A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

38 Veszprém megye régészeti topográfiája. 2:132. Bp. 1969. 39 Veszprém megye régészeti topográfiája. 2:132. Bp.'l 969. Természetesen a két új leletet nem említheti, egyébként innen mezőgazdasági vaseszközök nem kerültek még elő. 40

Hampel J.: A Nemzeti Múzeum Régiségtár gyarapodása 1902-ben. Arch. Ért. 22 (1902), 436—437. 41 Vö. Kuzsinszky B. : A Balaton környékének archeológiája. Budapest 1920. 65—66. A 83. ábrán 9, a 84. ábrán 2 ekevas látható. Ezekből a bizonytalan eredetűekkel együtt, csak 8 db-ot sikerült megtalálnom. Sajnos Kuzsinszky az ekevasakhoz semmi bővebb felvilágosítást nem fűz. L. részletesebben a fenékpusztai ásatásokról: Veszprém megye régészeti topográfiája 1:81—88. Az ekealkatrészeket nem említi. 42 A Fenékpusztán előkerült csoroszlyákat együttesen az aszimmetrikus ekéknél tárgyalom, bár elképzelhető, hogy a fenti ekevasak valamelyikével is használhatták őket. 43 Darnay K.: Régi ekék részei Sümegh vidékéről. Arch. Ért. 24 (1904) 190. 44 A terület jelenleg Balatonrendeshez tartozik. ,,.. .római ekevas és vas kapa be is került innét a KBM-ba. Az utóbbiak 1945-ben megsemmisül tek". Veszprém megye régészeti topográfiája 1:42. Bp .1966. Az ekevasat 1969-ben a kiégett anyagból sikerült azonosítani. " Pontos lelőhelyét nem ismerjük, talán a Papréten kerülhetett elő, ahol 1895-ben római falakat találtak. Veszprém megye régészeti topográfiája 1:28. Bp. 1966. Másképpen Müller R, Ethn. 82(1971), 254—56. 10 Csák A. 1898-ban egy fürdőépületet tárt fel. Az ekevas pontos előkerülési helye nem ismeretes.'Veszprém megye régészeti topográfiája 1:131. Bp. 1966. Nem említi ezt az ekevasat. 47 Draveczky—Sági—Takáts: i. m. 29., a falu határából számos régészeti lelőhelyet említ, de ezek között kelta és római nem szerepel. 4Я Szálacska római kori leleteiről 1. részletesen: Draveczky—Sági—Takáts: i. m. 36—37. 19 Schmidt, L.: Antike und mittelalterliche Pflugscharen in Österreich. Archeológia Austrica 1956. 233. 60 Barb, A. A.: Hügelgräbernekropolen und frühgeschichtliche Siedlung im Räume der Gemeinden Schandorf und Pinkafeld (Burgenland). Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft in Wien. 67 (1937), 76. 61 Barb, A. A.: i. m. 76. 62 Groller, M. v. : Die Grabungen im Jahre 1907. Bericht des Vereins Carnuntum in Wien. 1909, 151. — Schmidt, L.: i. m. 229—230. »• Schmidt, L.: i. m. 229—230. 64 Schmidt, L.: i. m. 231. 55 Jakscha, A.: Geschichte Kärntens bis 1335. Klagenfurt 1928. 1:13 kk. — Pittioni, R.: Urgeschichte des österreichischen Raumes. Wien 1954. 622. — A nyugatabbi elterjedéséről jó áttekintést ad: Krause, G.

— Limpach, R.: Ein spätkaiserzeitlich-völkerwanderungszeitlicher Hortfund mit Eisengeräten von Radenberg

