A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása

hereticus intézményről alig tudunk egyet s mást, pl. hogy hány hallgató tanult falai között. Erre nem nyújt számszerű adatokat az összeírás. A helyét azonban az összeírás és a Maynzeck-féle térkép adatainak össze­vetéséből pontosan konstatálhatjuk. Eszerint az iskola a mai plébániaház és a közvetlenül mellette álló épü­let Teleki Blanka utcai felén, a Ruszek-köz Tókert felőli részén állott és nem a város piacán, a templom mai helyén, mint ezt Kiss Ernő írta. 7 Természetesen tarthatatlan az is, amit a továbbiakban írt erről az ősi intézetről. „Mivel azonban — folytatja Kiss Ernő —­ekkor (1660-ban) a város piaczárói kiszorultak, s attól messze távozni még sem akartak, a piacz tőszomszéd­ságában épült toronnyal új templomuk. Az .. .iskolá­ban volt egy nagy auditórium, tógátus deákoknak való öt tágas szoba, a tanuló ifjúságnak hét classisai, vagyis tanuló különös szobái, egy közönséges könyvesház, a professzornak egy szobája, konyhája és a felső eme­letben egy múzeuma, kántornak is egy különös szobá­ja. Az iskolaudvar közepén volt egy szederfa, mely utóbb az iskola pecsétjébe is felvétetett..." Sajnos azonban, arra vonatkozólag, hogy hány hallgató járt 1660-ban az iskolában, nincsenek közvetlen adataink. Ezzel szemben értékes adatokat sikerült megtudnunk a pálosok iskolájáról. Eddig inkább közvetett adataink alapján csak sejtettük, mint bizonyosan tudtuk, hogy a 60-as években már a pálosok iskolája is intenzíven mű­ködik. Hogy maga az iskola mikor létesült, erre az összeírás nem nyújt támpontot, az azonban az irodalom­ból is ismeretes, hogy letelepedésük kilencedik évében már tanítottak, mert 1647-ben a nagykáptalanhoz be­terjesztett iratukban „studensekről" tesznek említést, Csáky gróf pedig 1654-ben a perjelhez intézett egyik levelében „szomszédos iskolaépületről" beszél. 9 Az összeírás szerint 1660-ban a pálosok iskolájának 100 diákja, „studens-e" van, a klastromban pedig 18 szerzetes lakik. Ugyancsak a református iskola történetéhez és a történelmi tények konstatálásához tartozik, hogy 1660­ban a református iskola és a két református parochia még fungál. Eszerint nem felel meg a tényeknek Tóth Endrének az az állítása sem, hogy a pápai reformátuso­tól 1660-ban nemcsak templomukat vették el, hanem iskolájukat is, melyben pedig már 1531-től tanítottak, s prédikátori házaikat. 10 Prédikátori házaik még 1662­ben is megvoltak, legfeljebb ettől kezdve csak az egyik felett rendelkeztek. A két parochia-épület közül csak egyik lett később a katolikusoké. Pápa — mint köztudott — végvár volt, s mint ilyen, szabad vallásgyakorlattal rendelkezett. A két parochiaház közül egyik a várhoz, másik — az iskola mellett álló — a városhoz tartozott. A városban végbement döntő változás miatt a városi intézmények, így a parochia is, mint bázisát vesztett épület, visszaszállt az adományozó, a földesúr birto­kába, aki azt inscriptióként tovább adományozta. 11 1672-ben — az elvétel után alig tíz évvel — már Gal­góczy Istvánnak és feleségének Kemleky Katának adja 52 tallérért, inscritióba gróf Esterházy Ferenc. 12 Úgy­látszik ők csak névleges tulajdonosok s az igazi birto­kos a református egyház. Az épület még 1691-ben is református parochiaház. Ekkor ugyan már az adomá­nyos Galgóczy István nem él, a házat fia, Galgóczy István birtokolja. Tőle veszi meg inscriptióba 1691. május 4-én Pártos István és adja „az Pápoi Helvética Confession levő Eclésiánok... " Ekkor még az iskola is az eredeti épületben működik, hiszen a fent említett, parochia céljaira szolgáló inscriptiós-ház „Szabó György Háza, AH szerül pedig a Kálomisták Oskolájok szom­szédi". Egyszóval, noha a két parochiaház közül egyi­ket a földesúr 1662-ben visszavette, a reformátusok kü­lönböző mahinációval még 1691-ben is biztosították az épületnek parochiaház céljára történő igénybevételét. Mi több, még 1725-ben is a régi épületben fungál az iskola és református parochiául szolgál a mellette álló inscriptiós-ház. Ti. ez az épület állt közvetlenül a Bástya mögött, a másik, attól távolabb volt. Erről az épületről olvashatjuk a Dunántúli Ref. Egyházker. lt.—ben levő egyik, 1725. október 1-én kelt feljegyzésből: i;i „.. .ezaz Ecclesia itt eleitül fogva a törésen és a bástyán állván (!) ereossen meg fogyatkozott..." Ugyancsak elhanyagol­tan gondozatlanul áll az iskola is, különösen „miolta a föllyebb lett esztendőkben (a hívek) igen meg háborít­tattak mivel a közöttük levő Mester Emberek két kézi munkájoktul meg tilalmaztatván többen három száznál az Ecclesiábul ki bujdostanak, már most any­nyira megfogyatkoztanak, hogy ezt a Scholát magok erejéből nem Conzervalhattyák". Az adatokból nyil­vánvaló, hogy az iskola fennállásától 1725-ig helyileg nem változott, tehát az 1658-as Hegyi István-féle ház és telekajándékozás nem érintette a református egyház iskoláját és két parochiaházát. Mindezeket azért szük­séges hangsúlyozni, mert a legkülönbözőbb feltételezé­sek hangzottak el a református kollégium helyeire vo­natkozóan. Gerő László: Pápa című munkájának 108­as számú jegyzetében ezt olvashatjuk: „A református kollégiumnak ez a hetedik helye. Minthogy a pápai helytörténetben gyakran szerepel, szükségesnek tart­juk a jellemző adatok összefoglalását... Nem szerzetesi iskolából alakul, mint a sárospataki, debreceni vagy marosvásárhelyi, mert Pápán 1531 után is működik a ferencesek iskolája. Valószínű, hogy elődje az 1508-ban felállított városi iskola lehetett, mert az ellenreformáció idején 1660-ban a régi tulajdonos jogcímén vették el a katolikusok számára a ref. iskolát... 1616-ban meg­nagyobbították az épületet. 1680 körül emeletesre bő­vül. 1703-ban javítják az iskolaépület auditóriumát és két szobáját. 1705-ben az auditórium Ny-i sarkához tornyot emeltek, amelybe két harang került. 1793-ban épült fel a Zsidó (ma Petőfi) utcában a kétemeletes, ma is álló Ókollégium, lakószobákkal a tanuló ifjúság számára. A közbenső adászteveli száműzetés helyét is számítva, ez a ref. iskola ötödik épülete." Az ezt kö­vető, a mai épület, a kollégium hatodik helye. Ezzel szemben — mint láttuk — az iskola még 1725­ben is eredeti helyén, a bástya mellett, a mai katolikus plébánia és a közvetlen mellette álló, kastély felőli ház Teleki Blanka utcai felén állott, tehát ott, ahol a XVI. szá­zad elején. Köztudott, hogy egy 1718. november 5-én kelt királyi rendelet alapján a vármegye beszüntette Pá­pán a reformátusok vallásgyakorlatát, csak 1719. már­cius 21-én engedték meg ismét a pápaiaknak vallásuk 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom