A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Kozák Károly: A sümegi vár XV–XVII. századi kályhái

portám cessit domino Nicoiao;...") — BékefiR.: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Budapest, 1907. 301.) 12 A belső kaputorony NY-i helyisége („darabontok szobája") felett is volt egy kisebb szoba, amelynek ÉK-i sarkában is állhatott egy kályha a kémény helyzetéből következtetve (1. jegyzet Kozák K.,' i. m. 92, 95. és 98—99. old. 104—105, 115. és 121—123. kép). 13 Sümeg. Ásatási napló 1959. és 1963. (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára.) A K. U. szelvények az 1. sz. rajzon. 14 Holl I. : Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Bud. Rég. XVIII. (Budapest, 1958. 211—278. 64. és 66. kép.) A Szerző a Zsigmond palotáiban egykor álló kályhák V. csoportjának 4. típusába sorolta ezt a fajta kályhacsempét. A veszprémi múzeum anyagában őrzött darab (66. kép) egykori helyét Székesfehérvárott véli. A most bemutatott sümegi és az azzal kapcsolatban említett szigligeti töredékek alapján az is feltételezhető, hogy egy ilyen kályha Veszprémben is állhatott. Talán a királynő — akinek kancellárja volt a püspök — vagy Pálóczi György érsek ajándékaként (1423—1439) kerülhetett egy ilyen kályha Veszprémbe és Sümegre a püspök palotájába. Pálóczi György Zsigmond távollétében (1430—1434) az országos tanács vezetőjeként irányította az ország életét. Egyáltalán nem meglepő, hogy a veszprémi püspök sümegi várában egy hasonló töredék került elő. Feltehető, hogy a sümegi és a budai anyaggal ugyancsak egyezést mutató, egyszerűbb szigligeti töredékek valamivel későbbi, felhasználás alkalmával kerültek az említett várakba. 15 Kozák K.: A szigligeti vár feltárása. Magyar Műemlékvédelem V. 1967—1968. (Budapest, 1970.) 10 E sarokdarab méretei: M: 19 cm Sz: 13 cm Mélys: 4,6 cm. A sarkot képező tál alakú kályhaszem töredéke a sima keretelésü oldalhoz kapcsolódik. 17 Sz: 18 x 18cmM: 9,7 cm Tá: 9 cm. Felső, belső szélén finom,,élszedés", a talprészen jól kivehető a korongról való levágás nyoma. Ennek a kályhaszemnek anyaga és színe nagyon hasonlít az előbb bemutatott sarokcsempéhez. A magassági méretben mutatkozó eltérés nem nagy. Ennyi különbség deformálódott daraboknál is előfordul. A szélességi méretnél mutatkozó 4, illetve 8 cm azonban már jelentős (?) különbségnek számít, ha nem is zárja ki az együvé tartozás lehetőségét. 38 A két féldarabnak csak sarkai törtek le, így azokat kiegészíthették. A fényképen bemutatott darab magassága 18—18,3 cm szélessége 7,8— 8,9 cm. A másik, teljesen hasonló darab magassága 17,3—17,5 cm, szélessége 8,5 cm. (A két darab együtt került elő a K. D. IV. szelvény feltárásakor.) 19 16. kép. K. U.V. szelvény (1963. VIII. 23.). Sz: 18,3 x 18,5 cm M: 12,5 cm Tá: 9,3 cm V: kb. 0,8 cm. 17. kép. K. U. szelvény (D. T.). Sz: 17 x 18 cmM: 11 cmTá: 9,2 cm V:kb. 0,8 cm. (Ehhez a csoporthoz tartozik még további négy kiegészített, a K. U. szelvényekben előkerült, anyaga alapján biztosan a fentiekhez sorolható darab, amelyeknek méretei megegyeznek a bemutatottakkal. Ezek közül egyet még bemutatunk a 22. kép. b. ábráján.) 