A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből
70. Újkori ekevasak, a) Hévíz. KBM. Ltsz. 64.6.1.1.— b) Keszthely környéke. KBM. Ltsz. 58.1013.1. — c) Keszthely környéke. KBM. Ltsz. 58.1012.1 70. Neuzeitliche Pflugscharen, a) Hévíz. Balaton-Museum, Keszthely Inventarnummer 64.6.1.1. — b) Die Umgebung von Keszthely, Balaton-Museum, Keszthely, Inventarnummer 58.101.31. —• с) Die Umgebung von Keszthely. Balaton-Museum, Keszthely, Inventarnummer 58.1012.1. közé tartozott az eltompult ekevas megélesítése, továbbá nádolása, ami az elkopott részhez egy vasdarab hozzáerősítését jelentette. Az ekevasak formáiról fogalmat alkothatunk a néhány múzeumban őrzött példány alapján: Ekevas. Hévíz. Veszprém m. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz.: 64.6.1.1. (70. kép a.) Válla csak kevéssé hajlik hátra, a címervas nyílása fokától beljebb fekszik. Hossza: 28,5 cm, szélessége: 20,2 cm. Köpűje csaknem egészen zárt. Ekevas. Keszthely környéke. Balatoni Múzeum Keszthely. Ltsz: 58.1012.1. (70. kép b) Válla hátrafelé kiugrik, köpűje csaknem teljesen zárt, címervasnyílása a penge egyenes foka mellett helyezkedik el. Hossza: 21,5 cm, szélessége: 19,1 cm. Ekevas. Keszthely környéke. Balatoni Múzeum Keszthely Ltsz: 58.1013.1. (70. kép c.) Egyedi darab, mert hátrafelé kiugró válla a baloldalon helyezkedik el. Címervas-nyílás nincs rajta, köpűje zárt. Hossza: 22,0 cm, szélessége: 19,1 cm. Ezt a formájú ekevasat általában Nyugat-Magyarországon használták. így ilyet ismerünk Kupfalváról (Vas m.), 158 Őriszentpéterről, 159 Kámról, 160 Csornáról (Sopron m.), 161 ezek valamennyien az ún. nyugat-magyarországi típushoz tartozó ekéről származnak. Délszláv kapcsolatait a horvát és a szlovén területen egészen a tengerpartig nyomon lehet kísérni. 162 Ilyen típusú ekevasat használtak Ausztria stájer és burgenlandi területén is. 163 Ma megfelelő adatok hiányában még nem tudom megállapítani, hogy ez az ekevas forma meddig terjed kelet felé, de az biztos, hogy a múlt század második 25 70. Fers de charrue modernes, a) Hévíz. KBM, No 64.6.1.1 — b) environs de Keszthely. KBM, No 58.1013.1 — c) environs de Keszthely. KBM, No 58.1012.1 70. Лемеха ново о времени а) Хевиз КБМ. Инв. н. 64.6.1.1. — ь) Окрестности Кестхейя. КБМ. Инв. н. 58. 1013. 1. — с) Окрестности Кестхейя. КБМ. Инв. н. 58.1012.1. felében előnyomulóban lehetett, amint arra Jankó János is utal. 164 Somogyban a szélesebb köpüjű formákat alkalmazták, amint arról néhány pontosabb lelőhellyel nem rendelkező példány és az irodalom is tanúskodik. 165 Annyit azonban már elöljáróban is meg lehet állapítani, hogy a kétféle ekevas egymástól sokban különböző kétféle ekére utal. A csoroszlyáról még kevesebbet tudunk, egyrészt mert nem minden ekén használták, másrészt mert az eke vasalkatrészei közül ez kallódott el leghamarább. Bizonyos kettősséget ez esetben is megfigyelhetünk. A keleti részek csoroszlyája egyenes és pengéje viszonylag kicsi. Csoroszlya. Szentgál. Veszprém m. Bakonyi Múzeum Veszprém. Ltsz: 61.124.1. Széles nyelén ágas díszítmény, pengéje hirtelen ugrik elő. A bevésés szerint 1783-ban készült. Hossza: 43,0 cm. 166 Csoroszlya. Somogy m. Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár. Ltsz. nélkül. Hosszú egyenes nyeléhez viszonyítva pengéje rövid és nagyjából háromszög formájú. Hossza: 56,5 cm, a penge hossza: 16,5 cm. A görbített csoroszlyára csak távolabbi adatokkal rendelkezem. Ilyet találunk az őriszentpéteri (Vas m.) ekén, 167 ilyen közöl Dömötör Sándor Kupfalváról. 168 Mindezekből úgy látszik, hogy a nyugat-magyarországi ekékre, amennyiben egyáltalán használtak, úgy görbe csoroszlyát erősítettek. Hasonló formájú csoroszlyákat találunk a kelet-ausztriai túró ekéken, de az ágyekékre már egyenes alakút szereltek. 169 Jugoszlávia területén a váltó ekéken erősen hajlított csoroszlyákat találni, 385