A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből
3—4 méter volt egy-egy fogás szélessége. 229 Szennán inkább bakhát volt a neve. 230 Veszprém megye nyugati szegélyén sem lehetett ismeretlen, de pontos határát egyelőre nem tudom meghúzni. A rövid és vázlatos áttekintés meggyőzhetett bennünket arról, hogy a Balaton környékén az egymás után következő korszakokban az eke és szántás legalább olyan magas fokot ért el, mint a Kárpát-medence más vidékein, sőt néha meg is haladta azt (római kor). Ez annál is inkább elgondolkoztató, mert e terület jelentős része nem tartozik a gabonatermelésre legalkalmasabb talajú vidékek közé. A fenti tényeket nem indokolhatjuk mással, mint azzal, hogy a gazdaságitársadalmi körülmények az egyes korszakokban megkövetelték a jobb és korszerűbb talajművelést és ennek eredményét, a magasabb terméshozamot. Ezt pedig a talajjavítás mellett a jobban dolgozó munkaeszközökkel 80. Cenki eke. Seemayer V. : i. m. nyomán. 80. Cenker-Pflug, nach der angeführten Arbeit von V. Seemayer 80. Charrue de Cenk (D'après V. Seemayer) 80. Плуг из Ценк. По Шеемайеру. lehetett elérni és ezért az egyes korszakok földművelői igyekeztek megfelelő ekéket használni és részben kialakítani. Balassa Iván JEGYZETEK La Baume W.: Frühgeschichte der europäischen Kultupflanzen. Giessen 1961.44—45 1. 1 Skandináviában, Németországban, Lengyelországban és Ukrajnában mocsarakból teljesen ép faekepéldányok kerültek elő, melyeknek korát С 14 vizsgálatok i.e. II. évezredre tették. L. bővebben: Glob P. V.: Ard og Plov i Nordens Oldtid. Aarhus 1951. — Lerche, G.: The Radiocarbon-Dated Danish Ploughing Impliments. Tools and Tillage. 1:1 (1968), 56—60. — Sramko, B. A.: Drevnij derevjannij plug iz szergejevszkogo torfjanika. Szovjetszkaja Arheologija 1965. 4. sz. 3 P. Hartyányi В.—Nováki Gy.— Patay A. : Növényi magtermésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1968. 11. A Balaton partján a neolitikumban sűrű volt a település, de ezekből még nagyon keveset tártak fel. Ez az oka a kisszámú magleletnek. 1 P. Hartyányi B.—Nováki Gy.—Patay A.: i. m. 34; Füzes Miklós és Sági Károly széles körű munkásságából további leleteket várhatunk. 5 Matolcsi J.: A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. Agrártörténeti Szemle 10 (1968), 1—38. — Bökönyi S. : Az állattartás történeti fejlődése Közép- és KeletEurópában. Agrártörténeti Szemle 10 (1968), 277—342. — Bökönyi S.: A háziasítás kérdése a legújabb kutatások fényében. Ethnographia 81 (1969), 276—281. 1 Soproni S. : A budakalászi kocsi. Folia Archaologica. 6 (1954) 29—36. — Bóna I. : Clay Models of Bronze Age Wagons and Wheels in the Middle Danube Basin. Acta Archaeologica 12'(1960), 83—11. — Fettich N. : Ujabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Ethnographia 80 (1969), 30—72. ' Firbas, Fr.: Waldgeschichte Mitteleuropas. I—II. Jena 1949—1952. 1: 104—105. — Podwin'ska, Z. : Technika uprawy roli w Polsce sredniowiecznej. Wroclaw —Warszawa —Krakow. 1962. 68—69. ' Vö. Mithay S,: Korai kelta sírleletek Borsosgyőrből és Kiskamondról. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 5 (1966), 55—68. — L. részletesen: Veszprém megye régészeti topográfiája, 1—3. Bp. 1966— 1970. 9 Filip J. : Keltová ve stredul Evrops. Praha 1956. 549. » Moreau, J.: Die Welt der Kelten. Zürich 1958. 81—85. 1 Powell, T. G. E.: The Celts. London 1963. 85—86. '• L. a kérdésről részletesebben: Filip, J.: i. m. 549. — Moreau, J.: i. m. 85—86. — Podwi'nska, Z.: i. m. 70. 1 L. a kérdésről részletesebben: Balassa L: A hosszú kelta ekevasak (kézirat, megjelenűben angolul a Tools and Tillage egyik következő számában). 1 Lehoczky T.: Emlékek a régibb vaskorból Munkács környékén. Arch. Ért. 21 (1901), 203—215. De ezek nem régibbek i. e. 2—1. századnál. ' Bidzilja, V. I.: Poszelennja Galis-Lovacska. Arheologija 17 (1964), 97—142. '' Németh P.: Emlékezés Darnay Kálmánra (1864—1945). A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 2 (1964), 8. — Veszprém megye régészeti topográfiája. 