20 A 18. kép c. ábráján bemutatott féldarab 1961-ben került elő. Magassága 20,5 cm szélessége 9,3 cm. Ezzel együtt került elő egy mázatlan, sárgásbarnára égetett anyagú, belül nyolc bekarcolt, körbefutó vonallal, fenekén bordákkal és hullámvonallal díszített tál alakú kályhaszem (23. kép). Ennek méretei: M: 11 cm Sz: 18,5—18,5 (?) cm (kiegészítve) Tá: 9 cm V: kb. 0,9 cm. (A fentiekhez hasonló féldarab még az S. 64.30.1—2. és S. 64.31.1. ltsz. darab is.) 21 19. kép. SZ: 16x16 cm M: 11,5 cm Tá: 8,5 cm V: 0,6 cm. 20. kép. 19,5 x 19,5 cm M: 11,5 cm Tá: 9,5 cm V. kb. 0,7—0,8 cm. 21. kép. Sz. 18,5 x 18,5 cm M. 12 cm Tá: 9 cm V: 0,7 cm. 22 22. kép a. ábra. Barnára égetett anyagú, belül két sekély horonnyal, fenekén egy körbefutó bordával díszített darab. Sz: 17,3x18 cm M: 9,7 cm Tá : 8,5 cm V: 0,6 cm. —A kantinnál talált kályhaszem lilásbarnára égetett anyagú Sz: 14,7 x 15 cm M : ll,2cmTá: 8,6 cm V: 0,6 cm. 23 23. kép a. ábra. Ez a darab a készítésmód, formálás tekintetében emlékeztet a XV—

XVI. század fordulójára meghatározott kályhaszemekre. Anyaga vörösesbarnára égetett Sz: 17x17,5 cm M : 8,5cmTá: 10,5 cm V: 0,8 cm. 23. kép b. ábra. L. 20. jegyzet. 24 24. kép. Sz: 18,6x 18,8 cm M: 10,2 cm Tá. 8,9 cm V: 0,8 cm. 25 Koppány T.—Kozák K.: 1. jegyz. i. m. •— Kozák K., Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. Bud. Rég. XX. (1963) 165—197. 20 Kozák K. : Az egri várban feltárt régészeti leletek. I. Az egri vár híradója 2. szám (1961. január 8—12.) (Az egri vár feltárása során igen sok tál alakú kályhaszemet tártunk fel. Ezek közül a XVI. századiak egy kivévételével mázatlanok és belül díszítettek. A XVII—

XVIII. századi kályhaszemek az előzőekkel szemben igen nagy számmal kerültek elő és legnagyobb részük zöldmázzal fedett. Ezzel szemben a sümegi várban talált tál alakú kályhaszemek mind mázatlanok.) 27 L. 1. jegyzetben idézett munkák. 28 L. 1. jegyzet Kozák K., i. m. 108—110. 29 Vörösre égetett kályhaszemek. 29. kép. 1. ábra : K-i falszoros. Sz. 18,6x18,6 cm M: 11 cmTá: 8 cm V: 0,6 cm. — 2. ábra: K. F. É. szelvSz: 18,6x 19,5 cm M: 10 cm Tá: 10 cm V: 0,8 cm. — 3. ábra: K-i fal: szoros. Sz: 18,5 x 18,5 cm M: 9,5 cmTá. 10,3 cm V: 0,7 cm. — 4. ábra: Sümegi vár. Sz: 21 x21 cmM: 10,7 cmTá: 9 cm V: kb. 1 cm. — 5. ábra: Sümegi vár. (Feltehetően a K. F. É. XV. Ásatási napló 1961. X. 5.) Sz:20,6x20,6cmM:ll,2cmTá:8,5cmV:kb. 1 cm. 30 30. kép 1. ábra: Kazamata. Sz: 20x21 cm M: 11 cm Tá: 10 cm: 0,8 cm. — 2. ábra: Kazamata. Sz: 20,5x21,5 cm M: 9,5 cm. — 3. ábra: Kantin melletti ciszterna. Sz: 18,2x 18,5 cm Tá: 9,3 cm V: 0,7 cm. — 4. ábra: Kantin melletti K-i helyiség. Sz: 17,5x 18,3 cm M: 9,5 cm Tá: 10,5 cm V: 0,6 cm. 31 31. kép 1. ábra : K-i falszoros. Oldalak hossza : 21 cm Tá : 9 cm M : 6 cm V: 0,8 cm. — 2. ábra: Kantin, vagy a K-i falszoros. Oldalak hossza: 14,3—15,7 és 16,1 cm Tá: 6,8 cm M: 4,5 cm — 3. ábra: Kazamata. Sz: 19 x 23 cm M: 11 cm Tá: 9,3 cm V: 0,8 cm. — 4. ábra: Köves-bástya, a,,kút" mellett. Sz: 20,5x20,5 cm M: 11 cm Tá: 10,4 cm V: 0,7 cm. — 5. ábra: Sümegi vár. Sz: 19x 19,3 cm M: 10 cm Tá: 9,3 cm V: kb. 1 cm. 32 E félkör alakú oromcsempék és töredékeik a palota K-i vége alatti helyiségben (P. I. és a Ny-i töltésben kerültek elő (II/A—B. szelv). A 2. ábrán látható darab magassága 9 cm, a perem vastagsága 2,5 cm. Ezek a félbemetszett darabok nagyon hasonlítanak az alföldi faluásatá36. Tál alakú kályhaszemek készítéséhez használt fakeret (Parádi N. után) 36. Holzrahmen zur Verfertigung schüsseiförmiger Kacheln (Nach N. Parádi). 36. Moule en bois pour fabriquer des carreaux patelliformes (d'après N. Parádi). 