A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Kovács Béla: Magyar várak XVII. századi ábrázolásai (Rajzok a Rein bei Graz-i ciszterci kolostor Nr. 200 kódexéből)

JEGYZETEK 1 Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger, 1934. 42—43. 1. 95. sz. jegyzet. — A kódexről írásban összefoglalt feljegyzése a kolostor könvtárában található. Ezt használtuk fel a kódex ismertetésénél Pataki Vidor szíves engedelmével, amiért ezúton is köszönetet mondunk. 2 A gyűjtemény összeállítója — főleg a külföldi várak ábrázolásainál — a következő műveket használta: Merian: Thetarum Europaeum. .. I—

XX. Frankfurt, 1617—1710.; Braun: Civitates orbis terrarum. I—

V. Köln, 1572—1597.; Dillbaum: Eiconographia. . . Augsburg, 1603.; Enss: Fama Austriaca. . . Köln, 1627. s Wilhelm Dilich: Ungarische Chronica. . . Kassel, 1600. с. művét saját maga illusztrálta, míg Hyeronimus Ortelius: Chronologia. . . Nürnberg, 1603. (s majd ezek után többször ugyanott és Amsterdamban) kiadott munkájához sógora, Johan Sibmacher készítette az illusztrációkat, sokszor Dilich metszete nyomán. — A magyar várakról készült metszeteit Id.: Rózsa György: Régi magyar csataképek, Bp. 1959. c. munkájában. 1 Rózsa Gy. i. m. 4. és II. 1. 5 Rózsa Gy. i. m. 4. és III. 1. 0 Papp László : Szigetvár XVI—

XVII. századi erősségrendszere és ábrázolásai. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1965. Pécs.) 213—255. 1. 7 Détshy Mihály: Az egri vár ábrázolása a gyulai vár XVI—

XVII. századi vedutáin. Műv. Tört. Ért. 1959. 44—47. 1 — Uö.: A gyulai veduták kérdése. Gyula, 1960. 8 Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6/1967. 259—278. 1.) — Uö.: Palota és Castrum Palota. (Magyar Műemlékvédelem 1967—1968. 125—145. 1.) •— Várnai Dezső: Várpalota várának építési korszakai. Uo. 147—153. 1 In der Bibliothek des Zisterzienserklosters von Rein bei Graz wird ein Kodex aus dem 17. Jahrhundert bewahrt, die drei Sammlungen von Zeichnungen enthält. Zwei von diesen enthalten Zeichnungen von Burgen, Festungen und Lagerfestungen, die dritte Sammlung ist das Wappenbuch der Familie Waltersweil. Die Sammlungen wurden gegen 1700 in der heutigen Form zusammen eingebunden. Aus dem Material des Kodexes wurden in der vorliegenden Arbeit die Darstellungen ungarischer Festungen beschrieben. Es ist festzustellen, daß die Zeichnungen über die ungarischen Festungen zwischen 1628 und 1645 von Erhard Walter — Szij Rezső: Várpalota látképei 1600—1908. Bp. 1963. 9 Rózsa Gy. i. m. 5. és IX. 1. — Gazdag László: Győr város térképei (Arrabona 7. 1965.) 297—330. — Bánfi—Maggiorotti: La fortezza di Giavarino in Ungheria ed i suoi architetti militari italiani, specialmente Pietro Ferrabosco. Roma, 1932. 10 Rózsa Gy. i. m. 5. és X. 1. 11 Rózsa Gy. i. m. 6. és XIV. 1. 12 Rózsa Gy. i. m. 7. és XV. 1. 13 BarcsayAmant Zoltán: Eger vár és város régi ábrázolásai I—

II. Eger, 1938. 14 Rózsa Gy. i. m. 7. és XVIII. 1. 15 Rózsa Gy. i. m. 7—8. és XIX. 1. u> Dercsényi—Granasztói: Vác. Bp. 1960. 28—29. 1. Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. Pest megye műemlékei. Bp. 1958.11.251—264. 1. 17 Korompay György: Veszprém. Bp. 1956. 31—33. 1. 18 Dercsényi—Zolnay: Esztergom. Bp. 1956. 30—35. 1. 19 Pest megye műemlékei i. m. II. 399—402. 1. 20 Rózsa Gy. i. m. 9. és XXV. 1. 21 Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 422. és 423. lap rajzai, amelyekre lektorom, Détshy Mihály hívta fel a figyelmemet. Hasznos észrevételeit ezúton is köszönöm. 22 Vö.: Gerő i. m. 357. 1. 23 Akisvárdai vár. Szerk.: Éri István. Kisvárda, 1961. 17—60. 1. 24 Pataki i. m. 5. ábra és 42—-43. 1. 95. sz. jegyzet. von Waltersweil auf Grund der Stiche in der Chronik von Samuel Dilich und Hieronymus Ortelius nachgezeichnet wurden. Manche Festungsentwürfe stammen aus dem Wiener bzw. Grazer Kriegsarchiv, die Originalzeichnungen sind aber während des Abbrennens des Grazer Archivs bzw. im Laufe der Aussortierung im Kriegsarchiv verschwunden. Der Verfasser der Sammlung war vermutlich Ingenieur für Festungsbau, der die ihm zur Verfügung stehenden, in Buchform veröffentlichten oder in Archiven auffindbaren Darstellungen für sich sozusagen als Handbuch nachzeichnete. Béla Kovács Darstellungen ungarischer Festungen aus dem 17. Jahrhundert (Abbildungen aus dem Kodex Nr. 200 des Zisterzienserklosters von Rein bei Graz) 339