A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

vissza a törököktől. A középkori falu valószínűleg ekkor pusztult el.

2 Egyházáról eddig egyetlen adatot sem ismerünk. A megye régészeti topográfiájának terepejárása alkalmával a falutól keletre levő Péter-hegy tetején nyugat—keleti, fallal kerített templom alapfalait találták meg.

3 Okleveles középkori említését nem ismerjük. 1 A falut sem Holub, sem Csánki idézett művei nem említik. 2 Iványi—Sági: Hegyesd,Tátika, Rezi. Balatonfüred, 1961., 32. 3 MRT. 1., 15/7. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a Péter-hegy elnevezés a középkori templom egykori titulusát őrizte meg napjainkig. X 49 HEGYMAGAS. Tapolcai járás. A középkorban Hegymagas-hegy néven ismert Szentgyörgyhegy nyugati oldalán levő falut — amely királyi udvarnokok és zalai várnépek földjéből lett a veszprémi káptalané—a felette emelkedő hegyről nevezték el.

1 Területén három településkeletkezett: a feltehetően a mai Lengyel-kápolna körüli, a szigligeti várhoz tartozó Hegymagas, a hegy északnyugati peremén lévő ismeretlen település és a hegy déli oldalán elterülő Sürüdomb körüli falu, amely a veszprémi egyházé volt.

2 A három településre vall az okleveles és a régészeti adatokban szereplő három templom is. Hegymagas Szt. György egyházát — amelyről a hegy mai nevét kapta — a XIII. századtól kezdve ismerjük,

3 plébániája még 1550-ben is működött.

4 A hegy peremén levő település románkori templomát 1818-ban még leírták, romjait 1932-ben ásta ki Darnay Béla.

5 Az említett sürüdombon azonosította a megye régészeti topográfiája

6 azt a Szt. Kereszt tiszteletére emelt kápolnát, amelyet 1245 előtt a pannonhalmi apát építtetett a veszprémi egyház birtokán,

7 s amely XV. század eleji adatok szerint fából készült.

8 — Mindhárom templom a XVI. század második felében pusztulhatott el a településekkel együtt. 1 Holub III. 285—290. 2 MRT. 1., 16/1., 16/7., 49/11. 3 1274.: HO. IV. 4., Holub i. h. 1333—35.: Mon. Vespr. II. 66., 74., 80. 1414., 1419., 1422.: Holub i. h. '.Egyháztört. Emi. V. 454—462. 6 MRT. 1., 49/11. « Uo. 16/7. 7 Mon. Vespr. I. 122—123. 8 1414., 1422.: Holub i. h.; Téves tehát Bogyay Tamás azonosítása: a mai Kisapáti Szt. Kereszt temploma nem azonos a középkori Szt. Kereszt templommal! L 50. HEREND. Tapolcai járás. Elpusztult falu a csicsói medencében, az Óbudavár-Szentantalfa közötti országút délkeleti oldalán.

1 Okleveles adatainkban 1306-tól ismerjük Herend nevét,

2 de az 1269-ben név nélkül említett hét Nivegy-völgyi falu között már lennie kellett.

3 A veszprémi püspökség birtoka volt, lakói Szentjakabfa lakóival együtt nemes jobbágyok, közülük válogatták a veszprémi püspöki vár mindenkori őreit.

4 1548-ban feldúlta a török. Később újratelepült, de a XVII. század elején végleg elpusztult.

5 Középkori templomának romjai ma is állnak, bár okleveles említését nem ismerjük.

6 1 MRT. 1., 45/4. 2 Csánki III. 86. 3 ZO. I. 67. 4 Csánki i. m. 60.; Kiss László: Szentantalfa és környékének földrajza. Bp.—Pápa, 1940. 14. 6 L. 1. jegyzet. 6 MRT. 1., 45/4. X 51. HÉVÍZ. Keszthelyi járás. A pár évtizeddel ezelőtt még Hévízszentandrásnak nevezett község középkori elődje Szentandráspáh volt, a négy Páh falu közül név szerint a legkorábban ismert. Történetében a három másikkal, a mai Alsó- és Felsőpáhokkal és Nemesboldogasszonyfával osztozott.

1 A XIII. század végi adatok három Páh faluja közül az egyik már ez lehetett, bár első írásos említése 1324-ből származik.

2 A település neve patrocinium név, tehát templomának titulusát őrzi; ezért ez az adat egyben a templom első említése is. A XIV—

XV. században többször említik a fennmaradt oklevelek.

3 A török időkben átmenetileg elnéptelenedő falu temploma 1746-ban még romosán állt. Az egyhajós, keletéit, boltozott szentélyű és egytornyos épületet fallal kerített temető övezte.

4 A XVIII. század második felétől pusztult el, 1964-ben tárták fel alapfalait.

5 1 Holub III. 592—597.; Csánki III. 90—91. 2

Holubi.h.: Békefii 71. 3 1328., 1369.: Békefii. h.; ZO. I. 216—217. 1354.: ZO. 1.557—558. 1418.: ZO. II. 418.; Mon. Vespr. III. 13—22. 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 4 Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Bp. I960.. 54—55. 5 MRT. 1., 17/3. Az ásatást Bakay Kornél végezte, alaprajza nem ismert. X 52. HIDEGKÚT. Keszthelyi járás. Elpusztult falu Zalaszántótól északra, a Sümegre vezető országút mentén levő Hidegkút-puszta helyén. A felette emelkedő Tátika vár tartozéka volt.

1 A faluról, amely vámhely volt, csak a XV. századból tudunk.

2 Egyházas hely, templomáról azonban közelebbit nem tudunk. 1421-ben István plébánosát említik,

3 1438-ban a tátikai uradalommal együtt Hidegkút egyházának kegyúri Hosztót, r.k. templom. Hosztót, römisch-katholische Kirche. Hosztót, église catholique. Хостот, римско-католическая церковь. 5"М 224