36. Деревянный гончарный круг, употреблявшийся для изготовления печных изразцов в форме блюда (по Н. Паради). sok során, valamint a Pesten és Budán előkerült tányérka alakú kályhaszemekhez. — Szabó K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. (Budapest, 1938) 92. old. 426—431. kép. — Garády S.: Jelentés az 1936—42. évben végzett ásatásokról. Bud. Rég. XIII. (1943) 425— 426. 33 32. kép 3. ábra:,,Kut"Sz:21 x22cmM: 11,5 cmTá: 11 cm V: 0,8 cm. — 4. ábra: Sz: kb. 19x19 cm M: 8,2 cm. Tá: 10,5 cm V: 0,7 cm. — 5. ábra: Köves-bástya közepéről. (1959. XI. 25. — XII. 3.) Sz: 19,5 X 20 cm M: 8,7 cm Tá: 11 cm V: 0,7 cm. 34 Sümeg, várásatás. Ásatási napló 1962. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára. 1962. IV. 13. „A farkasveremben — a K-i fal koronájától számítva — 2,30—2,70 m mélységben sok edénytöredék, üvegtöredék, egy 1706-os és két 1707-es rézpénz (libertás, poltura) került elő. A töredékek között volt egy vörösre égetett, háromszögletű, felül gombbal díszített kályhaszem, több zöldmázas, kétfejű sasos kályhacsempetöredék (1670), pipatöredék és üvegtöredék..." — Hasonló formájú kályhaszemeket ismerünk az alföldi faluásatások anyagából (Szabó K., i. m. 447—449. kép és Bátky Zs. — Viski K., A magyarság néprajza I. Budapest, 1941. (II. kiadás/ 201.).A kályhaszem oldalainak hossza 16 cm, magassága a gombbal együtt 20 cm, a fenékrész átmérője 6,5 cm, mélysége 6,5 cm. 35 34. kép. 1. ábra. NY-i töltés, I. szelvény. Sz: 18x20,2 cm M: 10,5 cm Tá: 8,3 cm V: 0,7 cm. — 2. ábra: Sümegi vár. Sz: 19 x 19,2 cm M: 9,7 cm Tá:ll,5cmV: 0,7—1,1 cm. 3e HollI.,i.m.211—215.és3—5.kép. — Az említett sümegi, nagyvázsonyi, csepelyi és az alföldi ásatások tál alakú kályhaszemei mellett az ozorai(Nagy E., Az ozorai ferences kolostor. Folia Archaeologica XX. (1970) 142—143. 8. ábra) a budai és a pesti (Bonis É., Leletek a Fővárosi Képtár kertjéből. Bud. Rég, XVI. (1950) 394. 6. kép) tál alakú kályhaszemek jelzik e forma elterjedését. Ezek a kályhaszemek (mázatlanok) az egyszerűbb, olcsóbb készítmények csoportjába tartoznak. Több nagyobb méretű, belül mázas és redukált égetésű, szürke tál alakú kályhaszemet találtak a budai vár feltárásakor (Gerevich L., A budai vár feltárása. Budapest, 1966. 329/b és 330/a.) és az egri várban is (Kozák K., Az egri vár feltárása (1957—1963) II. (Eger, 1964) Heves Megyei Múzeumok Közleményei. 245. 14. kép és 270—271. 57—58. kép). Az egri várban talált darabok között jól megkülönböztethetők a XV—

XVIII. században készített mázas és mázatlan darabok. 37 Parádi N. : Későközépkori kályhacsempe negatívok. Folia Archeologica IX. (Budapest, 1957 183—184. és 39. ábra.) E helyen megtaláljuk a tál alakú kályhaszemek kerettel történő készítésének részletes leírását, s a XXX. tábla 4. ábráján a nagykanizsai vár ásatásakor előkerült kályhaszemet is. A 18. jegyzetben említés történik az 1950-ben Vas és Zala megyében történt gyűjtésről (néprajzi), amely során tál alakú kályhaszemek készítésénél használt fakereteket is említenek. Némethy Endre tudomásunk szerint Sümegen és Tüskeváron is gyűjtött fazekas- és kályháseszközöket (Ethn. Adattár 2468). 38 Az anyag restaurálását a Múzeumok Központi Igazgatóságának Technológiai Csoportja, a fényképfelvételek nagyobb részét Mattyasovszky Gabriella, néhányat Lenner József és a szerző, a rajzokat Kozák István készítette, amelyekért e helyen mondok köszönetet. 287