A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai
lomit szemcsézettsége közepes, főként betonadaléknak és útalapnak használják. 3. BALATONAKALI A Balaton közelében települt kis utcás falu nagy határt (6999 hektárt) mondhat magáénak. Földtani felépítését a középső-triász kőzetek határozzák meg, melyek a 71-es út alatt pannóniai rétegekkel fedettek, az út fölött felszínen vagy vékony humusztakaróval fedve mutatkoznak. 3/1. Birkavölgy (T—D) A Dörgicsére vezető út bal oldalán, ahol az erdő kezdődik, nagyméretű (200 m hosszú) felhagyott dolomitbánya van. A dolomit középső-triász kori, nem porlódó, inkább 5—10 cm nagyságú kockákra széthulló formában mutatkozik. A durva szemcsemérete miatt útalapozásra használják. Megnyitása a 71-es út építésekor történt. Elhagyatottságát a rohamosan növekvő halmozódó hulladékhalmok jelzik. 3/2. Ságpuszta (Pl—A) A településtől D-re egykori téglagyár agyagbányáját találjuk. Az agyag pannon kori homokkal váltakozó agyagtelepei a további hasznosítást nem teszik lehetővé. 3/3. Horogvölgy (Pl—A) A völgy K-i oldalán 100—150 m hosszúságban agyagfejtő található. Az agyagot a közeli falvak egykori építkezéseihez hordták tapasztás céljából. 4. BALATONALMÁDI (Káptalanfüred -\- Vörösberény) Balatonalmádi közigazgatásilag kiterjeszkedett területe morfológiailag és földtanilag is változatosabbá vált. A jellegzetes öreghegyi és pinkóci vöröshomokkő terület kiegészült az alsó- és középsőtriász kőzetkifejlődéseivel. A területen hat bánya fi. A 4/2. vöröshomokkőbánya rétegszclvcnyc Magyarázat: 1. Holocén — talaj. 2. Felsfíperm — homokosagyas. 3- Vöröshomokkő. 4. Vöröshomokkő, szórtan kavicsokkal. G. Schichtprofil des roten Sandsteinbruches 4/2 Erklärung: 1. Holozän — Boden, 2. Oberperm — sandiger Ton. 3. Roter Sandstein. 4. Roter Sandstein und mizunter Schotter. 6. The layer profile of the 4/2 red sandstone quarry Lengens: 1. Holocene soil. 2. Upper Permian sandy clay. 3. Red sandstone. 4. Red sandstone with scattered gravel működik, mely közül háromban vöröshomokkő fejtése folyik. Az egykori vörösberényi területen triászdolomitot és ponnon kori homokot fejtenek. 4/1. Öreghegy-vasútállomás (P—HKÖ) Kr. A bánya az öreghegyi kilátó és az öreghegyi vasúti megálló között található. A kőfejtés a Balatonalmádi Építőkőfejtő Vállalat kezelésében nagy lendületet vett. Itt a vöröshomokkő vastagpados, folyamatosságát nem szakítja meg meddőrétegek közbetelepülése. A bánya 8—12 m vastagságban tárja föl a vöröshomokkövet, amit robbantással lazítanak fel, a leszakított tömböket pedig ékeléssel hasítják a kívánt méretre. A kőfejtő nyersanyagkészlete kb. öt évre elegendő, ugyanis horizontális terjeszkedési lehetőség a környék beépítettsége miatt nem lehetséges. E bánya termelési átlaga 4800 m ;í /év. 4/2. Öreghegy-kilátó (P—HKÖ) Kr. Az öreghegy számos bányagödrei mellett a kilátótól ÉNy-ra működik a Balatonalmádi Balaton Mg. Tsz. egyik vöröshomokkő-bányája. A kőfejtő terjeszkedésének lehetősége kedvező. Becsült kitermelhető készlete 60 ezer m :i , a jelenlegi termelés pedig 1000 m :i /év. A kőzetfejlődés hasonlít az alsóörsi bányához, itt is megtalálható a 30—50 cm vastag meddőagyag-közbetelepülés. A fejtési fal magassága 12—15 m. A művelés előrobbantásos kézi művelés. (6. sz. ábra). 4/3. Vörösberényi szölök (Pl—H) Kr. A Megyehegy DK-i lankás oldalán, szinte a szőlők között találjuk a Balaton Mg. Tsz. homokbányáját. A felső-pannóniai homok finomszemcsés, elegyrészként a kvarc mellett gyakori a muszkovitcsillám. A homok sárga, sárgásbarna árnyalata magasabb vastartalomra utal, ennélfogva és a kisebb agyagtartalma miatt leginkább mészhabarcs készítésére alkalmas, de vakolásra is használják. A homoktermelés évi átlaga 8000 m 3 , a bánya készlet100