—Lotzdorf, Kreis Dresden. Arbeits- und Forschungsberichte zur sächsischen Bodendenkmalpflege. 14—15 (1966), passim. 60 Rostovtzeff, M. : i. m. 1:263. 67 Brusin, G.: Aquileja. Guida storica e artistica. Udine 1929. 200. s8 White, K. D.: Agricultural Impliments of the Roman World. Cambridge 1967. 110/a. ábra. 69 Szombafhy, J.: i. m. 322, 330. 60 Müllner, A.: Antike Ackergeräthe vom Mannitz. Argo. 3 (1894), 159. XII. tábla. 20, 24, 26—28. ábra. 81 Gabrovec, S.: Prazgodvinsko-archeolosko-gravido za porucevanje rala na Slovenskem. Slovenski Etnograf 7 (1955), 10—11, 17. és I. tábla 6—7, II. tábla 1, 4. 82 Pl. Sopron. Liszt Ferenc Múzeum. Ltsz: 53.566. 2. és lényegében ilyen a fentebb Csabrendekről bemutatott példány is (6. ábra). 63 Plinius, C. S.: i. m. 18:171—2. Fordítása: ,,A harmadik ekevas könnyű talajba való, de nem ér végig a teljes ekefejen és csak egy kis vas hegy van a végén". A mondottak értékelését 1. White, К. D.: i. m. 134. 64 Leser, P.: i. m. 109. es 26. ábra. 85 Kudlacek, J.: Prispevok к stúdiu vzniku staroslovenskeho orného pol'nohospodarstva. Slovensky národopis 5 (1957). 00 Payne, F. G.: The Plough in Ancient Britain. The Archeological Journal 104 (1948). VIII. tábla. Megjegyezni kívánom, hogy míg az ekevasat rendszerint a lelőhelyén használták, addig az ekemodellek, akárcsak az ékszerek nagy távolságra juthattak arról a helyről, ahol készítették őket és ahol feltehetően az ott használt ekeforma kicsinyített másai lehettek. Ezért ezek helyi formák meghatározására csak megfelelő kritikával alkalmazhatók. 67 L. Brataniè, В.: Orace oprave u Hrvata. Zagreb 1939. passim. 68 Columella, L. J. M.: De re rustica (i. sz. 62). 2:25. Fordítása: ,,A béresnek pedig a szántásban kell járnia és minden fordulóban az ekét oldalvást bele kell nyomni és mindenekfelett egyenesen és mélyen szántani..." 09 Nightingale, M.: Ploughing and Field Shape. Antiquity 27 (1953), 22. — Steensberg, A.: Parallel Ploughing with Alternately Sloping and Upright Ard in Columella. Folk-Liv. 1958. 157—162. 70 Sach, Fr.: i. m. 99—100, 147. 71 Vergilius, M.: Georgicon I. Könyv. 173—175. sor. „Járomnak könnyű hársfát vágnak, füstön szárított magas bükkfából készül a gerendely, mely az alája illesztett talyigára támaszkodik". A költeményt Vergilius i. e. 37—30 között írta. 72 Leser, P.: i. m. 234. Fordítása: „Talyigát mond szülőföldje szokásának megfelelően, ahol az ekének kerekei vannak, mellyel segítik (a munkát)". Értékelését 1. még részletesebben White, К. D. : i. m. 141—142. 73 Leser, P. : i. m. 238—239. — Nightingale, M. : i. m. 22. — Brataniè, B. : NalSto о starosti pluga kod Slavena. Zbornik radova. Zagreb 1954. 87. jegyzet. — Haudricourt, A. G. — Delamarre, M. J.: L'homme et la charrue. Paris 1955. 101—102. — Manning, W. H.: The Plough in Roman Britain. The Journal of Roman Studies 54 (1964), 56, 64. — White, К. D.: i. m. 141—142. 74 Plinius, C. S.: História Naturalis. 18:48. Fordítása: „Nemrégiben Gallia Raetia tartományában két kereket szereltek az ekére, ezt a fajtát planarati-пзк. nevezik". 76 Barb, A.: i. m. 74—76. — Brataniè, В.: i. m. (1954), 281. és 40. jegyzet. 76 Darnay К.: i. m. 197. 77 Ilyen teljes ekefelszerelést találhattak Padragon(Padragkút) 1949-ben, a csoroszlya már a megtaláláskor elkallódott. A lelet egy 3. századi római gazdasághoz tartozhatott. Veszprém megye régészeti topográfiája 3:185—186. Bp. 1970. 78

