A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből

resztül, egészen a Volga mentéig nyomon kísérhetjük. Mindez olyan mértékben feltűnő, hogy a földrajzi összefüggéseken túl, esetleg genetikus kapcsolatot is feltételezhetünk.

180 A szarvtalpas ekékre már Pethe Ferenc is felhívta a figyelmet, akiről pedig köztudomású, hogy alföldi mezőgazdasági ismeretei mellett, keszthelyi tartózkodása idején alkalma volt a Balaton környékének földművelési eszközeivel is megismerkedni. Helyesnek ítéli, ha nem dirib-darab fából faragják ki a talpat, hanem az a szarvval együtt egy fából készül.

181 Jankó János a Balaton környéki ekét a századforduló idején a következőképpen írja le: „A Balaton mellékén ma már csaknem mindenütt modern vasékekkel dolgoznak, de még a nyolcvanas években — különösen az északi parton — mindenütt használatban voltak afaekék: én magam még Tihanyban, Kövesden, Bad.Tomajban láttam a kilencvenes években használaton kívül helyzett példányokat. A nép a régi faekét ma is jobbnak tartja, mint a modern vasekéket, mert azok szerinte mélyebben járnak, mint ezek. — Az eke részeinek a Balaton mellékén a következő nomenclatúrája van : Az ekének van gerendője vagy gerendéje, ez tartja és húzza az ekét s ehhez van srófolva az ekefej;

182 a gerendőben van két lik, az elsőhöz van odafoglalva az ekefej a kődökszeggel, a másikhoz van odaerősítve a farvas a farszeggel. Az ekefejet a kormány- vagy vezérdeszkával s mindkét végén muteros sróffal megerősített nyitókulcs köti össze s a gazda ezzel hol kiereszti, hol behúzza a kormánydeszkát, aszerint, hogy szélesebben vagy keskenyebben akar szántani ; a barázda mélysége rendszerint 4 y

2 —5 czoll (a nép még mindig így számítja). Az ekefej elején van az eke-, vagy szántó-, vagy laposvas, ez régen a faekéknél másfél sukkos, széles és lapos volt nagy szárnyakkal, ma egyenes, keskeny, úgy egy sukkos. Mikor az eke kopott vasát megvastagítják, azt nádiásnak nevezik. A gerendő hátulsó végén van az eke szarva — egyik a vezér-, másik az anyaszarv, melynek hossza az ember állása szerint változik, aki ezzel igazgatja az ekét; a szarvat a gerendőhöz muteros szeg tartja. A gerendő derekára jobbfelől csatlakozik a csoroszlya, amelyet ahhoz két műtérrel leszorított vaspánt köt. Az üsztöke vagy észteké mellyel szántás közben az ekét tisztogatják, ugyancsak a gerenda derekán jobb felől, de a csoroszlya mögött —• s így közelebb a szarvhoz — a maga fészkében kis vaspántban, a régi faekéknél a szarvak között az eke köbliben, áll."

183 Az északi partról csak egyetlen faekével rendelkezünk, de az is hiányos és a lelőhelye nem egészen biztos. Faeke. Felsőörs (?) Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém Ltsz. G. 91. (71. kép). Gerendelye a hátsó egyharmadától gördített és mélyen, csaknem a talpnál csatlakozik a baloldali szarvhoz. Ekevas, cimervasa hiányzik, csoroszlyája eredetileg sem volt. A gerendely hossza: 157,5 cm, a szarv hossza: 111,5 cm, a szarv magassága: 93,0 cm, a kormány deszka : 69x24 cm. A Néprajzi Múzeumban (ltsz: 58.92.4.) Csornáról ismerünk egy példányt, amelynek gerendelye ugyancsak kissé görbe és egész felépítésében közel áll a fent be72. Faeke. Csököly Somogy m. Néprajzi Múzeum. Ltsz. 133139. 72. Holzpflug. Csököly, Komitat Somogy. Museum für Völkerkunde. Inventarnummer 133139. 72. Charrue en bois du 19e siècle. Csököly, Dép. de Somogy. Néprajzi Múzeum, No 133139 72. Деревянный плуг Чёкёль. Комитат Шомодь. Этнографический музей. Инв. н. 133139. mutatott példányhoz. így talán feltételezhetjük azt, hogy a Balatontól északra használatban volt szarvtalpas faeke jellemző tulajdonsága : a rendkívül rövid ekefej és a kissé görbe gerendely. Más azonban a helyzet a Balatontól délre eső területeken, ahol ugyancsak szarvtalpas rövidfejű ekéket találunk, de kizárólag egyenes gerendellyel. Faeke. Csököly Somogy m. Néprajzi Múzeum Ltsz.; 133139 (72. kép). Gerendelye egyenes és viszonylag magasan csatlakozik a szarvhoz. Rendkívül rövid talpába egy összefoglaló fát helyeztek el. Ekevasa, címere hiányzik, csoroszlyája eredetileg sem volt. A gerendely hossza : 153,0 cm, a szarv hossza: 111,0 cm, a szarv magassága: 94,0 4m, a kormány deszka: 57,5x29,0 cm. Faeke. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár. Ltsz: 5591. (73. kép). Gerendelye egyenes és viszonylag magasan ékelődik a szarvba. Talpa rendkívül rövid, hátul kis bevágással. Ekevasa, kormánya, címervasa hiányzik. A gerendely hossza: 163,0 cm, a szarv hossza: 112,0 cm, a szarv magassága: 86,0 cm. 25* 387