A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Müller Róbert: A pötrétei későbronzkori kincslelet

2. A Keszthely-dobogói bronzszobrocska elöl-, oldal-, hátulnézetben 2. Die Bronzestatuette aus Keszthely-Dobogó in Vorder-, Seiten- und Rückansicht. 2. Statuette en bronze de Keszthely-Dobogó vues de côté et de dos 2. Бронзовая статуэтка из Добого: вид спереди, сбоку и сзади hosszúságú beütés méreténél. A minimális hosszúság méretének (1,617 mm) és a véső élének ez az aránylag nagy különbsége abból adódik, hogy a véső élének hossza nagyobb volt, mint a karok vastagsága az ujjhegyeknél. így a véső éle ezen a helyen a véső hosszúságán belül végződő felületre ütődött be, míg könyökmagasságban teljes felületre. Ezért az utóbbi adatot használtuk fel a vésőprofil hosszúságának megállapítására. Meg kell jegyeznünk, hogy a bronz bizonyos ötvözet esetén hidegen is megmunkálható fém.

6 Szobrocskánknál is erre a megmunkálási módozatra gondoltunk a felületen található eszköznyomok alapján. Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, a szobrocska kialakításánál a vésővel történő beütések a reszelő alkalmazása után következtek. A reszelőnyomok a vésőnyomokat sehol sem zavarják. Mivel a hideg bronz csak nagyon kis mértékben képlkeny, így a beütött eszközök élének nagyságát, alakjának negatívját kevés eltéréssel megtartja. Ennek oka a kohéziós erő (fémeknél ún. rácserő). A hő növekedésével a rácserő csökken, a molekulák mozgása fokozódik, az atomok közötti kölcsönös vonzóerőt a hő okozta mozgás lassan legyőzi. Hideg bronz megmunkálásakor a rácserő nagy, a véső éle nem tud mélyre hatolni, a nyomok perifériális részein a molekulák nem tömörülnek össze túlságos mértékben.

7 Tehát elhanyagolható nagyságrendű eltérés mellett a munkaeszköz profilja rekonstruálható. Eszközök rekonstruálásakor, műhelyek megállapításánál, műhelyazonosság eldöntésénél ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A phallos ábrázolása sematizált, scrótumot nem tüntet fel. A phallos a has síkjából 1,32 mm-re emelkedik ki. Legömbölyödött élű, trapéz alakú kiemelkedés. Az ép jobb lábon a bokáig anatómiai jellegeket nem tüntetett fel a szobrocska készítője. Azonban a lábfej, a phalloshoz hasonlón trapéz alakú kiemelkedés formájában jelentkezik. Ez a kiemelkedés a láb tüskeszerű végétől 3,135 mm-re kezdődik. A trapéz hossza (a láb tengelyére merőleges hosszúság) 1,32 mm, szélessége 0,99 mm. A kiemelkedés magassága a boka szintjétől 0,825 mm. A jobb láb a combnyaktól a talpig fokozatosan elkeskenyedik. A combnyaknál a láb szélessége 3,498 mm, a lábujjak magasságában 0,495 mm. Az a tény, hogy a láb végét tüskeszerűen képezték ki, lehetőséget nyújt a szobrocska elhelyezésének megállapítására. A későbbiekben erre még visszatérünk. A térdmagasságban letörött bal láb minden valószínűség szerint megegyezett a jobb láb kiképzésével. 77