A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Fügedi Erik: A Szentgyörgyi Vincze család
testvérét Demetert. Őket két nőági rokon követi, éspedig Sas Jakab és a prépost unokaöccse Nagy János. A Vinczéket utolsó helyen említik, majdnem azt mondhatnánk, utólagosan iktatták be őket a címereslevélbe, ráadásul csak Tamás fiairól van szó, sem Tamás öccséről, Bálintról, sem annak fiairól — akik 1417-ben még mindnyájan az élők sorában voltak — nem esik szó. Ha a prépost született Szentgyörgyi lett volna, akkor a címeradomány valamennyi a Szentgyörgyi családhoz tartozó felnőtt férfit felsorolta volna, mégpedig a nőági rokonok, tehát Sas Jakab és Pataki Nagy János előtt. Tegyük ehhez még hozzá, hogy egyetlen olyan oklevéllel sem rendelkezünk, amely Benedek prépostot Szentgyörgyinek nevezné, családnevét soha sem említik. Történetírásunkat a címeradományon kívül talán az indította arra, hogy a prépostot a Szentgyörgyi család tagjának tekintse, hogy Szentgyörgyi Vincze Tamásnak tényleg volt egy Benedek nevű testvére, aki 1407-ig többször előfordul. De erről a Benedekről sohasem állítják, hogy pap. Szinte teljesen kizártnak tekinthetjük, hogy egyházi emberről ezt meg ne említenék, s hogy az ne lépjen — korára való tekintet nélkül — a testvérek között az első helyre. Másrészt Szentgyörgyi Vincze Benedeket már csak azért sem azonosíthatjuk Benedek préposttal, mert a prépost apját Mihálynak, Vincze Benedekét pedig Imrének hívták. A prépost nem tartozott a Szentgyörgyi családhoz, csupán Szentgyörgyi Vincze Tamással áll rokonságban. Az oklevelekben fenntartott adatok véleményünk szerint további következtetésre is feljogosítanak. A prépost legközelebbi rokona Demeter ugyanis nem volt született nemes, hanem nemesítést nyert (nobilitatus). Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy Demetert és utódait nem említik többé. Ennek okát ugyan nem tudjuk, lehet hogy gyermektelenül halt meg, lehet, hogy nevet változtatott; biztos azonban, hogy sem ő, sem utódai nem szerepelnek Szentgyörgyi vagy Szentgyörgyi Vincze néven. Demeter az esztergomi érsekség egyik mezővárosában élt, tehát polgári vagy jobbágyszármazású volt. A címerkép a polgári származás mellett szól, mert az — közismerten — a korai magyar városok, Esztergom, Fehérvár és Buda pecsétrajzát mutatja. 15 Végső fokon azt hisszük, hogy a prépost polgári családból való volt, amely, vagy legalábbis amelynek egyik ága Vadkerten élt. Több nővére közül az egyik Vincze Tamás felesége volt és Tamás fiait ennek alapján vették fel a címereslevélbe. Ennek a feltételezésnek egyetlen tény látszik ellentmondani, hogy ti. Tamás fiaira nem alkalmazzák a „germani" kifejezést, amit azonban az is indokolhat, hogy anyjuk ekkor már nem élt. A fentiek alapján hajlandók vagyunk a következő stemmát felállítani : N. Mihály Miklós j Benedek N. leány Borbála | | Pál Vadkerti prépost - Sas Jakab °° Vincze klerikus Demeter Tamás Ami itt lejátszódik, az az európai fejlődés állandóan megismétlődő jelensége, a nemesség és a polgárság vezetőrétegének összefonódása. A Szentgyörgyiek kisnemesek voltak, egyetlen birtokuk a Fehérvár és Iszka között fekvő Szentgyörgy. Iszka a fehérvári keresztesek birtoka volt, s így sem a város, sem a keresztesek rovására nem lehetett terjeszkedni. De egy gazdag polgárlánnyal kötött házasságnak megvoltak a maga anyagi előnyei, s ezért két egymásra következő nemzedékben polgárlányokat vettek el, éspedig az elsőben a fehérvári bíró nővérét, a másodikban egy vadkerti lányt, aki Benedek fehérvári prépostnak volt a nővére. A társadalmi jelenségek mindig Janus-arcúak. Az egyik oldalon a polgárlányokkal kötött házasságok következtében a Szentgyörgyieknek módjuk nyílt birtokot vásárolni. 1405-ben Tamás 1 Seregélyesen és Mohán vett részbirtokot egy fehérvári telekkel együtt. 16 1407-ben a zalai Kővágóőrsön (ma: Felsőörs), 17 1405-ben pedig egy Kér nevű birtokot szerzett, azzal a feltétellel, hogy az érte folytatott pert megnyeri. 18 Tekintélyének növekedése és az ország nagyjainak tett szolgálatai további birtokokhoz juttatták. 19 Az ősi Szentgyörgy most már túlságosan szűk lett, elfoglalta a szomszédos Iszkát, ami miatt hosszú perbe keveredett, ezt csak utódai tudták gazdaságilag előnyös egyezséggel befejezni. 20 Birtokot szerezni — pénzen, szolgálattal vagy egyszerűen erőszakkal — ez a nemes jellemzője, de Tamásból nem hiányzott a polgár sem. Tekintélyes és gazdag emberként Fehérvár bírája lett, 21 ottani telkeit mészárszékké alakította át. 22 A polgár és a nemes nem választható szét egyéniségében. 1406-ban egyik polgártársától olyan telket vett, amelynek szomszédja Ányos Gergely volt, 23 ugyanannak a Kővágóőrsnek egyik birtokosa, 24 ahol Tamás egy évvel korábban szerzett birtokot. Haláláig „Thomas iudex Albensis et nobilis de Szentgyörgy" maradt. 25 A nemesi és polgári hagyomány keveredése Tamás utódaira is kihatott. Apjuk birtokszerzeményei egyrészt a kisnemességből a tehetős középbirtokos nemesség soraiba emelték őket, másrészt fia, János a polgári hagyományokat követve Zsigmond király egyik jelentős kamarabérlője lett. 26 Mielőtt még folytatnánk vizsgálatunkat, érdemes egy pillanatra szemügyre venni Vincze Tamás szerzeményeit a zalai Őrs (ma: Felsőörs) faluban. Az Őrsi vagy Kővágóőrsi család a 14. század elején két ágra szakadt, az idősebbnek II. Miske, a fiatalabbnak (a későbbi Batthyányaknak) pedig Mátyás volt a képviselője. 1341ben ezek unokái megosztoztak Kővágóörsön és a szomszédos Peszén, amelyet ekkor még birtoknak (possessio) neveztek. 27 Miske fiai közül csak Pálnak voltak gyermekei, s a század végére úgy látszik ezek is meghaltak, mert a fiúk közül II. Rénold és János 1350-ben, Mátyás 1377-ben fordul elő utoljára. 28 A lányok közül Margit előbb Tamás fia Miklóshoz, majd Szapodi Domonkoshoz, Katalin pedig Szőke Miklós deákhoz, a döbröközi várnagyhoz ment férjhez, de ők is 1362-ben fordulnak elő utoljára. 29 1407. március 14-én kelt adománylevelével Zsigmond király ennek az ágnak birtokait Vincze Tamásnak adományozta egy elhagyott palotával és az ág fajszi és sárberényi birtokrészeivel együtt. 30 A szerzeményben jellemzően keverednek a nemesi és polgári 262
