A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
Az É-i terület, a Somlyó hegy D-i lábától kezdve, kiemelkedő domborzattal is jelzetten, a metamorf kőzetekre szögdiszkordanciával települ, a felsőpermkori vörös konglomerátum és homokkő. Az alsóörsi területen jelenleg egy működő bányát találunk, ahol vöröshomokkövet fejtenek. A korábban telepített és beszüntetett bányák, a földtan kutatóinak nyújtanak értékes adatokat. 1/1. Somlyó hegy (P—HKÖ) Kr. A kőbánya a Somlyó hegy és a nemesség erdeje közötti völgyben, a községtől É-ra 300 m-re fekszik. Közigazgatásilag az Alsóörs területén fekvő bányát a Balatonalmádi Tanácsi Építőkőfejtő Vállalat üzemelteti. A bánya és a bányászatra megkutatott terület +168 és +205 m tengerszint feletti magasságban fekszik, 20—40 cm meddőanyag-közbetelepüléssel elválasztott vastagpados kifejlődésben. A haszonanyag mélyfúrásos megkutatása 1967-ben történt, melynek jelentésben összesített értékelését az OFKFV (NÉMEDI VARGA ZOLTÁN) végezte. A vöröshomokkő megkutatására 14 db, 7—22 m mélységű fúrást mélyítettek. A mélyfúrás és helyi földtani bejárás tanúsága szerint a kőzetet elég sűrűn járják át hasadási vonalak. Ez azonban a kőzetet nagy tömbökre szabdalta, amely a fejtésnek kedvező. A bányászatot sem felszíni, sem talaj- vagy rétegvíz nem zavarja. A terület kitermelhető készlete a jelentés szerint több mint 300 ezer m 8 , az évi termelési átlag viszont 1440 m 3 , ami a mai termelési kapacitás mellett több száz évre elegendő. A vöröshomokkő felhasználási területe túlnyomórészt építkezés, melyre kedvező fizikai tulajdonságai teszik alkalmassá. A kőzet néhány fizikai paramétere: nyomószilárdság, légszáraz állapotban — 835 kg/cm' J , térfogatsúly légszáraz kőzetnél — 2,34; bányanedvesen — 2,41 t/m 3 . (OFKFV) 1/2. Községi bánya (P—HKÖ) A község É-i végében fekvő felhagyott kőfejtő szintén vöröshomokkövet tár fel. Jelenleg a közbetelepülő agyagrétegek omlása elfedi a bánya egykori falát. Minősége és egyéb bélyegek l/l — bányában fejtett kőzettel azonos. Itt utalok a permi vöröshomokkövek ásványtani összetételére, mely valamennyi bányászott kifejlődésre érvényes (BUBICS I.—MAJOROS GY.). a) Apró szemcsés vöröshomokkő ásványos összetétele: Kvarc — 30%, 30—50 mikron nagyságú, muszkovit — 6,0%, 50—200 mikron nagyságú kalcedon — 19,0%, 100—300 mikron nagyságú agyagásvány — 6,5%), halmazkristályok kalcit-ankerit — 0,10%, hematit — 28,25%,. b) Középszemcsés vöröshomokkő ásványos összetétele: Kvarc — 43,80%, muszkovit — 3,11%, kalcedon — 31,40%, szericit + agyagásvány — 15, 50%, hematit + limonit — 5,80%. c) Durva szemcsés vöröshomokkő: ásványos összetétele: Kvarc — 49,00%, muszkovit — 1,60%, kalcedon — 40,00%, szericit + agyagásvány — 4,80%, hematit + limonit — 4,60%. 1/3. Somlyó hegy D-i lábánál: (Op—M) A felhagyott bánya metamorf szericitpalát tár fel, létesítését az Alsóörs—Felsőörs közötti út építésének köszönheti. A bányagödör ma már mint földtani feltárás jelentős. 1/4. Üdülőtelep (Op—M) A kőbányát a felszabadulás után megindult útépítéskor nyitották és a fejtett ópaleozoós kvarcporfirt útalapozásra használták. A terjeszkedő építkezés teljesen közrefogja a földtani értelemben jelentős képződményt. 1/5. Nemesség erdeje (P—HKÖ) A nemesség erdeje és a káptalani erdő határán fekvő felhagyott kőfejtő, a metamorf kőzetek és a felső-perm vöröshomokkő települését tárja fel. A feltárt kőzet túlnyomórészt konglomerátum, bányászatával ezért hagytak föl. 2. ASZÓFÖ A Balaton partján települő falu földtani felépítése változatos. A DNy-i oldalon a Vörösmái területén még perm kori agyagos, homokos kőzetek települnek. Ettől ÉNy-ra az alsó-középső triász kőzetváltozatok alkotják a tagolt domborzatú térszínt. 2/1. Kövesdi-bánya (T—D) Az 1970. évben beszüntetett bányában középsőtriász kori ún. megyehegyi dolomitmurvát fejtettek. A bánya a faluból Örvényes felé vezető kövesút és a 7l-es út találkozásánál volt. A bánya beszüntetését nem a nyersanyag kimerülése okozta, hanem a fejtési határok lakott, beépített területet közelítettek meg. 2/2. Tavi-Séd (T—D) Gr. Az új bánya helyét az aszófői Mg. Tsz. a Pécselyre vezető kövesút és a Tavi-Séd közötti területen, a falutól ÉNy-ra, 200 m-re jelölte ki. A bánya ugyancsak középső-triász dolomitot tár fel. A dolomitot fedő takaró vastagsága 40—60 cm. Termelési adatok még nem állnak rendelkezésre, de úgy tervezik, hogy az évi termelés 3—4000 m :) lesz. A do99
