A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
СаСОз — 95,60% MgC0 3 — 4,50% СО2 — 42,78% СО3 — 97,28% Oldhatatlan mar. — 1,47% Mindkét bánya bővíthető, ennélfogva becsült készletük 20—25 évre elegendő (12. sz. ábra). 19. FELSÖÖRS A település szeszélyesen húzódó határa topográfiailag tagolt térszínt í'og közre. A térszín földtani alakulásában dominál a triász és perm rétegcsoport. Földtani szempontból ki kell emelni a Malom-völgy mély bevágódását, ahol a Balaton-felvidéki alsó- és középső-triász legteljesebb rétegsora látható a folyamatos természetes feltárásban. A területen két bánya működik a helyi tsz kezelésében. 19/1. Felsőhegy l, II. (P—HKÖ) Kr. A két bánya a Felsőhegy D-i részén helyezkedik el, egymástól 300 m-re. A vöröshomokkő vastagpados finomszemcsés változatát fejtik, mely kifejlődésében a Balatonalmádi 4 1. bányahely kőzetével azonos. A kőzet szinte a felszínen van, helyenként 30—40 cm vastag humusz fedi. A készlet 50 évre is elegendő, a két kőfejtő együttes évi termelése 2400 m ;i . A jelenleg fejtett falvastagság 3—4 m, további fejlesztés vertikális és horizontális irányban is terjeszthető. 20. GYULAFIRÁTÓT A nagy kiterjedésű (8250 kh) határban a Veszprém megyei Bányaműszaki Felügyelőségnél bejelentett kőfejtés 1971. évre nincs. A terület egyveretű földtani felépítéséből adódik, hogy a területen egyetlen építőipari nyersanyag a dolomit, raelyet az elmúlt években a Kispapod-hegy K-i oldalán levő bányában fejtettek. A dolomit egyébként a feltárásban durvaszemcsés, kiváltképpen útalapozáshoz hasznosítható. Gyakori benne a szálban álló szirtes részlet, mely nehezíti a fejtést. A terület É-i — ÉK-i részén mutatkozó pleisztocén kavics, csekély vastagsága, valamint kedvezőtlen szerkezete, a nagyobb bányanyitást nem teszi lehetővé. 21. HAJMÁSKÉR A falu nagy kiterjedésű határát kopár karsztos térszínű felső-triász dolomit alkotja. Egyedül a falu D-i oldalán és a 8-as műút mentén találunk középső-triász mészkőrétegeket. Az építőipari nyersanyagbányák ennek megfelelően nagyobbrészt dolomitra és alárendelten mészkőre települnek. A jelenleg működő bányákat a várpalotai Mg. Tsz. üzemelteti. 21/1. Bereghegy (T—D) Kr. A bánya a 8-as műúttól É-ra 200 m-re található. Dolomitanyaga a platón elhelyezkedő többi bányák anyagával megegyező. A 6 m falmagasságban fejtett dolomitból 1970—71-es évben 4000 m 3-t fejtettek. A bánya Ny-i és É-i irányban tovább fejleszthető. 21/2. Öreghegy (T—MKÖ) Kr. A lelőhely a Vilonya—Hajmáskér közötti vasút és a 8-as műút találkozásánál fekszik. A 30—40 éve működő kőfejtő kimerülőben van. A fejtett mészkő vékony, 15—20 cm-es padokban válik el, felső része márgás, alul nagyobb mésztartalmú. E középsőtriász ún. daonellás mészkő 8—10 m magas falban van feltárva. A korábbi bányászkodás során a meddőhányó rossz megválasztása miatt a haszonanyag felett 1—6 m vastag fedőtakaró van, ami a kőbánya rentabilitását csökkenti. 12 Л dörgicsei mészkőbánya idealizált rétegszelvenye Magvarázat: 1. Holocén — mészkőgörgeteges talaj. 2. Kozepsotriász — kagylósmészkő. 3. Középsőtriász — füredi meszko (vékonypados). 4. Agyagmárga 12. Idealisiertes Schichtprofil des Kalksteinbruches von Dörgicse Erklärung: 1. Holozän — Boden mit Kalksteingcröll. 2. Mitteltrias — Muschelkalk. 3. Mitteltrias — Füreder Kalkstein (dünnbankig). 4. Tonmergel 12. The idealized layer profile of the Dörgicse lime pit Legends: 1. Holocene soil with lime stone boulders. 2. Middle Triassic shell rock. 3. Middle Triassic Füred lime stone (thinshelved). 4. Clayey marl 106
