékonypados és vastagpados, ún. kagylósmészkő található. Mindkét képződményt kisebb bányafal teszi hozzáférhetővé. A vékonypados mészkő 6—7 m vastagságban és 20—25 m hoszszan van feltárva. A kőzet építkezésre alkalmas, ebből évente 2500 m

3-t adnak el. A vastagpados kifejlődést csak időszakosan fejtik és eddig útalapozásra hordták zúzalékát. A mészkő vizsgálata szerint (MÁFI) a kőzet égetett mész előállítására is alkalmas. 105