Deininger I.: A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet (1865—1885) évkönyve. 30. Keszthely 1885. 79 Kuzsinszky В.: i. m. 65—66. és 83—84. ábra. 80 Sach, Fr. : Soustava oradel Starého svëta a zarazeni náradi z územi íeskoslovenska. Védecké Práce Zemëdëlského Muzea. Praha 1963. 206. és 37. ábra. 81 Póni, C: Gli aratri e l'economia agraria nel Bologne dal XVII al XIX secolo. Bologna 1963. 8. tábla. 82 Kerestely J. : Faeke (Siklód Udvarhely m.). Néprajzi Értesítő 24 (1932), 120. — К ós K. : Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erdélyi Múzeum 52 (1947), 11. és 13. ábra. 83 Wallis. Museum für Völkerkunde Basel. Ltsz: VI. 6170. Brataniè, В.: i. m. (1954), 16. Az eke szimmetrikus vasú és kettős kormánydeszkájú. 84 1962-ben találták „Süllyedt-vár" határrészen, ahol késő római erődített város állott. Draveczky—Sági—Takáts: i. m. 23. 85 A falu határában több római lelőhelyet ismerünk, de nem tudjuk, hogy a lánc melyikről származik. Veszprém megye régészeti topográfiája 1:146—148. Bp. 1966. nem említi. 80 Leletkörülményeiről 1. részletesen Veszprém megye régészeti topográfiája 3:185—186. Bp. 1970. 87 Kuzsinszky B. : i. m. 65—66 és 83—84. ábra. 88 Brataniè, В.: i. m. (1954). 44/a. jegyzet. 89 Az eketalyigákról az egész római birodalomban White, К. D.: i. m 141 kk. ír, de az ekehúzó láncokat nem ismeri. 90 Podwinska, Z.: i. m. 73—74. 81 A kérdésről l.Fenton, A. : Early and Traditional Cultivating Implements in Scotland. Glasgow 1963. 316—317. 92 Plinius, C. S.: i. m. 171—172. Fordítása: „Csoroszlyának hívják azt a hajlított pengét, amellyel a sűrű talajt felhasítják, mielőtt feltörnék azt, ezzel a jövendő barázda nyomát bevágják, amit a hátrafelé lejtő ekevas feltúr". Értelmezését 1. Leser, P.: i. m. 235, itt további irodalom. — White, К. D. i. m. 133. 93 Fordítása: „Minden erővel kell szántani: mielőtt szántasz meg kell hasogatni a földet. Ennek az az előnye, hogy a füvek felszaggatott gyökerei elpusztulnak". 91 Columella, L. J. M.: i. m. 57. Fordítása: „Amikor a hasogatok és az ekék által a füvek gyökerei elrontatnak".L. Fábián, J.: i. m. 45.A rostrum fordítása itt bizonytalan, esetleg többágú kapát jelent, akkor pedig az irtásos föld felvágását jelentheti. 95 Podwinska, Z. : i. m. 75. Már az 55 cm-en felüli példányokat is hasogató alkatrésznek mondja, az általam javasolt mérethatár azonban közelebb állhat a valósághoz. 98 Kuzsinszky В.: i. m. 97 Leser, P.: i. m. 170—172, 302—303. — Brataniè, В.: Nakoliko napomena о technickoj konctrukciji starog slovenskog pluga. Etnográfia Polska 1960. 3. 40—43. jegyzet. — Fenton, A.: i. m. 316—317. — Koren, H. : Pflug und Ari. Ein Beitrag zur Volkskunde der Ackergeräte. Salzburg 1950.41. 98 Például: Idria kod Baca, ahol már i. e. az 1. századból kimutatható. Vö. Szombathy, J. : i. m. 359—363. — Gabrovec, S.: i. m. 12. Ilyen a schandorfi: Barb, A.: i. m. 75. stb. "Darnay K.: i. m. (1904), 197. 1 ° ° Közelebbi származását nem sikerült meghatározni. Vö. Veszprém megye régészeti topográfiája. 3:216—227. lap. Bp. 1970. 101 A leírás nem eléggé világos. Talán arra utal, hogy a csoroszlya felső része megvastagodik és ezzel lehet a gerendely nyílásába erősíteni. Összevethető az alábbi példányokkal: Sinjakovo Jugoszlávia. Niederle, L.: i. m. 66. ábra 10. rajz; Majdan Bosznia—Jugoszlávia. Radimszky, W. : Die römische Ansidelung von Majdan bei Varcar Vakuf. Wissenschaftliche Mitteilungen aus Bosnien und Herzegowinen 3: 254, Lisiöie Jugoszlávia. Cremoîmik, I. : Nova antièka istrazivanja kod Konjica i Travnika. Glasnik Zemaljskog Muzeja u Sarajevu. Arheologija. 10 (1955), V. tábla 3. Kétségtelen olyan formával van tehát dolgunk, amelynek kapcsolatai elsősorban délfelé kereshetők. 102 Darnay K.: i. m. (1904), 197—198. Ennél Plinius (História Naturalis 18:49) idézett helye jut eszembe, ahol éppen a csoroszlya hajlított jellegét emeli ki. 103 „Barkóczi László 1959-ben az erődfalakon belül az említett késő római raktárépület keleti oldalán szokatlanul gazdag, VI. század végi temetőt ásott ki." Veszprém megye régészeti topográfiája 1:87. Bp. 1966. 104 összevethető Brataniè, В.: i. m. (1954), 11. ábra b. Toponárról eddig csak kelta leleteket ismerünk, így esetleg ebből az időből való lehet a csoroszlya is. Vö. Draveczky—Sági—Takáts: i. m. 50. 105 Ezt a darabot említi Darnay K.: i. m. (1904), 197. ioe Formában közel áll hozzá a Sisak, Unec Jugoszlávia vidékén feltárt példány. Niederle, I.: i. m. 66. ábra 7—8. rajz, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyről származó 64/1881. 2. sz. példánya. 1 °

7 Egy 1950 előtt bekerült kisebb vaseszközlelet része. Vö. Veszprém megye régészeti topográfiája 2:61 és 18. tábla 3. Bp. 1969. 108 Bratanic, В.: i. m. (1954), 298. — Cramosnik, L: i. m. 118. és V. tábla 1—2. ábra. Brataniè, В.: i. m. (1960), 34. jegyzet. — Podwinska, Z.: i. m. 102—103. stb. 109 Ilyenek pi. a Niederle, L.: i. m. 335. es 67. ábrán látható példányok. 110 Payne, F. G.: The Britich Plough: Some Stages in its Development. Agricultura. History Review 5 (1957), IV. ábra. — Brataniè, В.: i. m. (1960), 34. jegyzet. — Manning, W. H.: The Plough in Roman Britain. The Journal of Roman Studies. 54 (1964), 64—65. 1,1 Kudlacek, J.: i. m. 53—54. jegyzet. — Brataniè, В.: (1960), 34. jegyzet. — Podwinska, Z.: i. m. 89—90. 112 Rikman, Z.: Nahodki szelszkohozjajsztvennih orudij i zeren zlakov na szeliscsah csernjahovszkogo tipa. Kratkie Szoobscsenija Insztituta Isztorii Materialnoj Kulturi AN SzSzR. 77 (1959), 116—117. 394