A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Zsiray Lajos: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez

csak testvéreitől, és ha ezek azt ki akarják váltani, szívesen visszaadja. Baso azonban még ott a sedrián eltiltotta Istvánt és távollevő Lőrinc fiát Basoylese nevű dörögdi birtokrészének használatától.

7 A veszprémi káptalan 1401. május 25-én kiadott oklevelében bizonyítja, hogy Durugdi István fia István mester perli Bychkei István és fiát Lászlót unokatestvére: Durugdy Onth mesternek leánya: Macho hozománya, nászajándéka és egyéb — az oklevélben felsorolt ingóságok miatt. — Durugdi Macho néhai férje Bychkei Mihály fia Miklós mester volt. A káptalan elrendeli a veszprémi egyházmegye határain belül fekvő Bychkei birtokok felbecsülését. A perben a felperes képviselője: Miklós, a Durugdi parochiális egyház rectora.

8 A veszprémi káptalan oklevele szerint 1468-ban Csatári Péter királyi ember és a káptalan kiküldötte bizonyos birtokokba be akarta iktatni Dörögdi Antalt és Simont, azonban ebben őket Mathythiani Gábor bácsi prépost és királyi kancellár familiárisának tiltakozása megakadályozta.

9 Veszprém vármegye alispánja 1456. november 18. és 1458. március 23. közötti időszakban Dörögdi Bálint. Ugyancsak Veszprém vármegye alispánja 1473. október 14-től — 1484. április 15-ig terjedő időszakban a már említett Dörögdi Simon mester volt. Mátyás király 1462. június 11-én Budán kiadott oklevelében írja, hogy amikor Döbröntei Tamás zágrábi püspök és testvérei Hosszútóti László és testvéreinek hatalmaskodásai miatt megbeszélést akartak tartani, az említett László, testvérei egyetértésével, nemes Dörögdi Bálintot foglyul ejtette és megakadályozta abban, hogy ott megjelenjen és vallomást tegyen.

10 A kapornaki konvent 1497-ben jelenti a királynak, hogy Essegvári György özvegye és fia Ferenc panaszára vizsgálatot teljesített. A panasz az volt, hogy ők harmadéve megvették Dörögdi Györgytől a dörögdi halastavak jövedelmét (proventus) és midőn megbízott emberüket Oroszki Lászlót Alsó-Dörögdre halászni küldöttek, Dörögdi Pál, Antal és Mátyás fegyveres kézzel megtámadták őket és megverték. Zárka Kelemen a veszprémi vár provisorja és veszprémi alispán, valamint a szolgabírák bizonyítják, hogy a Borbála nap előtti ülésen megjelent előtte Vámosi Ivánka, mint néhai Essegvári György özvegyének megbízottja és tiltakozott az ellen, hogy Dörögdi György és Antal, valamint felsőhidegkúti Farkas László tótvázsonyi és felsőhidegkúti jobbágyai az özvegy felsőhidegkúti birtokán fát vágjanak és rétet kaszáljanak.

11 1501-ben a vázsonykői vár várnagya Dörögdi Pál (Paulo de Dewregd castellani castri Vason). Nevét egy hatalmaskodás őrizte meg, melyet a veszprémi káptalan Szőllős nevű birtokán (Sőllős iuxta Balaton) az ő vezetésével vázsonyi és csepelyi jobbágyok, valamint a vázsonyi pálosok 20 felfegyverzett lovasa követtek el. Itt a veszprémi káptalan egyik kanonokját Pozsegai Egyedet, aki ott tizedszedéssel foglalkozott, megtámadták, ütlegeléssel bántalmazták és — ha más egyének segítségére nem sietnek — megölték volna. Ugyanakkor Osváth biliegei plébánost, akinek a szőllősi hegyen szőlője van, megtámadták és kétlovas kocsiját elvették.

12 II. Ulászló király 1504-ben kiadott oklevelével bizonyítja, hogy Török László — néhai Rajki Miklós özvegye —• most gordovai Fanch Imre felesége helyett ellentmondott Chabi Balázs leányának Annának Chabi Balázsnak Monosthoros Dörögdön levő birtokai miatt. Ugyancsak II. Ulászló király 1512-ben, Dörögd birtokot, mint új adományt adja Sitkei Gotthardnak és Istvánnak. Ez a birtok már elődeiknek is birtoka volt, azonban okleveleik a császári csapatok dúlásai következtében „his superbioribus disturbiorum temporibus" tönkrementek. 1501-ben Dörögdi Gergely és Kapolcsi Gáspár a Kapolcson levő Jegenyés nevű malmukat a bakonyszentjakabi pálos-kolostornak adományozzák.

13 A zalavári konvent előtt 1557. január 9-én per folyik ratholdi Gyulaffy László és nemes Alsó-dörögdi Dörögdi Lőrinc leányai : Krisztina és Katalin között, mert Gyulaffy László bizonyos Alsó-dörögdi nemesi kúriájukat elpusztította. A leányok közül Krisztina nemes Chaki Jakabnak, Katalin pedig nemes Medve Tamásnak volt a felesége. Ugyancsak 1557-ben Dörögdi Lőrinc özvegyének Zsófiának és leányainak: Krisztinának és Katalinnak Alsódörögdi birtokán ratholdi Gyulaffy László Csobánc várában tartózkodó szolgáival: Sóstókáli nemes Kun Mátéval, nemes Tóthi Miklóssal, valamint Halápi Lampérttal és Lászlóval hatalmaskodott és onnan 12 ökröt és felnyergelt lovat vittek el. Valószínűnek látszik, hogy a kúria kirabolása, illetve elpusztítása és a birtok kirablása egy esztendőben történt.

14 I. Ferdinánd király 1534-ben kiküldi a kapornaki konventet, hogy Myser Pál nemesi kúriájába Monoszlón Kliz-y Horváth Jeromost és Pétert iktassa be. A beiktatás alkalmával királyi emberek voltak: Paulus et Johannes de Deregd. Rudolf király 1573-ban új adománylevelet állít ki kaszaházi Jó Balázs felesége: Anna — Alsó-Dörögdy Pál leánya —, továbbá: Krisztina — Stephych Péter felesége —, és Katalin, Medvéi Tamás deák özvegye — Dörögdy Lőrinc leányai — részére atyjaik birtokrészeiről. Ezek a birtokok voltak: Tótvázsony Veszprém megyében, Alsó-Dörögd és Dench Zala megyében, valamint Dench mellett egy malomhely az Egres folyón, azonkívül Alsó-Dörögdön egy nemesi kúria és Felső-Dörögdön egy Zabokért nevű birtokrész. A beiktatásra a zalavári konventet küldi ki, királyi emberek voltak: Gulachi Biczó István, Chaby Péter, tördemici Bodor Miklós. Gergelyi Kun Miklós és Ferenc, Zalóky Balázs, Köveskáli Dul Mátyás, Zalóky István és Rigácsi Balázs. A beiktatásnál mint szomszéd birtokosok jelen voltak : Alsó-Dörögdön nemes Balassy Mátyás, Marton Ferenc és Balázs, Székely Márton és Pálffy János Kapolcsról. A beiktatásnál ellentmondottak: Alsó-dörögdi Dörögdy János fia Gergely, de csak annyiban, amennyiben a beiktatás Jó Balázs és Stephich Péter javára is szolgálna. Felső-Dörögdön a beiktatásnál jelen voltak: Deregdy János, Gergely, Pál és Simon és Deregdy László alsó-deregdi jobbágya. Dench pusztán mint szomszédok jelen voltak : Deregdy Gergely. 252