A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása

hereticus intézményről alig tudunk egyet s mást, pl. hogy hány hallgató tanult falai között. Erre nem nyújt számszerű adatokat az összeírás. A helyét azonban az összeírás és a Maynzeck-féle térkép adatainak összevetéséből pontosan konstatálhatjuk. Eszerint az iskola a mai plébániaház és a közvetlenül mellette álló épület Teleki Blanka utcai felén, a Ruszek-köz Tókert felőli részén állott és nem a város piacán, a templom mai helyén, mint ezt Kiss Ernő írta.

7 Természetesen tarthatatlan az is, amit a továbbiakban írt erről az ősi intézetről. „Mivel azonban — folytatja Kiss Ernő —ekkor (1660-ban) a város piaczárói kiszorultak, s attól messze távozni még sem akartak, a piacz tőszomszédságában épült toronnyal új templomuk. Az .. .iskolában volt egy nagy auditórium, tógátus deákoknak való öt tágas szoba, a tanuló ifjúságnak hét classisai, vagyis tanuló különös szobái, egy közönséges könyvesház, a professzornak egy szobája, konyhája és a felső emeletben egy múzeuma, kántornak is egy különös szobája. Az iskolaudvar közepén volt egy szederfa, mely utóbb az iskola pecsétjébe is felvétetett..." Sajnos azonban, arra vonatkozólag, hogy hány hallgató járt 1660-ban az iskolában, nincsenek közvetlen adataink. Ezzel szemben értékes adatokat sikerült megtudnunk a pálosok iskolájáról. Eddig inkább közvetett adataink alapján csak sejtettük, mint bizonyosan tudtuk, hogy a 60-as években már a pálosok iskolája is intenzíven működik. Hogy maga az iskola mikor létesült, erre az összeírás nem nyújt támpontot, az azonban az irodalomból is ismeretes, hogy letelepedésük kilencedik évében már tanítottak, mert 1647-ben a nagykáptalanhoz beterjesztett iratukban „studensekről" tesznek említést, Csáky gróf pedig 1654-ben a perjelhez intézett egyik levelében „szomszédos iskolaépületről" beszél.

9 Az összeírás szerint 1660-ban a pálosok iskolájának 100 diákja, „studens-e" van, a klastromban pedig 18 szerzetes lakik. Ugyancsak a református iskola történetéhez és a történelmi tények konstatálásához tartozik, hogy 1660ban a református iskola és a két református parochia még fungál. Eszerint nem felel meg a tényeknek Tóth Endrének az az állítása sem, hogy a pápai reformátusotól 1660-ban nemcsak templomukat vették el, hanem iskolájukat is, melyben pedig már 1531-től tanítottak, s prédikátori házaikat.

10 Prédikátori házaik még 1662ben is megvoltak, legfeljebb ettől kezdve csak az egyik felett rendelkeztek. A két parochia-épület közül csak egyik lett később a katolikusoké. Pápa — mint köztudott — végvár volt, s mint ilyen, szabad vallásgyakorlattal rendelkezett. A két parochiaház közül egyik a várhoz, másik — az iskola mellett álló — a városhoz tartozott. A városban végbement döntő változás miatt a városi intézmények, így a parochia is, mint bázisát vesztett épület, visszaszállt az adományozó, a földesúr birtokába, aki azt inscriptióként tovább adományozta.

11 1672-ben — az elvétel után alig tíz évvel — már Galgóczy Istvánnak és feleségének Kemleky Katának adja 52 tallérért, inscritióba gróf Esterházy Ferenc.

12 Úgylátszik ők csak névleges tulajdonosok s az igazi birtokos a református egyház. Az épület még 1691-ben is református parochiaház. Ekkor ugyan már az adományos Galgóczy István nem él, a házat fia, Galgóczy István birtokolja. Tőle veszi meg inscriptióba 1691. május 4-én Pártos István és adja „az Pápoi Helvética Confession levő Eclésiánok... " Ekkor még az iskola is az eredeti épületben működik, hiszen a fent említett, parochia céljaira szolgáló inscriptiós-ház „Szabó György Háza, AH szerül pedig a Kálomisták Oskolájok szomszédi". Egyszóval, noha a két parochiaház közül egyiket a földesúr 1662-ben visszavette, a reformátusok különböző mahinációval még 1691-ben is biztosították az épületnek parochiaház céljára történő igénybevételét. Mi több, még 1725-ben is a régi épületben fungál az iskola és református parochiául szolgál a mellette álló inscriptiós-ház. Ti. ez az épület állt közvetlenül a Bástya mögött, a másik, attól távolabb volt. Erről az épületről olvashatjuk a Dunántúli Ref. Egyházker. lt.—ben levő egyik, 1725. október 1-én kelt feljegyzésből: i;i

„.. .ezaz Ecclesia itt eleitül fogva a törésen és a bástyán állván (!) ereossen meg fogyatkozott..." Ugyancsak elhanyagoltan gondozatlanul áll az iskola is, különösen „miolta a föllyebb lett esztendőkben (a hívek) igen meg háboríttattak mivel a közöttük levő Mester Emberek két kézi munkájoktul meg tilalmaztatván többen három száznál az Ecclesiábul ki bujdostanak, már most anynyira megfogyatkoztanak, hogy ezt a Scholát magok erejéből nem Conzervalhattyák". Az adatokból nyilvánvaló, hogy az iskola fennállásától 1725-ig helyileg nem változott, tehát az 1658-as Hegyi István-féle ház és telekajándékozás nem érintette a református egyház iskoláját és két parochiaházát. Mindezeket azért szükséges hangsúlyozni, mert a legkülönbözőbb feltételezések hangzottak el a református kollégium helyeire vonatkozóan. Gerő László: Pápa című munkájának 108as számú jegyzetében ezt olvashatjuk: „A református kollégiumnak ez a hetedik helye. Minthogy a pápai helytörténetben gyakran szerepel, szükségesnek tartjuk a jellemző adatok összefoglalását... Nem szerzetesi iskolából alakul, mint a sárospataki, debreceni vagy marosvásárhelyi, mert Pápán 1531 után is működik a ferencesek iskolája. Valószínű, hogy elődje az 1508-ban felállított városi iskola lehetett, mert az ellenreformáció idején 1660-ban a régi tulajdonos jogcímén vették el a katolikusok számára a ref. iskolát... 1616-ban megnagyobbították az épületet. 1680 körül emeletesre bővül. 1703-ban javítják az iskolaépület auditóriumát és két szobáját. 1705-ben az auditórium Ny-i sarkához tornyot emeltek, amelybe két harang került. 1793-ban épült fel a Zsidó (ma Petőfi) utcában a kétemeletes, ma is álló Ókollégium, lakószobákkal a tanuló ifjúság számára. A közbenső adászteveli száműzetés helyét is számítva, ez a ref. iskola ötödik épülete." Az ezt követő, a mai épület, a kollégium hatodik helye. Ezzel szemben — mint láttuk — az iskola még 1725ben is eredeti helyén, a bástya mellett, a mai katolikus plébánia és a közvetlen mellette álló, kastély felőli ház Teleki Blanka utcai felén állott, tehát ott, ahol a XVI. század elején. Köztudott, hogy egy 1718. november 5-én kelt királyi rendelet alapján a vármegye beszüntette Pápán a reformátusok vallásgyakorlatát, csak 1719. március 21-én engedték meg ismét a pápaiaknak vallásuk 342