3:213. Bp. 1970. A kelta leletek száma is jelentős, de ezt az ekevasat nem említik. ' Veszprém megye régészeti topográfiája. 3:40—59. Bp. 1970. ' Darnay K.: Kelta pénzverő- és öntőműhely Szalacskán. Arch. Ért. 30 (1910), 131—138. Talán a múzeum még nem azonosított tárgyai között lappang. A lelőhely irodalmát részletesen 1. Draveczky B.-Sági K.—Takáts Gy.: A somogy megyei múzeumok régészeti adattára Somogyi Múzeum 2:36—37. Kaposvár 1964. 'Darnay K.: i. m. 131—138. ' Hunyady I.: Kelták a Kárpát-medencében. Leletanyag. Régészeti Füzetek 1 (1957), 125. Szombathy, J. : Das Grabfeld zu Idria bei Baca in der Grafschaft Görz. Mitteilungen der Prähistorischen Kommission der Kais. Akademie der Wissenschaften. 1 (1901), 322—323, 330, 359. Wien. : Hunyady I.: i. m. 2:LIV. tábla 23. Ez az ekevas sem maradt fenn. 1 Meg kell jegyeznem, hogy innen ismerünk még egy erősen kiképzett vállú ekevasat, mely már minden bizonnyal későbbi és a római korszakból származik. L. lentebb. 1 Darnay K.: Régi ekék részei Sümegh vidékéről. Arch. Ért. 24 (1904), 197.— Veszprém megye régészeti topográfiája 3:55—59. Bp. 1970. '' Melich J.: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest 1925. 1—3. — Mócsy, A. : Die Bevölkerung von Pannonién bis zu dem Markomannenkrieg. Budapest 1959. 31, 46—49. — Barkóczi L.— Bona I.— Mócsy A.: Pannónia története. Budapest 1963. 15 kk. — Sági K.: A rómaiak pannóniai uralma, In: Vezető a keszthelyi Balatoni Múzeum. . . állandó kiállításaihoz. Keszthely 1969. 49—64. A történeti vonatkozásokat a továbbiakban is e munkákból merítem. ' P. Hartyányi B.—Nováki Gy.—Patay A.: i. m. passim. — Sági K.: i. m. 60, 61. — Sági K.—Füzes M. : Régészeti és archaobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Agrátörténeti Szemle 9 (1967), 79—98. 7 L. Columella, L. J. M. : De re rustica. Fordíotta Fábián J. : A' mezei gazdaságról. 1—2. Pest 1819. passim. s Rostovtzeff, M.: Gesellschaft und Wirtschaft im Römischen Kaiserreich. 1—2. Leipzig. 1929. passim, de különösen 1. 121—123. 165. 9 Behlen, A.: Der Pflug und das Pflügen bei den Römern und in Mitteleuropa in vorgeschichtlicher Zeit. Dillenburg 1904. 76—77 " Barkóczi L.— Bona I.—Mócsy A.: i. m. 97. ' Niederle, L.: Rukovët' slovanskych ctarozitnosti. Praha 1953. 334 es 66. ábra 20—24. kép. 2 Beninger, E. : Die germanischen Bodenfunde in der Slowakei. Leipzig 1937. L. még Bóna, L: Beiträge zur Archéologie der Quaden. Acta Archeologica 15 (1963), XXXIX. tábla 7. ábra., rendkívül hasonlít az ekevashoz. — Sach, Fr.: Radio a pluh na územi Ceskoslovenska. Vëdecké práce Zemëdëlského Musea. Praha 1961. ;i Leser, P.: Entstehung und Verbreitung des Pfluges. Münster 1931. 107—109. 'Plinius, С S.: História libri naturalis XXXVII. Paris 1741. 18:48. Fordítása: ,,A negyedik fajta pengéje szélesebb és élesebb hegyben végződik, ezzel törik fel a földet, miközben az ekevas éle a gyomok gyökereit szaggatja". A különböző ekevasformák felsorolásában ezt a negyedik helyen említi. 5 L. részletesebben Arch. Ért. 1 (1954), 75. — Veszprém megye régészeti topográfiája 2:60—61. Bp. 1969. Ezt a fontos leletet nem említi. Ugyaninnen említ viszont egy korábban előkerült raktárleletet és abban egy csoroszlyát (h:41,5 cm). Ennek leltári számát nem tudtam megállapítani. 0 Rhé Gy.: Balácza. Veszprém 1912. 76—77. és 12. tábla 3. ábra. — B. Thomas E. : Römischen Villen in Pannonién. Bp. 1964. 106—107. 85. tábla 3. ábra. — Veszprém megye régészeti topográfiája 2:151. A pontosabb meghatározástól tartózkodik. 1 Az újratörténő leltározás során a leletegyüttes részei elkerültek egymástól. Sőt az ekevasat ásóként regisztrálták. Megfelelő átvezetéssel kívánatos lenne ezeken a számokon rögzíteni az ekevasakat. 393
