A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

76. Eketalyiga. Istvándi Somogy m. Néprajzi Múzeum. Ltsz. 54.92.3. 76. Radvollgestell Istvándi, Komitat Somogy. Museum für Völkerkunde Inventarnummer 54.92.3. 76. Bâti de charrue. Istvándi. Dép. de Somogy. Néprajzi Múzeum, No 54.92.3 76. Плужная рама. Иштванди комитата Шомодь. Этнографический музей. Инв. н. 54.92.3. országban már 52 % a félvasekék száma. На ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy Erdélyben ez csupán 2%, Horvát-Szlavonországban pedig 13%, akkor világos, hogy egyes részeken a faeke csaknem teljesen eltűnt, illetve a legszegényebb rétegekhez szorult vissza.

2U A Balaton környéki megyék a faekék eltűnését tekintve, középtájon helyezkedtek el. így pl. Veszprém megyében az ekék száma 1871-ben összesen 18,769 volt és így minden 14,3 hold szántóföldre egy eke esett. A félvas ekék száma: 11,151, a faekéké 7,618. Ami azt jelenti, hogy 41 % faeke mellett, már 59 % félvas ekével szántottak. Ezzel szemben Zalában, amelyhez ebben az időben a Balaton környékének egy jelentős része tartozott, minden 11,0 holdra jutott egy eke. A 30,164 ekéből 16,835 készült fából és 13,329 a félvas ekék száma. Zala megye a faekék 55 %-ával az országos átlag fölött állott. Somogy megyében 14,8 katasztrális holdat műveltek meg átlagban egy ekével. Az összes ekék száma 29,189, ebből 11,086 a fa és 18,103 a félvas. Itt tehát a félvas ekék 62 %-os aránya az előbbi megyéknél sokkal jobb. Szólanunk kell még Fejér megyéről is, ahol az ekék kihasználtsága egyike a legmagasabbaknak az egész országban, hiszen átlagban egyetlen ekével 24,6 holdat műveltek meg. Az összes ekék száma : 15,294, ebből faeke mindössze: 1,349, félvaseke pedig 13,945. így itt már a faekék aránya 10% alá süllyedt.

212 A felsorolt statisztikai adatok részletesebb elemzése, a birtokviszonyokkal, a természeti körülményekkel, a termelés struktúrájával történő összevetés bármilyen csábító lenne is, ettől ez alkalommal eltekintek. A továbbiakban csak annak megállapítására szorítkozom, hogy a századfordulóra a faekékből már csak hírmondónak maradt néhány, minden bizonnyal a legkisebb birtokokon.

213 Az eke formája szoros kapcsolatban van a szántás módjával, mennyiségével, a művelési módszerrel stb. Kölcsönösen hatnak egymásra. A kezdetlegesebb határhasználat nem ösztönzött jobb és korszerűbb talajművelő eszközök beszerzésére. így pl. Veszprém megye túlnyomó többségében egészen a 19. század végéig a határokat kétnyomásban élték. 1720-ban még gyakori volt a parlagoltatás, így többek között Bakonyszentlászlón, Kertán, Kisszőlősön, Siófokon, Tótvázsonyban stb. A háromnyomásos rendszer még a 19. század elején is ritkán fordult elő (pl. Balatonszabadi, Enying, Lepsény, Mezőszentgyörgy stb.), később azonban elterjedt.

214 Nagybirtokon már megjelennek a többszörös vetésforgók, így pl. Pethe Ferenc tízes vetésforgóval is kísérletezett. Ezért nem véletlen, hogy éppen ő végezte a talajművelő szerszámok javítására a legfontosabb kísérleteket. 77. Emlékérem József nádor 1801. évi keszthelyi szántásáról. 77. Gedenkmünze über das Pflügen von Palatin Josef im Jahre 1801 in Keszthely. 77. Médaille commemorative du labour du paladin József, en 1801 à Keszthely 77. Памяттая медалъ по случаю пахоты, произведенной йаместником Йожефом в 1801 году. 391