A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Bubics István: Veszprém megye építő- és építőanyag-ipari földtani nyersanyagai

útépítéshez szolgáltattak nyersanyagot. Jelentősebb építőipari nyersanyagot kínál a márgacsoport fölött települő karni-nóri emeletbeli dolomit és dachsteini mészkő. A Dunántúli-középhegység legelterjedtebb és legmagasabb tengerszint fölötti helyzetben fekvő képződménye a dolomit. A dolomitterületen emelkednek Veszprém megye legmagasabb fennsíkjai, így Várpalota feletti Futóné, a Veszprém feletti Papod, Szentgál környékének magaslatai és a Keszthelyi-hegység magas abráziós platója. De nemcsak a kiemelkedő magaslatok, hanem kisebbnagyobb árkos beszakadásokkal keletkezett süllyedékek is dolomitból állnak. Öskü, Pét, Hajmáskér, Veszprém, Nagyvázsony, majd Tapolca, Nyirád és Sümeg között. A Balaton mellékén Peremarton, Liter, Szentkirályszabadja, Balatonalmádi, Balatonfüreden át a Pécselyi-medencéig. Tovább DNy felé, még három elkülönült foltban találjuk a fődolomitot, Pécsely és Barnag között — Derékhegy, Felsőerdő — mintegy 2 km

2-es területen, Vászoly és Balatonhenye között egészen kis kiterjedésben. Ezt követően Szentjakabfa és Balatonhenye között, mintegy 4 km

2-es területen bukkan felszínre. Mint látjuk a részben karni, nagyobbrészt nóri emeletbe tartozó dolomit nagy területre terjed, ennek tulajdonítható, hogy a jó felhasználhatóság mellett népszerűvé vált, mint építőipari nyersanyag. A dolomit, mint ásvány — kalcium, magnézium-karbonát CaMg(CCOjb —, mint kőzet különböző szennyeződéseket tartalmazhat. Felhasználása sokrétű: a kohászatban salakképzőként, tűzálló bélések készítéséhez használják. Fehér vasszegény változatát az üveggyártásnál olvadáspont-csökkentőként alkalmazzák. A dolomitporlisztet simító és súrolóanyagok előállítására, megfelelő szemnagyságúra őrölt és szelektált dolomitot műkövek gyártásának alapanyagaként használják föl. A mezőgazdaság számára kitűnő talajjavító anyag, különösen a pillangós növények termesztésénél jobb mint a mészkőpor. A kémiai ipar magnézium-sók előállítására csak korlátozottan használja. Megjegyezzük még, hogy fém magnézium előállítására is folytak kísérletek. A dolomit, legnagyobb tömegben az építőiparban kerül felhasználásra (különösen az utóbbi években), mint betonadalékanyag, finomabb frakcióját (rostálva) vakoló habarcs készítésére is szívesen használják. Kisebb teherbírású betonelemek, járdakockák, épületalapok, kerítésalapok, útalapozás esetében teljes egészében helyettesíti a megye területén jóval költségesebb betonkavicsot. Ennek tulajdonítható, hogy a megyében ugrásszerűen megnövekedett a dolomitbányák száma. Az említett fődolomit ÉNy-i kísérőjeként felső-triász dachsteini mészkő mutatkozik. A D-i Bakonyban kisebb izolált területekre korlátozódik (Szentgál, Űrkút, Szőc. Sümeg), azonban az Északi-Bakonyban jelentős területeket alkot. Az Északi-Bakonyban a fődolomit éles határ nélkül, fokozatosan megy át rhaeti emeletbeli dachstein mészkőbe. A mészkő jelentősebb előfordulása: Tés. Dudar, Csesznek, Borzavár, Bakonybél, Huszárokelő-puszta. E helyeken, kisebb-nagyobb bányák tárják föl a rendszerint hófehér, kalciteres, nagy tisztaságú mészkövet. A dachsteini mészkő legtöbbször vastagpados (0,60— 1.50 m) kifejlődésben jelenik meg. Kagylós, egyenetlen törésű, gyakran a kőzetet repedésből eredő kalciterek hálózzák, ami csiszolva sajátságos raizolatot kölcsönöz a kőzetnek. A vastagpados kifejlődés és egyenetlen törés következtében közvetlen építőanyagként csak korlátozottan használatos. Nagy érték a kőzet tisztasága, ami elsősorban az égetett mész előállítására teszi alkalmassá és fontossá. A kőzetből előállítható zúzalékból éppúgy készíthető szép rajzolatú műkő, mint az öcsi dolomitmurvából, ehhez azonban a mészkövet aprítani kellene. A triász időszak utolsó jelentős képződményével megismerkedve tulajdonképpen lezáródik az építőiparban is nagy tömegben használatos mészkőzetek sorozata. A továbbiakban látni fogjuk, hogy a fiatalabb jura, kréta és eocén mészkövek részben kedvezőtlenebb tulajdonságaik miatt, másrészt a lokalizált felszíni földrajzi elterjedésből fakadóan, alárendelt szerepet játszanak az építőipari nyersanyagok között. 2. Jura időszak A földtörténeti adatok alapján a triász és a jura között folyamatos átmenettel folytatódik a kémiai üledékek képződése, de kisebb területen, mint a triász időszakban. Ennek megfelelően, a jura elején szinte elválaszthatatlanul folytatódik a dachsteini mészkő típusú mészüledékek képződése a Bakony hegységben. A mészkő (liász) jellegzetessége a vastagpados kifejlődés, tömör — mikrokristályos szövet és az enyhén rózsaszínes-piros színárnyalat. E fizikai és esztétikai jó tulajdonságainak köszönhető, hogy egyes helyeken (Gerecse hegység—Piszke), már a múlt században nagy tömegben termelték márvány helyett. A Bakony területén viszont, mint díszítő-burkoló kőzet alárendelt szerepet kapott. Ma már a nagyarányú építkezés szükségessé tette a bakonyi jura-kőzetek ilyen irányú felhasználását is (Eplény). A kőzet díszítő jellegét fokozza a benne foglalt ősmaradványok bizarr, sokszor színárnyalatokban gazdag rajzolata. Az alsó-jura mészkő hasznosítása azonban továbbra is tömegesen kidolgozatlan formában útalap, épületlábazat és mészégetésre korlátozódik. Szubjektív megítélésem szerint, általában véve a bakonyi jura mészkövek viszonylag csekély használata ennek gazdaságossági kérdéseivel függ össze. Л juraképződések elteriedése a Déli-Bakonyban Szentgál, Városlőd. Ürkút. valamint Sümeg környékén mutatkozik. Az Északi-Bakonyban a nagy kiterjedésű felső-triász dolomit- és mészkővonulatok északi oldalának, főként Zirc (Cuha-völgy), Lókűt és Bakonvcsernye környékére szorítkozik. TFLEODTROTH KÁROLY különböző helyek részletes szelvényezésével (1935) megállapította, hogy a dachsteini típusú liász 150—250 m, a crinoideás-brachiopodás összlet 40 m, a középső-felső triász 80 m. a felső-iura lemezes, pados kifeilődésű mészkőösszlet a lókúti Káváshegy mérése alapján 100 m vastagnak adódik. Összegezve a inra mészkőzeteket, elmondhatjuk, hogy a jura alsó, idősebb kőzete vastagoados, tehát tömbökben félthető kőzet, ennélfogva a hagyományos mészégetésen kívül értékesebb díszítőelemek alapanyagát hordozza macában. A. középső-jura vékonypados (10—18 cm) tűzkőlencs^s mészkő, szívesen használatos épület- és kerítéslábazat, néha falazatkőként is. A felső-jura mészkőzete rendszerint egyenetlen, kiékelődő lapokban válik el. ennélfogva nem szívesen használt kőzet, legfeljebb helyi építkezésre és útépítésre alkalmazzák. 3. Kréta időszak A bakonyi jura, a mangánösszlette! megszakított egyveretűsége után, a kréta időszak változatosabb kőzetkifejlődéssel jelentkezik. Márga-agyagmárga, vékonyabb-vastagabb mészkőpadokkal váltakozva található. Nagyobb vastagságú mészkőkifejlődés az alsó-krétakori táblás, vastagpados, orbitoliteszes mészkő, valamint a felső-krétakori hippuriteszes mészkő. Míg az előbbbi 97